BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
250 éves a British Múzeum
Dátum: 2009. január 13., kedd, 13:31
Az emberiség történelmének és kultúrájának egyik legnagyobb és legátfogóbb tárháza, a londoni British Museum 250 éve, 1759. január 15-én nyitotta meg kapuit. A múzeum több mint 50 ezer négyzetméteres területén 13 milliónál is több tárgyat raktároznak, az évente 6 millió látogatótól nem kérnek belépti díjat, kivéve néhány speciális időszaki kiállítást.

A gyűjtemény alapjait a polihisztor Sir Hans Sloane fektette le végrendeletében, aki 71 ezer tárgyból álló gyűjteményét - az örököseinek fizetendő 20 ezer font ellenében - II. György királyra és a brit nemzetre hagyta, csak azt kötötte ki, hogy hagyatékát egyben kell tartani. A parlament 1753. június 7-én fogadta el a British Museum létrejöttét kimondó törvényt, a múzeum 1759. január 15-én nyílt meg Bloomsburyben, a korábbi főúri palotaként szolgáló Montagu házban. Ezzel újfajta múzeumtípus született, amely már nem tartozott egyetlen egyházhoz, előkelőséghez vagy a királyhoz, kapui nyitva álltak a nagyközönség előtt és gyűjtőköre úgyszólván mindenre kiterjedt. 1757-ben a király kötelespéldány-rendelettel biztosította, hogy az országban megjelenő minden könyv bekerüljön a nemzet könyvtárába. A következő két és fél évszázad alatt a gyűjtemény egyre terjeszkedett, számtalan új társintézményt hozott létre és sokszor bővítették. Mai épülete négyemeletes és 94 termes, bejárása legalább egy napot igényel, az oszlopcsarnokos főbejárat 1823-ban Robert Smirke tervei alapján épült.

A világon egyedülálló a múzeum múmia- és ékírásos gyűjteménye, valamint a görög, római, nyugat-ázsiai, történelem előtti római és brit régiséggyűjteménye. Egyik legismertebb kiállítási tárgya az 1802-ben megszerzett, az egyiptomi írás megfejtését lehetővé tevő rosette-i kő, valamint II. Ramszesz fáraó kolosszális mellszobra és a világ legrégibb üvege. Láthatók a múzeumban Michelangelo, Leonardo, Dürer rajzai és rézkarcai, említésre méltó a Hungarica gyűjteménye is, amelyben több régi magyar nyomtatvány egyetlen megmaradt példánya található. A múzeum féltett kincsei a sok vitát kiváltó Elgin-márványok (az athéni Parthenont díszítő 2300 éves szobrokat és domborműveket Lord Elgin egykori angol követ vette meg és vitt Londonba a XIX. században) és a benini bronzszobok, amelyeket 1897-ben egy katonai expedíció zsákmányolt Nigériában. Időről időre fellángol a vita, hogy vissza kell-e szolgáltatni a külföldről származó műkincseket, amit a múzeum konzekvensen visszautasít. Álláspontjuk szerint ha minden ilyen tárgyat visszaadnának, kiürülnének a kiállítótermek, arról nem is beszélve, hogy számtalan lelet eredeti helyén már régen az enyészeté lett volna.

A British Museum mindig is élen járt az interaktív technológiák használatában, jelenleg is alkalmaznak vezeték nélküli hálózatokat a látogatók tájékoztatására. A bővítés sem került le a napirendről, a tervek szerint 2011-ig az észak-nyugati részt toldják meg, így 10 ezer négyzetméterrel nőhetne meg a létesítmény területe.


(MTI)
Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Volt idő, amikor egyes színházak szinte versengtek egymással abban, hogy melyikük tud hosszabb előadást tartani.
 
G. B. Shaw híres volt szarkasztikus megjegyzéseiről. Egy alkalommal régi hölgyismerőse panaszkodott az írónak:
Aforizmák
„ Másként illatozik a széna a szerelmeseknek, és másként a lónak."
Stanislaw Jerzy Lec
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ