BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
Egész évben reneszánsz
Dátum: 2008. március 18., kedd, 8:33
Volt egy időszak – Mátyás király alatt –, amikor Magyarország az európai művelődés, kultúra fősodrába tartozott. Idén ünnepeltük Hunyadi Mátyás trónra lépésének 550. évfordulóját,– a jubileum jó alkalom arra, hogy dr. Varga Kálmánnal, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatójával emlékezzünk ennek a korszaknak máig ható művészeti irányzatára, a reneszánszra, s megtudjuk tőle: milyen nagyszabású felújítási munkák folynak országszerte.

Bár az elmúlt évszázadok során műemlékeink nagy részét elvesztettük, mert elpusztították a háborúk és egy osztrák császár, akinek a parancsára a hazai várak sorát robbantották fel, mégis maradtak ebből a korból is emlékeink, amelyeket egyre inkább megbecsülünk. A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága ennek a munkának a legfőbb letéteményese, végzi az állami tulajdonban tartandó műemlékegyüttesek helyreállítását, biztosítja működtetésüket és bekapcsolja ezeket az idegenforgalomba. Egyrészt a reneszánsz emlékekről, másrészt az év fontos lépéseiről, tevékenységükről kérdeztük Dr. Varga Kálmán igazgatót:

– Tavaly nyitottuk meg Ozorán Pipó várát. A XIV. században egy ifjú firenzei szerencsét próbálni érkezett Magyarországra. Hadi tehetségével gyorsan előre jutott. Közben megnősült, elvette Ozorai Borbálát, akinek felvette a nevét, így lett Scholari Fülöpből Ozorai Pipo. Csodálatos reneszánsz várat építtetett Ozorán. Az értékes műemlék most már szinte teljes régi szépségében megtekinthető. A termek reneszánsz bútorzata mellett elkészíttettük Prágában díszpáncélja és szablyája hiteles másolatát is. Kialakítottunk öt gyönyörű vendégszobát. A Tolna megyei lovagvárban kápolnát szenteltek, korhű kegytárgyakkal, ahol az országból bárhonnan érkező párok házasságot köthetnek. Idén is lesz lovagi torna, középkori táncok bemutatója, reneszánsz lovagok párbaja, vásári vigadalom - tudatta az igazgató, s még kiegészítette: - A reneszánsz évhez kapcsolódó másik műemlék a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei füzérradványi Károlyi-kastély, amely a maga nemében kuriózum. Károlyi László, aki a XIX. század közepén, a 70-es években egy kisebb barokk épületet alakíttatott át Ybl Miklós később módosított tervei alapján neoreneszánsz kastéllyá, nagy műgyűjtő volt. Az átépítéskor Itáliából vásárolt eredeti reneszánsz emlékeket. Firenzei kőfaragványokat, mintegy húszat, mint például az előtérben a két faragott csavart oszlopot, vagy a kő-ajtótokokat, és a kandallókat, virágtartókat. Bútorokat is hozott, amelyekből, ami megmaradt, a sárospataki Rákóczi Múzeumban látható. Ma Magyarországon eredeti itáliai reneszánsz emlék főleg itt található, ezért gondoltuk, hogy ezt most bemutatjuk. Néhány eredeti tárgyat kölcsönzött a sárospataki múzeum is.

– Milyen egyéb, fontos munkálatokat terveznek?

– A nemzeti örökség részeként nyilvántartott siroki vár rekonstrukciójának első ütemét szeretnénk megkezdeni. Eredetileg a XIII. században épült, a végvári rendszer fontos objektumaként. A hegy kőzete könnyen vájható; azért mondják barlangvárnak is, mert megismétlődik a föld alatt, mint az egri. A XVI. században élte fénykorát. A későbbi korokban barlanglakásként is használták egy részét. A település önkormányzatával együtt a Nemzeti Fejlesztési Terv észak-magyarországi Regionális Operatív programjához pályázatot nyújtottunk be a vár helyreállításának első ütemére, amely alapvetően az alsó várrész rekonstrukcióját jelenti. Ez mintegy 300 milliós beruházás lenne, bízunk abban, hogy a támogatást megnyerjük. A program egyik része a régészeti feltárás befejezésére vonatkozik, a másik a falmaradványok konzerválására, illetve, ahol a tudományos szakmai szempontok megengedik, rekonstrukciójára is. Évente 8-9000 látogató érkezik ide. A látogatói komfort bővítését kívánjuk elérni, hogy nagyobb legyen a fogadóképessége, és ajándékboltok is szolgálják az ide érkezők kényelmét.

– Van egy másik, nagyértékű tervük is...

– Az edelényi L'Huillier-Coburg-kastély Kelet-Magyarország Fertődje. Az épület Miskolctól 20 kilométerre található. 2,2 milliárdos tervet készítettünk a helyreállítására. Várhatóan még a nyáron kiemelt minősítést kap a projekt. Ekkor az engedélyezési és a közbeszerzési eljárás lefolytatása után hat hónap alatt meg kell kötni a szerződést, hogy 2009-ben elindulhasson a munka. Tele az épület XVIII. századi falképekkel, és érdekes módon minden nő Mária Teréziát ábrázolja. A kastély-együttes egy szigeten áll; a háború előtt járásbíróság volt, majd iskola. A Gondnoksághoz 11 éve került, üresen. A történeti angolkertet, amelyen labdarúgó-pályát alakítottak ki, visszaállítjuk az eredeti állapotába.

 Közeledik a Haydn-év. Hogy áll a fertődi Esterházy kastély restaurálása?

– Négy év alatt mintegy másfél milliárd forint épült a kastélyba. A kimunkált uniós projektünk összértéke 4 milliárd forint. A jövő évi Haydn-ünnepségek egyik központja éppen ez az épület lesz. Kiemelt minősítést kapott a kormánytól a terv, amely szerint az első ütemben 1,7 milliárd forint fordítható a kastélyra. Jövő év tavaszára elkészül a belső udvar parkosítása, a díszterek restaurátor munkái, köztük például a kínai lakkszoba, belső lépcsőház, zeneterem. Folytatódik a homlokzat-felújítás és a fogadóépület kialakítása, amelyhez Ekler Dezső készített nagyszerű terveket. Az Unió nem szimplán helyreállításra, hanem műemlékfejlesztésre adja a támogatást. A fogadóépületet a régióval közösen álmodtuk meg, 700 autó parkolásával, nemcsak a kastély, hanem a Fertő tó látogatói számára is. A cél az évi 4-500 ezer turista elérése. Várhatóan az év második felében a kormány nevesíti a második ütemet, amelynek összege 2,3 milliárd forint. Ha a fogadóépületről nem születik döntés, s nem kerül az első ütembe, akkor a másodikban valósítjuk meg.

Hajós Anna


Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Szabadtéri előadás világítópróbája volt, mikor a rendező ingerülten ordított rá a világosítókra: – Gyerekek, vegyétek már ki azt a sárgát! Hát nem látjátok, milyen sok?!?
 
Yehudi Menuhin hegedűművész nemcsak játékáról, hanem roppant szorgalmáról is híres. Naponta nyolc órán át gyakorol, s ezt sohasem mulasztja el.
Aforizmák
„Ha kacagok a földi dolgokon, azért van, hogy ne sírjak."
George Gordon Byron
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ