Erkel-Mahler Év 2010
Dátum: 2010. március 30., kedd, 16:45
Kettős jubileum a 2010-es év a klasszikus zene számára, hisz születésének 200. évfordulója alkalmából idén ünnepeljük a magyar himnusz zeneszerzőjét, Erkel Ferencet, míg a világhírű komponista, Gustav Mahler – aki három éven át volt az Andrássy úti Operaház főzeneigazgatója – 150 évvel ezelőtt született.
Az Erkel-Mahler Év 2010 alkalmából az Oktatási és Kulturális Minisztérium által az évfordulók zenei programjának szervezésével és koordinálásával megbízott Hungarofest Nonprofit Kft. KLASSZ Zenei Iroda létrehozta a www.erkel-mahler.hu oldalt, amelyre minden olyan program, pályázati felhívás, vagy hír felkerülhet, amely apropója – bárhol az országban – a két jubileum. Az Erkel bicentenárium alkalmából az MTA Zenetudományi Intézete jóvoltából jelenik meg először nyomtatásban a Bánk bán kritikai kiadása, amelynek külön érdeme, hogy a darabot a szerző eredeti interpretációja szerint tárja a nyilvánosság elé.

A Magyarország számára kiemelkedő jelentőségű zeneszerzőkről az idei évben több helyszínen, színes programokkal emlékezik meg Gyula városa és az Erkel Társaság, a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál, a Filharmónia Budapest Nonprofit Kft., a Magyar Állami Operaház, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum, a Hungarofest Nonprofit Kft. KLASSZ Zenei Iroda, valamint több budapesti és vidéki közművelődési intézmény. Számos, az idei évfordulókkal kapcsolatos program megvalósulását a Nemzeti Kulturális Alap és a Balassi Intézet által kiírt pályázatok teszik lehetővé.


                

A KLASSZ Zenei Iroda az évfordulók alkalmából egy UNESCO Világörökség, az Andrássy út köré szervezi programjait. Itt található több – Erkel Ferenc és a magyar klasszikus zenei élet számára meghatározó – intézmény, a Magyar Állami Operaház és a Zeneakadémia, amelyek létrehozásánál és indulásánál a magyar Himnusz zeneszerzőjének kiemelkedő szerepe volt. Emellett a Magyar Állami Operaház összekötő kapocsként is szolgál a két nagy zeneszerző között, hiszen Gustav Mahler három éven át volt az intézmény főzeneigazgatója.

A KLASSZ Zenei Iroda célja, hogy az általa szervezett programok felelevenítsék a 19. század pezsgő kulturális életét. A szeptemberi zenés utcai fesztiválon az érdeklődők többek között kávéházi beszélgetéseken és irodalmi-zenei szalonokon is részt vehetnek majd a Párizsi Áruház Lotz-termében és az Írók boltjában. Novemberben új rendezésben, az olasz Césare Lievi interpretációjában hallgathatják meg Erkel Ferenc Bánk bánját a Magyar Állami Operaházban és részesei lehetnek egy egyedülálló zenei kísérletnek, amelyben Erkel korának zenéje mai kortárs zeneszerzők műveivel párhuzamba állítva hangzik fel a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében.

Bármily hihetetlen, de Erkel Ferenc műveit a 21. század elejéig kézzel írott kottákból játszották a muzsikusok és vezényelték a karmesterek. Az MTA Zenetudományi Intézet igazgatója, Tallián Tibor által kezdeményezett Erkel Ferenc Operái című sorozatban első kiadásban jelent meg tehát 2002-ben a Bátori Mária, 2006-ban pedig a Hunyadi László partitúrája. A most bemutatatott újabb kiadványt, a Bánk bán három kötetes partitúráját Dolinszky Miklós adta közre. A kritikai kiadás érdeme az is, hogy a hetven éve eltorzított alakban játszott operát a szerző szándékai szerint bocsájtja a nyilvánosság elé. A helyreállított változatot még a kotta megjelenése előtt bemutatta a Debreceni Csokonai Színház Vidnyánszky Attila rendezésében és Kocsár Balázs vezényletével. Úgy tudni, az Erkel-évben a Magyar Állami Operaház is visszatérni készül az opera hiteles alakjához.

A Haydn Év 2009 sikerei után idén, a Mahler évforduló alkalmából egy új, egyedülálló nemzetközi együttműködés keretében valósul meg a „Mahler városai” projekt, amely apropóján Christoph Eschenbach karmester és a Schleswig-Holstein Musik Festival Zenekarának előadásában Hamburg, Prága és Krakkó mellett júliusban Budapesten, a Művészetek Palotájában Gustav Mahler és Erkel Ferenc művei csendülnek fel.

 

 

 

 

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
 
Az 1946-os Csongor és Tünde felújítás egyik legemlékezetesebb színészi alakítása Gobbi Hilda nevéhez fűződik. A fiatal művésznő Mirigy-boszorkány félelmetes figuráját a magyar népmesék szellemében formálta meg, – s a visszataszító, csúf, vén szipirtyó, különösen az ifjúsági előadások közönsége körében, meglepően népszerű lett.
Aforizmák
„ Ellenségeinken mérhetjük fel, milyen magasan állunk."
Capus
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ