BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
Százötven éve született Georges Seurat
Dátum: 2009. november 30., hétfő, 10:22
Százötven éve, 1859. december 2-án született Georges Seurat francia festő, a pointilizmus úttörője.

A neoimpresszionistákhoz sorolják, de alkotásai sok tekintetben előkészítették az expresszionizmust, a fauvizmust és a kubizmust, emellett a konstruktivisták is elődjükként tisztelték. Halála után húsz évvel erős hatást gyakorolt Picassóra, Braque-ra és Juan Gris-re, de nem pointilizmusa révén, hanem a művészeti alkotómunka problémáinak tudatosítása terén.

Georges Seurat apja champagne-i kertjében kezdett festegetni, majd a párizsi École des Beaux-Arts hallgatója lett. Az iskola hagyománytisztelő légkörét nehezen viselte, már ekkor tudományos kérdésnek fogta fel a festészetet. 1882-től Delacroix komplementer színtörvényének megfelelően szaggatott ecsetvonásokkal dolgozott, és az anyagok szemcsézettségének kihasználásával érzékeltette a tónusokat.

Először 1883-ban állította ki képeit a Salon termeiben, de miután Asnieres-i fürdőzés című képét visszautasították, alkotását a Független Művészek Csoportosulásának tárlatán mutatta be. Megismerte Puvis de Chavannes monumentális szimbolista festményeit, és találkozott az akkor százéves Michel-Eugene Chevreul vegyésszel, akinek színelmélete megalapozta későbbi munkásságát. Seurat ezután a három alapszín, a vörös, a kék és a sárga, valamint ezek kiegészítő színei által elérhető hatást, a fény és a színek közti összefüggést kutatta.

Képein keveretlen apró színfoltokat helyezett egymás mellé, amelyek megfelelő távolságból nézve az emberi szem recehártyáján egyesülnek. A palettán történő keverés helyett tehát az optikai keverés módszerét alkalmazta, amelyet a néző szeme végez el, festményein a színpöttyök egységgé olvadnak össze, és a kép villódzva ragyog. Megpróbálta a képek vonalbeli harmóniáját is tudományosan megszerkeszteni; művein fontos szerepet játszottak a vertikális és horizontális hangsúlyok és az aranymetszés, ezért a szerkezetes irányok előfutárának is tekinthető. "A harmóniát hang-, szín- és vonalbeli elemekre bonthatjuk - írta -, és ezek a harmóniák vidámságot, nyugalmat vagy szomorúságot tudnak kifejezni".

Igen alapos előtanulmányok után 1886-ban mutatta be Vasárnap délután a Grand Jatte szigetén című képét, amely óriási érdeklődést, de botrányt is keltett, mivel nem kellő távolságból szemlélve akár zavart is okozhat a nézőben. 1887-ben festette a Modellek, majd A kiállítás című képét, a következő évben a Húszak brüsszeli kiállításán hét képét mutatták be, 1889-ben a Salonban tájképeit állította ki. Seurat életének utolsó éveiben együtt élt Madeleine Knobloch-sal, akitől fia született, de kapcsolatát még barátai előtt is titkolta. Utolsó képét, a Cirkuszt befejezetlenül mutatta be a Függetlenek Salonján, a kiállítás rendezésekor megfázott, és 1891. március 29-én, fiatalon meghalt.

Hét nagy és mintegy 40 kisebb festményt, 500 vázlatot hagyott hátra, művein a mindennapok Párizsát, a sétáló midinetteket és gavallérokat, a cirkuszi artistákat, a pihenő munkásokat ábrázolta.


(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Molnár Ferenc hajnalban hazafele tartva, Jacobi Viktor ablakából a Jacobi Szibill című művében a később legnépszerűbbé vált Kis Petrovom című dal melódiáját hallotta.
 
Goethe még diák korában gyakran sétált a város határain kívül is. Egyszer egy keskeny ösvényen járt éppen, amikor a vele éppen rossz viszonyban álló diáktársa jött szembe.
Aforizmák
„A siker titka az őszinteség. Ha már ezt is színlelni tudod, befutottál."
Murphy törvénye
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ