Lukács Ervin, A Maestro
Dátum: 2009. június 2., kedd, 16:35
A Maestro címmel jelent meg könyv Lukács Ervin Kossuth-díjas karmesterről, a Magyar Állami Operaház volt főzeneigazgatójáról, mesterművészéről, örökös tagjáról. Várkonyi Judit kötetét, amelyet a 80. Ünnepi Könyvhétre jelentetett meg az Európa Könyvkiadó, kedden mutatták be Budapesten, az operaházban.

"Nem emlékszem semmire vagy csak a velem történtek ezredrészére" - jegyezte meg a bemutatón Lukács Ervin, hozzátéve: zenei emlékei azonban pontosak, bármelyik művet, amellyel foglalkozott, fel tudja idézni.

Várkonyi Juditnak azonban sikerült a személyes emlékeket is előhívnia, például azt, hogy Lukács Ervint gyermekként szülei miként íratták be a jó nevű Fodor zeneiskolába, hogy azután azt kérjék, végezze el az orvosi egyetemet. Így is történt, de ötödéves korában beiratkozott Sugár Rezsőhöz a Zeneakadémiára zeneszerzést, majd Somogyi Lászlóhoz karmesterséget tanulni.

Mint azt Petrovics Emil írta róla: több évig tanulta egyszerre az emberek fizikai gyógyításának és lelki - a zene gyönyörével való - vigasztalásának tudományát.

Lukács Ervin 1955-ben debütált a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének élén. Az 1956-os kínai turnéról hazatért katonaegyüttestől rövid időre Miskolcra szerződött. Innen pályázott Palló Imre, akkori igazgató hívására az operaházhoz, ahol Ferencsik János mellett megtanulhatta a zenés színházi és a koncertdirigensi mesterséget is.

Lukács Ervin Somogyi László és Ferencsik János örökségét vitte tovább a Zeneakadémián. Jeles tanítványokat nevelt, köztük Hamar Zsoltot, Oberfrank Pétert, Kesselyák Gergelyt, Köteles Gézát és Gál Tamást, aki átvette tőle a zeneakadémiai karmesterképző szakot.

A koncert- és operakarmesterként egyaránt nemzetközi hírnevet szerzett művész a magyar énekesek mellett a legnagyobb sztárokkal dolgozott az operaházban: Domingóval, Renata Scottóval, Anna Moffóval, Giacomo Argallal, Jelena Obrazcovával, Boris Christoffal és sok más művésszel. Velük kapcsolatos élményeit is megosztja a könyv az olvasókkal.

(MTI)

 


Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Az 1946-os Csongor és Tünde felújítás egyik legemlékezetesebb színészi alakítása Gobbi Hilda nevéhez fűződik. A fiatal művésznő Mirigy-boszorkány félelmetes figuráját a magyar népmesék szellemében formálta meg, – s a visszataszító, csúf, vén szipirtyó, különösen az ifjúsági előadások közönsége körében, meglepően népszerű lett.
 
Will Rogers amerikai komikus, aki csúnya ember volt, társaságban így szólt egy hölgyhöz:
Aforizmák
„ Ha hibátlanok volnánk, nem telnék annyi gyönyörűségünk abban, hogy a mások hibáit észrevegyük."
La Rochefoucauld
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ