Koncertsorozat a birkenaui haláltábor női zenekarának emlékére
Dátum: 2009. március 26., csütörtök, 18:42
Amerikai zenészek és művészek egy csoportja koncertsorozatot indít az Egyesült Államokban és Németországban, emléket állítva a birkenaui haláltábor SS tisztjeinek szórakoztatására kényszerített női zenészeknek.

Amikor Gustav Mahler cseh-osztrák zeneszerző unokahúga, a hegedűművész Alma Rose először üdvözölte a birkenaui táborba érkezőket, már tudta, hogy a vonatról leszálló nők közül szinte csak azoknak van esélye az életben maradásra, akik rendelkeznek valamilyen zenei képzettséggel. Alma Roset kivéve, a birkenaui női zenekar mindegyik tagja túlélte a koncentrációs tábor kegyetlenségeit.

A zenekar emlékére létrehozott Ars Choralis zenekar szombaton lép fel a manhattani Szent János Katedrálisban, amelynek püspöke már 1933-ban szót emelt a zsidók üldözése ellen. Áprilisban a berlini Szent Kereszt Templomban és Ravensbrückben adnak koncertet.

Ahogy az egykori zenekar, úgy az Ars Choralis tagjai is fehér blúzban és levendula színű sálban lépnek fel. Az emlékzenekarban a hegedűk, csellók, mandolinok, harmonikák, valamint a különböző fúvós és ütőhangszerek játékát egy kórus fogja kísérni. Az eredeti zenekarban nem volt énekhang, az Ars Choralis egyfajta "görög kórusként" fog megszólalni. A koncertek során Beethoven, Mendelssohn és Puccini művei mellett, megszólal egy jiddis dal, valamint Ligeti György "Magány" és Ben Steinberg "Shalom Rav" című darabjai is.

Mikor a bécsi születésű Alma Rose megérkezett a birkenaui táborba, a tisztek rájöttek arra, hogy a zeneszerző Gustav Mahler rokona, és korábban egy csak nőkből álló zenekar karmestere volt. Rávették a zenészt, hogy alakítson egy hasonló zenekart a szórakoztatásukra. - "Ha a vonatokról leszálló nőknél volt egy gitár, egy hegedű, vagy egy mandolin, már rögtön bevették őket a zenekarba" - mondta Alice Radosh, aki részt vett az emlékzenekar létrehozásában.

Másféléves fennállása alatt a zenekar a német tisztek kedvenceiből válogatott, így Beethoven szimfóniákat, Puccini áriákat, Chopin és Strauss keringőket játszottak. Ezenkívül gyakran kellett indulókkal munkára ösztönözniük a csontsoványra fogyott, beteg rabokat.

"Birkenauban a zene volt a legjobb és a legszörnyűbb dolog is egyben" - írta Fania Fenelon, egy párizsi kabaréművész. "A legjobb volt, mert kitöltötte az időnket és segített felejteni, akár egy kábítószer, ...és a legborzasztóbb is volt, mert a közönségünkben egyszerre voltak ott a gyilkosok és áldozataik, és a tisztek markának szorításában, olyan volt, mintha magunk is kivégzőkké váltunk volna" - mondta Fenelon.

Alma Rose több mint ötven nőt mentett meg a zenekarnak köszönhetően, köztük Fenelont is, aki 1983-ban halt meg. A túlélők közül hárman még ma is életben vannak.

A mai napig homály fedi, hogy Alma Rose hogyan halt meg pontosan. A táborlakókon folytatott kegyetlen kísérleteiről elhíresült náci orvos, Josef Mengele egy 1944. április 4-i feljegyzése szerint Rose egy magánkórteremben feküdt, ismeretlen betegség okozta kábulat állapotban. A másnap elhunyt művészt zenésztársain és az SS tiszteken kívül a zenekar pártfogója, a kegyetlen Maria Mandel, a tábor női részlegének a vezetője is gyászolta, aki nagy rajongója volt a klasszikus zenének - derült ki Richard Newman "Alma Rose, Vienna to Auschwitz" című, 2000-ben megjelent könyvéből.

1944 októberében a zenekar zsidó tagjait a német Bergen-Belsen táborba, míg a nem-zsidó származásúakat a szomszédos Auschwitzbe szállították.


(MTI)
Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Henrik Ibsen, a nagy drámaíró egy alkalommal Rómában sétálgatott, amikor fölkeltette érdeklődését egy plakát, amelyet nagy tömeg bámult. Közelebb ment, de észrevette, hogy nincs nála az olvasószemüvege.
 
Az amerikai turnéja során Jehudi Menuhint, a világhírű hegedűművészt meghívták egy gazdag házhoz. A textilgyáros házigazda kihasználta az alkalmat, és megkérte Menuhint, hallgassa meg fia játékát, mert mindenki nagyon tehetségesnek tartja
Aforizmák
„Nem szabad haragudni a divatra, hisz oly fiatalon hal meg."
Jean Cocteau
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ