Baán László a Szépművészeti jövőjéről
Elvonások és nagy tervek
Dátum: 2011. május 31., kedd, 18:15
A sikerkiállítások jelentik a Szépművészeti Múzeum egyetlen esélyét a válságidőszak átvészelésére – mondta el Baán László főigazgató, aki az intézmény pénzügyi helyzetéről, várható kiállításairól és az Andrássy-negyed készülő koncepciójáról is beszélt.

Mint Baán László felidézte, a Szépművészeti költségvetési támogatása az elmúlt évekhez hasonlóan 2011-ben is közel egymilliárd forint lett volna, az év eleji kormányzati zárolás azonban a múzeum számára 120 millió forint, azaz másfél havi támogatás elvételét jelentette.

„A maradék csak a bérek és járulékok kifizetésére elég. Miénk a Parlament után a pesti oldal második legnagyobb történeti épülete, hozzánk tartozik a legnagyobb hazai művészettörténeti szakkönyvtár és nekünk kell fenntartanunk a Vasarely Múzeumot is. Éves szinten ezért 600-700 millió forintos bevételt kellene hoznunk úgy, hogy a bevételeket generáló kiállításokra sincs pénz” – összegzett. Mint hozzátette: a jövő sem ígérkezik sokkal könnyebbnek, úgy tűnik ugyanis, hogy a zárolás nem egyszeri elvonást, hanem tartósan kevesebb állami támogatást jelent.

Baán László emlékeztetett: eddig minden évben sikerült kasszasikernek bizonyuló nagykiállításokat rendezniük, idén nyárra azonban a februárban leállított térszint alatti bővítés miatt bezárással számoltak. A Szépművészeti végül mégsem marad nyári program nélkül: nemrég nyílt a Nyolcak és a Városligetben a Művészet a tavon, míg június 9-től lesz látogatható a Múmiák testközelben című kiállítás. Ez olyan technológiai megoldásokkal él, amelyek Magyarországon eddig sosem voltak láthatók. „A British Museumban hat éve volt példa hasonló kiállításra: a legmodernebb orvosdiagnosztikai eszközökkel és 3D-s technológiával egy valódi élettörténetet vázoltak föl saját múmiájuk mögé, mi négy múmiánkkal fogjuk ezt megtenni” – mondta Baán László.

Az őszi-téli tervekben a XX. század elejének európai hírű műgyűjtőjére, Nemes Marcellre emlékezik majd az El Grecótól Rippl-Rónaiig című tárlat. Ezen túlmenően egy Hollán Sándor előtt tisztelgő magyar-francia grafikai kiállításra, valamint egy különleges varázsgemma-tárlatra készül a múzeum. A tervek valóra váltása az intézmény pénzügyi helyzetének függvénye.

„Csapdahelyzetben vagyunk: kiállítást kell rendeznünk, hogy legyen bevétel, mert az időszaki tárlatok vonzzák be a látogatók 80 százalékát. Amíg viszont ez a gazdasági kényszerhelyzet fennáll, csak olyan kiállítást tudunk bemutatni, amelynek biztosan megvan a fedezete a támogatói-szponzori oldalról és amely ezzel együtt megtermeli a saját költségeit” – mutatott rá a főigazgató.

A tervek szerint 2012 első felében egy jelentős svájci magángyűjteményt hoznak Budapestre, többek között Picasso, Kandinszkij, Modigliani és Klee remekműveivel. A második félévre pedig egy grúz aranykincs-kiállítást és egy Cézanne-tárlatot készítenek elő.

Három hónapja jelentettük be, hogy nem valósul meg a múzeum térszint alatti bővítése, ellenben a kormány egy tágabb terv, az Andrássy-negyed keretében megvizsgálja annak lehetőségét, hogy milyen típusú új múzeumi fejlesztések jöhetnek létre a Műcsarnok mögött, az Ötvenhatosok terén” – tért ki a kulturális kormányzat nagyívű terveire Baán. Ő maga egy lazább beépítést, azaz két olyan új múzeumépület megvalósítását javasolja, amelyek szorosan kapcsolódnának a Hősök terén már ott álló intézményekhez: így egy olyan múzeumi sziget jönne létre, amelyben a magyar nemzeti gyűjteményekben őrzött képzőművészeti örökség javát lehetne elhelyezni.

„Ez a Nemzeti Galéria és a Szépművészeti újraegyesítését is jelentené. Azért mondok újraegyesítést, mert a magyar gyűjteményt 1957-ben, szovjet mintára operálták ki a Szépművészetiből; azelőtt, mint a legtöbb európai múzeumban, a nemzeti művészet együtt került bemutatásra a nemzetközi anyaggal. A különválasztás nem tett jót a magyar képzőművészet értékei megértésének és nemzetközi elfogadtatásának” – érvelt a koncepció mellett. Baán szerint a magyar gyűjteményt csak úgy lehet visszavinni a Szépművészetibe, ha a múzeumsziget létrejöttével a Schickedanz-palota kizárólag a régi mesterek egyesített anyagának adna helyet, míg a XIX. század közepe, a modernitás kezdetei után keletkezett alkotások az újonnan megépítendő „Új Képtárba” költöznének. Hasonló munkamegosztásra számos európai példát lehet hozni, közülük a párizsi Louvre és a Musée d'Orsay, a madridi Prado és a Reina Sofia, a müncheni Alte és Neue Pinakothek közötti gyűjteményi megosztást emelte ki Baán László.

A főigazgató szerint a Műcsarnok mögé, az Ötvenhatosok terére elképzelt "Új Képtárnak" nyílt nemzetközi tervpályázat útján kellene megvalósulnia, melynek célja, hogy egy Európa-szerte csodálatot kiváltó, ikonikus rangú épület jöjjön létre. A szintén a nemzetközi tervpályázat részeként megvalósuló másik új épületbe Baán javaslata szerint a most méltatlan körülmények között, Kecskeméten működő Magyar Fotográfiai Múzeum kerülhetne. „Kertészről, Brassairól, Capáról s megannyi nagyszerű társukról gyakran nem tudják, hogy magyarok voltak. Ezeket a neveket a külföldiek számára is meggyőzően össze kell kötni a magyar fotográfiával” – szorgalmazta.

Mint kiemelte, az építkezés együtt járhatna a Városliget megújításával, s így itt egy világszerte egyedülálló kulturális-rekreációs negyed jöhetne létre. Mindez egy hatéves projekt lehet: kétéves előkészítés után négy esztendő alatt, 40-50 milliárd forintnyi EU-támogatásból megvalósíthatók a tervek, amelyek egyben a Szépművészeti régi épületének funkcionális gondjait is megoldhatnák. „Ez mindössze 15 kilométer autópálya ára, nem lehet kérdéses, hogy létrejöjjön-e ez a két új ikonikus múzeumépület, amelyek nem egyszerűen átformálnák ezt a környéket, hanem Budapest helyét is átpozícionálnák az európai kulturális és turisztikai térképen” – vélekedett Baán László.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Egyik hazai körútján Caruso néhány ezer lírát utaltatott át magának egy kisváros postahivatalába. Amikor a címére érkezett pénzért jelentkezett, az akkurátus postamester sehogy sem volt megelégedve az énekes személyi igazolványaival.
 
„A román Farsang című darabot az aranyos Both Béla, aki nagyszerű színházi rendező és színházalapító, olyan szigorúan állította színpadra, hogy az előadás ettől dögunalomba fulladt. Tulajdonképpen a darab ki lett fordítva önmagából, mintha egy nercbundának a bélését viseltük volna. Már a főpróbán megbuktunk.
Aforizmák
„ Azok a nők, akik azt hiszik, hogy a férfiakat a hasukon keresztül lehet megfogni, egy jó arasznyit tévednek."
Ismeretlen
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ