BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
Négyszázhúsz éve hunyt el a Nagy Építész
Dátum: 2008. július 15., kedd, 10:06
Négyszázhúsz éve, 1588. július 17-én halt meg Szinán pasa, a legjelentősebb török építész, akinek hatása évszázadokig szinte minden török vallási és egyéb épületben tükröződött.

Anatóliában született görög, keresztény szülőktől 1489. április 15-én. Akárcsak apja, ő is kőfaragó és ács lett, de 1512-ben elvitték janicsárnak és át kellett térnie az iszlám hitre. A hadsereg építész-tisztjeként, majd a tüzérség vezetőjeként részt vett Nándorfehérvár bevételében, a mohácsi csatában és I. (Nagy) Szulejmán keleti hadjárataiban. Ő irányította a várak gyenge pontjai ellen az ágyútüzet, erődítményeket, hidakat, sőt hajókat is tervezett, keresztény templomokat mecsetekké alakított át.

1539-től haláláig Isztambul főépítésze volt, keze alatt egész sereg hivatalnok dolgozott és megszervezte az építészképzést is. Szinán fél évszázad alatt (ez volt az Oszmán Birodalom fénykora) 476 épületet tervezett, ezek közül 94 nagymecset és 52 kisebb mecset, 57 iskola, 48 közfürdő, 35 palota, 22 síremlék (türbe), 20 karavánszeráj, 17 szegényház, 8 híd, 7 medresze (iszlám főiskola), 6 vízvezeték, 3 kórház volt.

Pályafutásának kezdetekor a török építészet nagyon gyakorlatias volt: a bevált és biztonságos mintákat másolta, koncepció nélkül. Szinán, aki katonai pályafutása során számos épületet tanulmányozhatott, fokozatosan alakította ki stílusát, amelyben a hagyományokra épített, de számos újítást is alkalmazott.

Első jelentős építészeti feladata a Sehzáde volt, amelyet Szulejmán szultán legkedvesebb fia emlékére építtetett. A négyzetes alaprajz fölötti központi kupolát négy félkupola és sok kisebb kupola szegélyezi, melyek egységes térhatást hoznak létre. A szultán dicsőségére emelt Szulejmanije sokak szerint Szinán legjobb alkotása, terveit a Hagia Szofia inspirálta. A birodalom legnagyobb mecsetjének központi kupoláját 32 nyílás töri át, a csatlakozó épületszárnyakban négy medresze, kórház, orvosi iskola, konyha és étkezde, fürdők, üzletek és istállók kaptak helyet. Maga Szinán az edirnei Szelim-mecsetet tartotta főművének: a hatalmas központi kupola nyolc vastag oszlopon nyugszik, köztük árkádos terek találhatók, itt áll a muszlim világ négy legmagasabb minaretje. Maga Szinán azzal büszkélkedett, hogy a mecset kupolája felülmúlja a Hagia Szofiát, de a kettő nagyjából egyforma.

Szinán alkalmazta először a kupolák, félkupolák és támfalak rendszerét, melyek a nagy kupola nyomását felveszik, s kívülről is harmonikus képet adnak. Alkotásai megtalálhatók a Balkántól Szíriáig és Jeruzsálemig, Magyarországon a szegedi várban állottak (mára elpusztult) építményei. Vele érte el tetőpontját a klasszikus oszmán építészet, s elhivatott utód híján később már csak épületeit ismételték.

A Mimár Kodzsa (törökül Nagy Építész) 1588. július 17-én halt meg, hamvai a Szulejmanije közelében, egy általa tervezett türbében nyugszanak. Az ő arcképe díszítette a régi török líra bankjegyet, neveztek el róla krátert a Marson és egyetemet Isztambulban.

(Vladár Tamás)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
X. Ince pápa, amikor meglátta tulajdon arcképét, amelyet Velázquez festett, így kiáltott fel:
 
Victor Hugo a nagy francia író egyszer sürgős munka előtt állt. Mivel nem bízott eléggé abban, hogy végig kitart feladata mellett, félig levágta a szakállát és félig a haját, az ollót pedig kidobta az ablakon.
Aforizmák
„ Reménytelen szerelembe kevesebben rokkannak meg, mint a sikeresekbe."
Kner Izidor
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ