BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
A magyar kultúra napja
2012. január 19., csütörtök, 13:49
A magyar kultúra napja alkalmából Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára és Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár kitüntetéseket adott át Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM). Az ünnepséggel párhuzamosan a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) villámcsődületet rendezett a helyszínen, hogy felhívják a figyelmet a kulturális intézményrendszert érő megszorításokra.
Márai Sándor-díjat hárman, Bibliotéka emlékérmet tízen, Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Díjat pedig heten vehettek át, öt közösség nyerte el a Csokonai Vitéz Mihály Közösségi díjat. Átadták a Kultúra pártfogója díjat és a Kultúra támogatásáért címet is, a Minősített Közművelődési Intézmény címet pedig mostantól 17 intézmény viselheti.

Ünnepi köszöntőjében Halász János államtitkár a huszadik századi filozófust, Ludwig Wittgensteint idézte: „akinek nincs hagyománya, de szeretné, ha lenne, olyan, mint a boldogtalan szerelmes”. Hozzátette: aki megörököl egy hagyományt, annak van hová visszatérnie. „A magyar kultúra napja kapcsán a hagyományt idézzük meg, ami nem befejezett, rögzült forma, hiszen lényege a folytonosság és az egyensúly keresése a múlt és az új között” – hangsúlyozta Halász János.

Rámutatott: alkotni csak a közösség visszaigazolásával érdemes, a teremtés társalgás a közösséggel. A párbeszéd egyik formája az is, amikor a közösség megjutalmazza azokat, akik segítenek megosztani az élményeket és tapasztalatokat. A díj tehát része a párbeszédnek amely az alkotó és a közösség között zajlik. Kiemelte: a díjazottak nemcsak azon dolgoztak, hogy megóvják a szellemi örökségünk épségét, hanem új formába öntöttek gondolatokat is, hogy érthetőbbé tegyék azokat.

„A szabadság a választás lehetősége, hogy átalakítsuk a világot, hogy megújítsuk Magyarországot, újragondoljuk a hagyományt, amelyet örökül kaptunk” – tette hozzá.

A díjátadóval párhuzamosan a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) villámcsődületet rendezett a PIM épülete előtt, hogy ezzel hívja fel a figyelmet a kulturális intézményrendszert érintő megszorításokra.

A Radikális Szabadidő Színház performansza után Földiák András, a KKDSZ elnöke elmondta: nem a kollégáik díjai és az ünnepség ellen tiltakoznak, hanem a hazai kulturális életet érintő megszorítások ellen.

„Elegünk van a megszorításokból” – hangoztatta az elnök, kiemelve, hogy húszszázalékos bérköltség-csökkentés, elbocsátások, a 13. havi fizetések és a cafetéria elvétele jellemezte a közművelődési terület dolgozóinak elmúlt hónapjait. Földiák András a KKDSZ nevében civilek és elismert alkotók bevonásával kulturális fejlesztési stratégia megalkotását követelte, hogy "ne csak a megszorítás, visszavétel, tönkretétel" történjen a kultúrában.

Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár átvette Földiák Andrástól a KKDSZ felhívását és közölte: mindent elkövet a kulturális szektor érdekeinek a védelméért. Az államtitkár a díjátadó ünnepségen a díjazottaknak azt mondta: a performance résztvevői nem a bent ülők ellen léptek fel. Hozzátette, hogy osztja a tüntetők aggodalmait, a tárca igyekszik az intézményrendszer átalakítását a legkevesebb személyi sérüléssel megoldani.

Márai Sándor-díjat kapott: Hász Róbert író, a Tiszatáj című irodalmi folyóirat szerkesztője; Mózes Attila író, irodalomkritikus, a Helikon című irodalmi folyóirat szerkesztője;  Oláh János József Attila-díjas író, költő.

Azon könyvtárosok közül, akik irányító, elméleti vagy gyakorlati munkájukkal jelentős mértékben hozzájárultak a magyar könyvtári kultúra fejlődéséhez, Bibliotéka Emlékérem díjat vehetett át: Blaskóné Majkó Katalin, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Egyetemi Könyvtár, Levéltár és Képzőművészeti Gyűjtemény főigazgatója; Dr. Danku György, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos kutatója; Fülöp Ágnes, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár tudományos titkára; Kraus Sándorné Soldos Katalin, az Óbudai Múzeum és Könyvtár olvasószolgálat-vezetője; Melykóné Tőzsér Judit, a hatvani Kodály Zoltán Általános Iskola könyvtáros tanára; Mitróné Kádár Éva, a krasznokvajdai Községi Könyvtár vezetője; Dr. Sasváry Zoltánné, az MTA Zenetudományi Intézet Zenetudományi Szakkönyvtár vezetője; Dr. Szatmári Istvánné, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nyugalmazott könyvtárvezetője; Varga Éva, a Beregszászi Járás Központosított Könyvtárhálózat igazgatója; Vaskeba Katalin, a Nagyszőlősi Járási Központosított Könyvtárhálózat igazgatója.

A nem hivatásos művészetek és a népművészet területén kimagasló értékű tevékenységet végző alkotók, művészetpedagógusok, művészeti együttesek vezetői közül Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Díjat kapott: Buna Konstantin művészetpedagógus, festőművész; Kocsor Imréné kosárfonó, a Népművészet Mestere; Kaposi László drámatanár, rendező; Molnárné Forray Marianna, a Diósgyőri Kézműves Alkotóház igazgatója, népi iparművész; Turcsánné Horváth Annamária, a Kincső Néptáncegyüttes Vezetője, táncpedagógus; Váradi Gábor szabadfoglalkozású festőművész; Fehér Jánosné népi iparművész, viseletkészítő, a Népművészet Mestere.

A hosszabb ideje kimagasló művészeti munkát végző, nem hivatásos együttesek, művészeti alkotó közösségek közül Csokonai Vitéz Mihály Közösségi Díjban részesült: az Osonó Színházműhely;  a Vidróczki Néptáncegyüttes; az Óbudai Kamarakórus; a Bakony Fotóklub;  a Holló László Képzőművész Kör.

A kultúra területén tett önzetlen szolgálataiért, kiemelten az aradi székhelyű Irodalmi Jelen című folyóirat és portál létrehozásáért és pénzügyi támogatásáért A kultúra pártfogója díjat vehette át Böszörményi Zoltán író, költő, szerkesztő, üzletember.

A kulturális terület támogatásáért, kiemelten a hazánkban családi örökségként felbukkant, 1697-ben készített Stradivari hegedű megvásárlásáért és Kokas Katalin hegedűművésznek használatra való átadásáért A kultúra támogatásáért címet kapta a Magyar Indokína Társaság Kft. (Zelnik István Dél-Kelet Ázsiai Aranymúzeum).

Minősített Közművelődési Intézmény címben részesült: a nagykőrösi Arany János Kulturális Központ;  a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közművelődési Szakmai Tanácsadó és Szolgáltató Intézete; a Békés Megyei Ibsen Oktatási, Művészeti és Közművelődési Nonprofit Kft.; a Békés Városi Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ; a Békéscsabai Kulturális Központ; a Budapesti Művelődési Központ; a Debreceni Művelődési Központ; a kaposvári Együd Árpád Kulturális Központ; a Fejér Megyei Művelődési Központ; a városföldi Klubkönyvtár; a dabasi Kossuth Művelődési Központ; a budapesti Marczibányi Téri Művelődési Központ;  a szombathelyi Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ; a Művészetek Háza Gödöllő Nonprofit Kft.; a vasvári Nagy Gáspár Kulturális Központ; a szandaszőlősi Általános Iskola, Művelődési Ház és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény; a XVIII. kerületi közművelődési nonprofit kft.

*

Szkárosi Endre író, költő, műfordító kapta idén a Mészöly Miklós-díjat, amelyet csütörtökön, a névadó születésének 91. évfordulóján adtak át Szekszárdon.

A Mészöly Miklós Egyesület Szkárosi Endrének tavalyi, az Orpheusz Kiadónál megjelent Egy másik ember című prózai kötetéért ítélte oda a díjat.

Szörényi László irodalomtörténész, az egyesület elnöke méltatásában arról szólt, hogy a kötetben a magyarországi hangköltészetnek, irodalomnak, filmművészetnek és képzőművészetnek kevéssé archivált történetét, egyben egy író önmagára eszmélését, saját életét szemlélő önéletrajzát is olvashatjuk.

A díjat egy Mészölyre mindvégig figyelő nemzedék kiemelkedő képviselőjének adjuk át – mondta az irodalomtörténész.

A kritikusként, esztétaként is tevékeny díjazott az elismerés átvétele után a mészölyi életmű legfontosabb tanulságának azt nevezte, hogy „az irodalom a gondolkodás tisztaságán és kendőzetlen, míves hitelességén alapul".

Szkárosi Endre 1952-ben született Budapesten, első verseit, kritikáit az 1970-es években publikálta; az 1980-as években verseskötetek mellett hangköltészeti alkotásokat, költői installációkat, vizuális költészeti munkákat jelentetett meg. Első, Ismeretlen monológok című kötete 1981-ben látott napvilágot. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, 2007-ben József Attila-díjat kapott.

A Mészöly Miklós Egyesület nyolcadik alkalommal adta át a díjat, amelyet korábban Márton László (2005), Darvasi László (2006), Macsovszky Péter (2007), Cserna-Szabó András (2008), posztumusz Baka István (2009), Péterfy Gergely (2010) és Zalán Tibor (2011) kapott meg.

A Mészöly Miklós születésének évfordulóján rendezett emléknapon átadták a Kossuth-díjas író nevét viselő emlékplakettet is, amelyet a Mészöly-hagyaték gyűjtése és gondozása terén végzett munkája elismeréséül Gaál Zsuzsanna történész-muzeológus, a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum igazgatóhelyettese vehetett át.

(MTI-OS)

Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Borogyin a híres orosz zeneszerző egyszer, amikor elment otthonról, egy cédulát tett az ajtajára ezzel a feírattal: „Egy óra múlva jövök haza."
 
Varsányi Irén, a Vígszínház nagy művésze az utcán összefutott egy színészkollégájával.
Aforizmák
„A világ gonoszságára Istennek egyetlen mentsége van – hogy nem létezik."
Friedrich Nietzsche
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ