"Az elismeréseknek mindig örül az ember, a Szabó Gábor-díjat ráadásul egy szakmai zsűri döntése alapján ítélik oda, és a műfaj hazai életműdíjaként tekintenek rá. A díj nem csak az én érdemem; az elmúlt évtizedekben nagyon sok remek zenészkollégával játszottam együtt, akik segítettek a pályám során" - mondta Dresch Mihály az MTI-nek.

A szaxofonost a műfaj egyik stílusteremtőjeként tartják számon, mivel előszeretettel ötvözi a magyar népzenét és a dzsesszt. Mint megjegyezte, ebben már gyermekkora meghatározó volt.

"Egy Földes nevű községben voltam gyerek, ahol keresztmamám sok lakodalomban volt szakács. Számomra életre szóló élményt jelentett az az élő népzene, amit ezeken a lagzikban hallottam, a hatások később, a konzervatórium elvégzése után is megmaradtak bennem" - fejtette ki a Dresch Quartet vezetője.

Kitért arra, hogy többször járt Erdélyben, és bár ott nem gyűjtött zenét, nagyon érdekelték őt az ottani emberek, a muzsika. A szaxofonos hozzáfűzte: a dzsessznek megvan az a tulajdonsága, hogy nagyon nyitott, bármiféle oltást befogad, és ebből új zene keletkezhet.

Az 54 éves Dresch Mihály elmondta: zenéjében nem tervez nagy változásokat; célja, hogy a Dresch Quartet muzsikáját még tökéletesebbé és még hitelesebbé tudja tenni. Kvartettjének tagja még Lukács Miklós (cimbalom), Szandai Mátyás (bőgő) és Baló István (dob). Tavalyi lemezük, a Ritka madár az év magyar jazz produkciója hanglemezen kategóriában Gramofon-díjat kapott.

A Magyar Jazz Szövetség február 27-i közgyűlésén döntött az idei díjazottakról.

Márkus Tibor, az 1990-ben alakult szervezet elnöke az MTI-nek hangsúlyozta: Dresch Mihály egy teljesen magyar dzsesszt valósított meg munkásságával.

"Azok közé tartozik, akik a magyar gyökereket a dzsessz műfaj jellegzetességeihez alakítja. Nagy köszönet illeti Szabados Györgyöt, aki ezt a koncepciót annak idején elindította, az ő szárnyai alól került ki Dresch Mihály is, aki hosszú évek óta töretlenül bizonyítja ennek a fúziónak a létjogosultságát" - fejtette ki a szövetség elnöke.

Kiemelte: az egykori világhírű dzsesszgitárosról elnevezett Szabó Gábor-díj egy zenészeknek szóló életműdíj, azok a muzsikusok kaphatják meg, akik zenei tevékenységükkel elismerést vívtak ki. A Magyar Jazz Szövetség titkos szavazással évente egy személynek ítéli oda. Először 1992-ben tettek így, akkor posztumusz Kovács Gyula részesült a kitüntetésben. Azóta Gonda János, Szakcsi Lakatos Béla, Kőszegi Imre, Garay Attila, Lakatos "Ablakos" Dezső (posztumusz), Berkes Balázs, László Attila, Vukán György, Tomsits Rudolf, Babos Gyula, Berki Tamás, Bontovics Kati, Friedrich Károly és Csepregi Gyula kapta meg.

A Pernye András-díjat 2009-ben alapította a Magyar Jazz Szövetség; az elismerést olyan személyek kaphatják, akik a dzsessz ügyét nem zenészként, hanem szervezőként, szerkesztőként, újságíróként, esetleg más művészeti ágak képviselőjeként, vagy más módon segítik, támogatják. A díjat tavaly Maloschik Róbert, a Magyar Rádió zenei szerkesztője vehette át, idén Gyémánt László festőművész kapja.

A művész hétfőn megkapta a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) képzőművészeti díját is; az MTI-nek akkor elmondta: festés közben főként dzsesszmuzsikát hallgat. Ez a "szerelem" nyolc éves kora óta tart; az elmúlt évtizedekben megfestette a magyar és a nemzetközi dzsesszélet kiválóságait, és több lemezborítót is készített.

A Szabó Gábor-díjat a Magyar Jazz Ünnepe rendezvénysorozat keretében március 26-án, a Pernye András-díjat előző napon adják át a Budapest Jazz Clubban.