90 éve hunyt el Gustav Klimt
Dátum: 2008. február 4., hétfő, 17:04
Kilencven éve, 1918. február 6-án hunyt el Gustav Klimt osztrák festőművész, a szecesszió egyik legismertebb képviselője.

Bécs környékén született 1862. július 14-én egy aranyműves családjában. Az Osztrák Császári és Királyi Iparművészeti Iskola befejezése után - Ernst testvérével és Franz Matsch-csal közösen - elvállalta a bécsi Szépművészeti Múzeum belső udvarának díszítését, s 1890-ben elkészítették a lépcsőház dekorációját is. Hármójukat kérték fel többek között a Karlovy Vary-i Kurhaus, a rijekai városi színház, a bukaresti nemzeti színház és a román királyi palota belsejének megtervezésére. Nevükhöz fűződnek az Erzsébet császárnő nyári rezidenciáját, az úgynevezett Hermes villát díszítő festmények is.

Klimtet mélyen megrázta apja és öccse 1892-ben bekövetkezett halála, depresszióba zuhant. A következő évben Budapestre hívták professzornak, de a kultuszminiszter elutasította kinevezését. 1894-ben megbízást kapott a bécsi egyetem dísztermének falfestményeire; az ún. Fakultás-képek (Jogtudomány, Filozófia, Orvostudomány) óriási botrányt kavartak, így azokat a művész és barátai visszavásárolták.

1897-ben megalapította a Szecesszió nevű csoportot, amelynek elnöke lett. A társulás 1898-ban megrendezte az első Szecesszió-kiállítást, majd létrehozta a Ver Sacrum (Szent Tavasz) című folyóiratot, amely rendszeresen közölte Klimt rajzait. 1902-ben megfestette a Beethoven-frízt, amely az ember boldogságkeresését ábrázolja. 1903-tól Toulouse-Lautrec, Munch, Van Gogh és Matisse művészetét tanulmányozta, ekkor kezdődött „arany korszaka". 1905-ben szakított a Szecesszióval, de továbbra is a bécsi Jugendstil képviselője maradt. A bécsi polgárok portréfestője lett, előkelő hölgyeket ábrázoló alakjai az állat- és növényvilágra emlékeztetnek.

1912-ben az Osztrák Képzőművész Szövetség elnöke lett, 1910-ben a Velencei Biennálén, majd 1913-ban Münchenben, Budapesten és Mannheimben állította ki műveit. 1917-ben rendes tanárrá való kinevezését - bár a Bécsi Képzőművészeti Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta -, négyszer is elutasította a miniszter. Szinte az utolsó pillanatig dolgozott, 1918-ban agyvérzés érte, majd elkapta a spanyolnáthát és február 6-án - számos befejezetlen művet hagyva maga után - tüdőgyulladásban elhunyt.

Klimt korai, történelmi eseményeket bemutató jelenetei, majd erotikus-szimbolikus témákat megörökítő, a realizmust a dekorativitással párosító művei ma is népszerűek, nem egy alkotása dollármilliókért kel el az árveréseken. Sajátos színvilágú falfestményei, akárcsak táblaképei (Igazság, A három életkor, A csók) bölcselkedő, morális vagy szexuális tartalmúak. Kiváló portrékészítő, reklámgrafikus és iparművész volt, ruhaterveket és mozaikokat is készített. A Szépművészeti Múzeum a 2008 szeptemberében nyíló Klimt és a bécsi szecesszió kezdetei című kiállítással emlékezik meg róla.

(MTI-Panoráma - Kiss Petra, Sajtóadatbank)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Wagnert sokan bírálták, támadták életében. Egy ízben éppen társaság volt nála, amikor a postás egy levelet hozott. A zeneszerző felnyitotta, s a papírlapon mindössze egyetlen szó állt: „Hülye".
 
A nagy színésznek egy darabban fel kellett olvasni egy levelet, ezért sosem tanulta meg a levél szövegét. A fiatal, kezdő színész, aki a levélhozó inast játszotta, úgy gondolta, megtréfálja híres kollégáját és a jelenetbe a megírt levél helyett egy üres papírt vitt be.
Aforizmák
„ Ha magunkhoz veszünk egy éhező kutyát, és ellátjuk minden jóval nem fog megharapni. Ez a legfőbb különbség a kutya és az ember között."
Mark Twain
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ