BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
140 éve halt meg Hild József
Dátum: 2007. március 6., kedd, 11:16
Száznegyven éve, 1867. március 6-án halt meg Hild József építész.

1789. december 8-án született Pesten, apja Hild János építész volt, aki Pest első városrendezési tervét készítette. Nem csoda, hogy már gyerekkorában megismerkedett az építőipar alapfogalmaival a pesti Újépület építésénél. A bécsi akadémián tanult, majd Charles (Karl) Moreau, az Esterházyak építésze mellett dolgozott. Apja 1811-es halála után a mesterjog özvegy édesanyjára szállt, melyet ő gyakorolt, bár építőmesteri kérelmét elutasították. 1816-ban itáliai tanulmányútján az olasz és antik építészetet tanulmányozta, hazatérve a legtöbbet foglalkoztatott pesti építész lett. Sok száz megbízatása, köztük jelentős közfeladatai mellett sosem jutott ideje, hogy a kiadott mestermunka-feladatot elkészítse. Így, bár 1836-tól a bécsi Képzőművészeti Akadémia tagja volt, s 1842-től Pest díszpolgára, csak 1844-ben kapta meg - mestermunka nélkül - a mester címet, a következő évben Pest város építésze lett.

Legjelentősebb alkotásai az 1838-as pesti árvíz után születtek, több mint 900 fővárosi építkezése közül több száz ma is áll. Mind a világi, mind az egyházi építészet terén maradandót alkotott, ő teremtette meg azt a belső udvaros, függőfolyosós bérháztípust, amely ma is jellemzi a város belső kerületeit. A Kirakodó (ma Roosevelt) téren körben az ő épületei sorakoztak: A Diana fürdő, a Libaschinszky-Koburg palota, a Lloyd-palota, a Nákó-palota, az Ullmann-palota és a Wieser-ház, a későbbi Európa szálló - ma egyikük sem áll már. Ő tervezte a régi pesti Városházát, az olaszos, tornyos épületet az Erzsébet-híd építésekor, a Belváros rendezése során bontották le.

Épületei közül ma is látható viszont a belvárosban a Szép utcai Cziráky-palota (később Nemzeti Kaszinó), a Marczibányi-palota az Október 6. utcában (később Kohó- és Gépipari Minisztérium), a Ta:nzer-ház (egy időben Élelmezésügyi Minisztérium), a József Attila utcai Derra-ház, a Petőfi Sándor utcai Károlyi-Trattner-átjáróház, mely két udvarával a belváros legnagyobb lakóháza (1832-65 közt itt voltak a Tudományos Akadémia helységei), a Honvéd téri Valero-gyár (ma Honvédelmi Minisztérium). Budai nyaralói a Hild-villa és a Csendilla a Budakeszi úton, a Libaschinszky-villa. Ő tervezte az Üllői út és a Nagykörút sarkán álló Mária Terézia laktanyát és a Császár fürdő belső udvarát. Budapesten az ő művei voltak a Tigrishez, a Hét választófejedelemhez és az Angol királynőhöz címzett, ma már nem létező szállodák. Vidéki épületei közül említendőek a csákvári, a gyömrői, a bajnai és a tápiószentmártoni kastélyok, jelentős templomai állnak Szatmárnémetiben, Cegléden és Lovasberényben.

Az ő műve a pesti, zuglói Hermina-kápolna, valamint a hatalmas egri székesegyház, s Esztergomban a Bibliotéka, a Takarékpénztár és a Papnevelő épületei. Közreműködött az esztergomi és a pesti Bazilika tervezésében és kivitelezésében, de befejezésükben 1867. március 6-án, Pesten bekövetkezett halála megakadályozta.

Hild József a magyar klasszicizmus legnagyobb alakja volt, aki jelentős mértékben hozzájárult a reformkori Pest arculatának kialakításához. Formaalakító készsége a városi együttesek alkotásában, a tömegek komponálásában mutatkozik meg. Klasszicizmusa egyszerűbb és emberközelibb, mint Pollack Mihályé, a monumentalitás inkább templomaira jellemző, melyek a szabadságharc után már a romantikához közelítenek. Számos épülete elpusztult bontások vagy a II. világháború következtében.

(MTI-Panoráma - Sajtóadatbank)

 

 


Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
„ A Kaviár és lencse című bohózatban a szövegkönyv szerint kinyílik az ajtó, a közönség megpillant, pisztolylövés, a szívemhez kapok és felkiáltok: „Meglőttek!...Gyilkosok!...” – És összeesem. Az egyik előadáson a pisztoly csütörtököt mondott. De hát nekem el kellett hunynom ott a helyszínen. Mit tehettem?...
 
„A román Farsang című darabot az aranyos Both Béla, aki nagyszerű színházi rendező és színházalapító, olyan szigorúan állította színpadra, hogy az előadás ettől dögunalomba fulladt. Tulajdonképpen a darab ki lett fordítva önmagából, mintha egy nercbundának a bélését viseltük volna. Már a főpróbán megbuktunk.
Aforizmák
„Aki a disszonanciát nem ismeri, a harmóniát értékelni nem tudja."
Kodály Zoltán
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ