250 éves a British Múzeum
Dátum: 2009. január 13., kedd, 13:31
Az emberiség történelmének és kultúrájának egyik legnagyobb és legátfogóbb tárháza, a londoni British Museum 250 éve, 1759. január 15-én nyitotta meg kapuit. A múzeum több mint 50 ezer négyzetméteres területén 13 milliónál is több tárgyat raktároznak, az évente 6 millió látogatótól nem kérnek belépti díjat, kivéve néhány speciális időszaki kiállítást.

A gyűjtemény alapjait a polihisztor Sir Hans Sloane fektette le végrendeletében, aki 71 ezer tárgyból álló gyűjteményét - az örököseinek fizetendő 20 ezer font ellenében - II. György királyra és a brit nemzetre hagyta, csak azt kötötte ki, hogy hagyatékát egyben kell tartani. A parlament 1753. június 7-én fogadta el a British Museum létrejöttét kimondó törvényt, a múzeum 1759. január 15-én nyílt meg Bloomsburyben, a korábbi főúri palotaként szolgáló Montagu házban. Ezzel újfajta múzeumtípus született, amely már nem tartozott egyetlen egyházhoz, előkelőséghez vagy a királyhoz, kapui nyitva álltak a nagyközönség előtt és gyűjtőköre úgyszólván mindenre kiterjedt. 1757-ben a király kötelespéldány-rendelettel biztosította, hogy az országban megjelenő minden könyv bekerüljön a nemzet könyvtárába. A következő két és fél évszázad alatt a gyűjtemény egyre terjeszkedett, számtalan új társintézményt hozott létre és sokszor bővítették. Mai épülete négyemeletes és 94 termes, bejárása legalább egy napot igényel, az oszlopcsarnokos főbejárat 1823-ban Robert Smirke tervei alapján épült.

A világon egyedülálló a múzeum múmia- és ékírásos gyűjteménye, valamint a görög, római, nyugat-ázsiai, történelem előtti római és brit régiséggyűjteménye. Egyik legismertebb kiállítási tárgya az 1802-ben megszerzett, az egyiptomi írás megfejtését lehetővé tevő rosette-i kő, valamint II. Ramszesz fáraó kolosszális mellszobra és a világ legrégibb üvege. Láthatók a múzeumban Michelangelo, Leonardo, Dürer rajzai és rézkarcai, említésre méltó a Hungarica gyűjteménye is, amelyben több régi magyar nyomtatvány egyetlen megmaradt példánya található. A múzeum féltett kincsei a sok vitát kiváltó Elgin-márványok (az athéni Parthenont díszítő 2300 éves szobrokat és domborműveket Lord Elgin egykori angol követ vette meg és vitt Londonba a XIX. században) és a benini bronzszobok, amelyeket 1897-ben egy katonai expedíció zsákmányolt Nigériában. Időről időre fellángol a vita, hogy vissza kell-e szolgáltatni a külföldről származó műkincseket, amit a múzeum konzekvensen visszautasít. Álláspontjuk szerint ha minden ilyen tárgyat visszaadnának, kiürülnének a kiállítótermek, arról nem is beszélve, hogy számtalan lelet eredeti helyén már régen az enyészeté lett volna.

A British Museum mindig is élen járt az interaktív technológiák használatában, jelenleg is alkalmaznak vezeték nélküli hálózatokat a látogatók tájékoztatására. A bővítés sem került le a napirendről, a tervek szerint 2011-ig az észak-nyugati részt toldják meg, így 10 ezer négyzetméterrel nőhetne meg a létesítmény területe.


(MTI)
Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
A XIX. század végén a lengyel komponista és zongoraművész, Moritz Moszkowski Bécs utcáin sétálgatott a Rimszkij-Korszakov-tanítvány Alekszandr Glazunov társaságában.
 
A háború alatt egy brit kormányülésen egy miniszter azzal állt elő, hogy a hadiállapotra tekintettel nullázzák le a kulturális kiadásokat, és a felszabaduló összeget fordítsák fegyverekre.
Aforizmák
„ Becsaptam az inasomat!...A gazember lopja az edényemet a pincéből, és azt hiszi, hogy nem tudom. Pedig - tudom!"
Kemény Zsigmond
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ