A magyar kultúra napja
2012. január 19., csütörtök, 13:49
A magyar kultúra napja alkalmából Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára és Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár kitüntetéseket adott át Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM). Az ünnepséggel párhuzamosan a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) villámcsődületet rendezett a helyszínen, hogy felhívják a figyelmet a kulturális intézményrendszert érő megszorításokra.
Márai Sándor-díjat hárman, Bibliotéka emlékérmet tízen, Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Díjat pedig heten vehettek át, öt közösség nyerte el a Csokonai Vitéz Mihály Közösségi díjat. Átadták a Kultúra pártfogója díjat és a Kultúra támogatásáért címet is, a Minősített Közművelődési Intézmény címet pedig mostantól 17 intézmény viselheti.

Ünnepi köszöntőjében Halász János államtitkár a huszadik századi filozófust, Ludwig Wittgensteint idézte: „akinek nincs hagyománya, de szeretné, ha lenne, olyan, mint a boldogtalan szerelmes”. Hozzátette: aki megörököl egy hagyományt, annak van hová visszatérnie. „A magyar kultúra napja kapcsán a hagyományt idézzük meg, ami nem befejezett, rögzült forma, hiszen lényege a folytonosság és az egyensúly keresése a múlt és az új között” – hangsúlyozta Halász János.

Rámutatott: alkotni csak a közösség visszaigazolásával érdemes, a teremtés társalgás a közösséggel. A párbeszéd egyik formája az is, amikor a közösség megjutalmazza azokat, akik segítenek megosztani az élményeket és tapasztalatokat. A díj tehát része a párbeszédnek amely az alkotó és a közösség között zajlik. Kiemelte: a díjazottak nemcsak azon dolgoztak, hogy megóvják a szellemi örökségünk épségét, hanem új formába öntöttek gondolatokat is, hogy érthetőbbé tegyék azokat.

„A szabadság a választás lehetősége, hogy átalakítsuk a világot, hogy megújítsuk Magyarországot, újragondoljuk a hagyományt, amelyet örökül kaptunk” – tette hozzá.

A díjátadóval párhuzamosan a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) villámcsődületet rendezett a PIM épülete előtt, hogy ezzel hívja fel a figyelmet a kulturális intézményrendszert érintő megszorításokra.

A Radikális Szabadidő Színház performansza után Földiák András, a KKDSZ elnöke elmondta: nem a kollégáik díjai és az ünnepség ellen tiltakoznak, hanem a hazai kulturális életet érintő megszorítások ellen.

„Elegünk van a megszorításokból” – hangoztatta az elnök, kiemelve, hogy húszszázalékos bérköltség-csökkentés, elbocsátások, a 13. havi fizetések és a cafetéria elvétele jellemezte a közművelődési terület dolgozóinak elmúlt hónapjait. Földiák András a KKDSZ nevében civilek és elismert alkotók bevonásával kulturális fejlesztési stratégia megalkotását követelte, hogy "ne csak a megszorítás, visszavétel, tönkretétel" történjen a kultúrában.

Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár átvette Földiák Andrástól a KKDSZ felhívását és közölte: mindent elkövet a kulturális szektor érdekeinek a védelméért. Az államtitkár a díjátadó ünnepségen a díjazottaknak azt mondta: a performance résztvevői nem a bent ülők ellen léptek fel. Hozzátette, hogy osztja a tüntetők aggodalmait, a tárca igyekszik az intézményrendszer átalakítását a legkevesebb személyi sérüléssel megoldani.

Márai Sándor-díjat kapott: Hász Róbert író, a Tiszatáj című irodalmi folyóirat szerkesztője; Mózes Attila író, irodalomkritikus, a Helikon című irodalmi folyóirat szerkesztője;  Oláh János József Attila-díjas író, költő.

Azon könyvtárosok közül, akik irányító, elméleti vagy gyakorlati munkájukkal jelentős mértékben hozzájárultak a magyar könyvtári kultúra fejlődéséhez, Bibliotéka Emlékérem díjat vehetett át: Blaskóné Majkó Katalin, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Egyetemi Könyvtár, Levéltár és Képzőművészeti Gyűjtemény főigazgatója; Dr. Danku György, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos kutatója; Fülöp Ágnes, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár tudományos titkára; Kraus Sándorné Soldos Katalin, az Óbudai Múzeum és Könyvtár olvasószolgálat-vezetője; Melykóné Tőzsér Judit, a hatvani Kodály Zoltán Általános Iskola könyvtáros tanára; Mitróné Kádár Éva, a krasznokvajdai Községi Könyvtár vezetője; Dr. Sasváry Zoltánné, az MTA Zenetudományi Intézet Zenetudományi Szakkönyvtár vezetője; Dr. Szatmári Istvánné, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nyugalmazott könyvtárvezetője; Varga Éva, a Beregszászi Járás Központosított Könyvtárhálózat igazgatója; Vaskeba Katalin, a Nagyszőlősi Járási Központosított Könyvtárhálózat igazgatója.

A nem hivatásos művészetek és a népművészet területén kimagasló értékű tevékenységet végző alkotók, művészetpedagógusok, művészeti együttesek vezetői közül Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Díjat kapott: Buna Konstantin művészetpedagógus, festőművész; Kocsor Imréné kosárfonó, a Népművészet Mestere; Kaposi László drámatanár, rendező; Molnárné Forray Marianna, a Diósgyőri Kézműves Alkotóház igazgatója, népi iparművész; Turcsánné Horváth Annamária, a Kincső Néptáncegyüttes Vezetője, táncpedagógus; Váradi Gábor szabadfoglalkozású festőművész; Fehér Jánosné népi iparművész, viseletkészítő, a Népművészet Mestere.

A hosszabb ideje kimagasló művészeti munkát végző, nem hivatásos együttesek, művészeti alkotó közösségek közül Csokonai Vitéz Mihály Közösségi Díjban részesült: az Osonó Színházműhely;  a Vidróczki Néptáncegyüttes; az Óbudai Kamarakórus; a Bakony Fotóklub;  a Holló László Képzőművész Kör.

A kultúra területén tett önzetlen szolgálataiért, kiemelten az aradi székhelyű Irodalmi Jelen című folyóirat és portál létrehozásáért és pénzügyi támogatásáért A kultúra pártfogója díjat vehette át Böszörményi Zoltán író, költő, szerkesztő, üzletember.

A kulturális terület támogatásáért, kiemelten a hazánkban családi örökségként felbukkant, 1697-ben készített Stradivari hegedű megvásárlásáért és Kokas Katalin hegedűművésznek használatra való átadásáért A kultúra támogatásáért címet kapta a Magyar Indokína Társaság Kft. (Zelnik István Dél-Kelet Ázsiai Aranymúzeum).

Minősített Közművelődési Intézmény címben részesült: a nagykőrösi Arany János Kulturális Központ;  a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közművelődési Szakmai Tanácsadó és Szolgáltató Intézete; a Békés Megyei Ibsen Oktatási, Művészeti és Közművelődési Nonprofit Kft.; a Békés Városi Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ; a Békéscsabai Kulturális Központ; a Budapesti Művelődési Központ; a Debreceni Művelődési Központ; a kaposvári Együd Árpád Kulturális Központ; a Fejér Megyei Művelődési Központ; a városföldi Klubkönyvtár; a dabasi Kossuth Művelődési Központ; a budapesti Marczibányi Téri Művelődési Központ;  a szombathelyi Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ; a Művészetek Háza Gödöllő Nonprofit Kft.; a vasvári Nagy Gáspár Kulturális Központ; a szandaszőlősi Általános Iskola, Művelődési Ház és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény; a XVIII. kerületi közművelődési nonprofit kft.

*

Szkárosi Endre író, költő, műfordító kapta idén a Mészöly Miklós-díjat, amelyet csütörtökön, a névadó születésének 91. évfordulóján adtak át Szekszárdon.

A Mészöly Miklós Egyesület Szkárosi Endrének tavalyi, az Orpheusz Kiadónál megjelent Egy másik ember című prózai kötetéért ítélte oda a díjat.

Szörényi László irodalomtörténész, az egyesület elnöke méltatásában arról szólt, hogy a kötetben a magyarországi hangköltészetnek, irodalomnak, filmművészetnek és képzőművészetnek kevéssé archivált történetét, egyben egy író önmagára eszmélését, saját életét szemlélő önéletrajzát is olvashatjuk.

A díjat egy Mészölyre mindvégig figyelő nemzedék kiemelkedő képviselőjének adjuk át – mondta az irodalomtörténész.

A kritikusként, esztétaként is tevékeny díjazott az elismerés átvétele után a mészölyi életmű legfontosabb tanulságának azt nevezte, hogy „az irodalom a gondolkodás tisztaságán és kendőzetlen, míves hitelességén alapul".

Szkárosi Endre 1952-ben született Budapesten, első verseit, kritikáit az 1970-es években publikálta; az 1980-as években verseskötetek mellett hangköltészeti alkotásokat, költői installációkat, vizuális költészeti munkákat jelentetett meg. Első, Ismeretlen monológok című kötete 1981-ben látott napvilágot. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, 2007-ben József Attila-díjat kapott.

A Mészöly Miklós Egyesület nyolcadik alkalommal adta át a díjat, amelyet korábban Márton László (2005), Darvasi László (2006), Macsovszky Péter (2007), Cserna-Szabó András (2008), posztumusz Baka István (2009), Péterfy Gergely (2010) és Zalán Tibor (2011) kapott meg.

A Mészöly Miklós születésének évfordulóján rendezett emléknapon átadták a Kossuth-díjas író nevét viselő emlékplakettet is, amelyet a Mészöly-hagyaték gyűjtése és gondozása terén végzett munkája elismeréséül Gaál Zsuzsanna történész-muzeológus, a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum igazgatóhelyettese vehetett át.

(MTI-OS)

Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Volt idő, amikor egyes színházak szinte versengtek egymással abban, hogy melyikük tud hosszabb előadást tartani.
 
Jack London amerikai írót egyszer az orvos szigorú zöldségdiétára fogta, semmi mást nem ehetett.
Aforizmák
„ Az ember veszendő. Lehetséges; de vesszünk el úgy, hogy ellenállunk."
Albert Camus
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ