140 éve halt meg Hild József
Dátum: 2007. március 6., kedd, 11:16
Száznegyven éve, 1867. március 6-án halt meg Hild József építész.

1789. december 8-án született Pesten, apja Hild János építész volt, aki Pest első városrendezési tervét készítette. Nem csoda, hogy már gyerekkorában megismerkedett az építőipar alapfogalmaival a pesti Újépület építésénél. A bécsi akadémián tanult, majd Charles (Karl) Moreau, az Esterházyak építésze mellett dolgozott. Apja 1811-es halála után a mesterjog özvegy édesanyjára szállt, melyet ő gyakorolt, bár építőmesteri kérelmét elutasították. 1816-ban itáliai tanulmányútján az olasz és antik építészetet tanulmányozta, hazatérve a legtöbbet foglalkoztatott pesti építész lett. Sok száz megbízatása, köztük jelentős közfeladatai mellett sosem jutott ideje, hogy a kiadott mestermunka-feladatot elkészítse. Így, bár 1836-tól a bécsi Képzőművészeti Akadémia tagja volt, s 1842-től Pest díszpolgára, csak 1844-ben kapta meg - mestermunka nélkül - a mester címet, a következő évben Pest város építésze lett.

Legjelentősebb alkotásai az 1838-as pesti árvíz után születtek, több mint 900 fővárosi építkezése közül több száz ma is áll. Mind a világi, mind az egyházi építészet terén maradandót alkotott, ő teremtette meg azt a belső udvaros, függőfolyosós bérháztípust, amely ma is jellemzi a város belső kerületeit. A Kirakodó (ma Roosevelt) téren körben az ő épületei sorakoztak: A Diana fürdő, a Libaschinszky-Koburg palota, a Lloyd-palota, a Nákó-palota, az Ullmann-palota és a Wieser-ház, a későbbi Európa szálló - ma egyikük sem áll már. Ő tervezte a régi pesti Városházát, az olaszos, tornyos épületet az Erzsébet-híd építésekor, a Belváros rendezése során bontották le.

Épületei közül ma is látható viszont a belvárosban a Szép utcai Cziráky-palota (később Nemzeti Kaszinó), a Marczibányi-palota az Október 6. utcában (később Kohó- és Gépipari Minisztérium), a Ta:nzer-ház (egy időben Élelmezésügyi Minisztérium), a József Attila utcai Derra-ház, a Petőfi Sándor utcai Károlyi-Trattner-átjáróház, mely két udvarával a belváros legnagyobb lakóháza (1832-65 közt itt voltak a Tudományos Akadémia helységei), a Honvéd téri Valero-gyár (ma Honvédelmi Minisztérium). Budai nyaralói a Hild-villa és a Csendilla a Budakeszi úton, a Libaschinszky-villa. Ő tervezte az Üllői út és a Nagykörút sarkán álló Mária Terézia laktanyát és a Császár fürdő belső udvarát. Budapesten az ő művei voltak a Tigrishez, a Hét választófejedelemhez és az Angol királynőhöz címzett, ma már nem létező szállodák. Vidéki épületei közül említendőek a csákvári, a gyömrői, a bajnai és a tápiószentmártoni kastélyok, jelentős templomai állnak Szatmárnémetiben, Cegléden és Lovasberényben.

Az ő műve a pesti, zuglói Hermina-kápolna, valamint a hatalmas egri székesegyház, s Esztergomban a Bibliotéka, a Takarékpénztár és a Papnevelő épületei. Közreműködött az esztergomi és a pesti Bazilika tervezésében és kivitelezésében, de befejezésükben 1867. március 6-án, Pesten bekövetkezett halála megakadályozta.

Hild József a magyar klasszicizmus legnagyobb alakja volt, aki jelentős mértékben hozzájárult a reformkori Pest arculatának kialakításához. Formaalakító készsége a városi együttesek alkotásában, a tömegek komponálásában mutatkozik meg. Klasszicizmusa egyszerűbb és emberközelibb, mint Pollack Mihályé, a monumentalitás inkább templomaira jellemző, melyek a szabadságharc után már a romantikához közelítenek. Számos épülete elpusztult bontások vagy a II. világháború következtében.

(MTI-Panoráma - Sajtóadatbank)

 

 


Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Az amerikai turnéja során Jehudi Menuhint, a világhírű hegedűművészt meghívták egy gazdag házhoz. A textilgyáros házigazda kihasználta az alkalmat, és megkérte Menuhint, hallgassa meg fia játékát, mert mindenki nagyon tehetségesnek tartja
 
Yehudi Menuhin hegedűművész nemcsak játékáról, hanem roppant szorgalmáról is híres. Naponta nyolc órán át gyakorol, s ezt sohasem mulasztja el.
Aforizmák
„ Isten azért adta a szerelmet, mert józanon nem házasodna senki."
Gárdonyi Géza
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ