BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
Ana Carolina Londonban
Good music, he?
Dátum: 2010. agusztus 12., csütörtök, 8:22
Hogy mondják portugálul, hogy köszönöm? – kérdezte tőlem az egyik biztonsági ember, aki beengedett a londoni koncert helyszínére. És valóban: két órával a kezdés előtt már brazil rajongók tömege kígyózott a bejutásra várva. Mindenki brazil volt, kivéve minket. De ugyanarra a brazil sztárra vártunk, akinek ez volt az első londoni fellépése: Ana Carolinára. Évek óta álmodtam róla, hogy egyszer majd élőben hallhatom. Akkor még nem tudtam, hogy bálványomat rövidesen arcon találom egy lufival.

A 35 éves Ana Carolina zenész családban nőtt fel. Lokálokban kezdett énekelni és gitáron kísérte magát. Hamarosan fölfedezték és leszerződött vele a BMG lemezkiadó. Első albuma 1999-ben jelent meg, Ana Carolina címmel, és a lemezt rögtön jelölték is a Latin Grammy Awardra. Az albumot további négy követte: mind platina és többszörös platinalemez, ami Brazíliában milliós eladásoknál jár. A legjobb dalaiból válogatást nyújtó 2005-ös Perfil című albuma pedig a legjobb eladási mutatókkal rendelkező lemez lett Brazíliában.

2004-ben közösen turnézott a szintén nagyon népszerű Seu Jorge-zsal, akit nem csak zenészként, hanem színészként is ismerhetünk, mert szerepelt az Oscarra jelölt Isten városa című moziban. A turné címe nemes egyszerűséggel ’Ana e Jorge’ volt. Zenei karrierje tizedik évének megünnepléseként kiadott Multishow Registro című lemezén hazája legismertebb zenészeivel és egyben barátaival énekelt duetteket, többek között Seu Jorge-zsal, Maria Bethania-val, Gilberto Gil-lel, Maria Gadú-val és az amerikai John Legend-del. Amit még tudni érdemes róla: Ana nem csak fantasztikusan énekel, de gitáron is kiválóan játszik. Dalai legtöbbjét saját maga szerzi, és tamburinon is hallhattunk már tőle igen komoly hangszeres tudást igénylő szólókat.



Nove című legújabb nagylemezének európai turnéja keretében lépett föl Londonban, az O2 Sheperd’s Bush Empire-ban augusztus 8-án, vagyis múlt vasárnap este. Ez volt a legelső fellépése a brit fővárosban. A nagy érdeklődésre való tekintettel 12-ére is meghirdettek egy koncertet.

Igazi társasági esemény volt, ahogy a rajongók egymást üdvözölve gyülekeztek a színpad előtti küzdőtéren, s mindenki lefoglalta a maga kis területét, lehetőleg minél közelebb a színpadhoz. Este 9-kor végre elkezdődött a várva várt koncert. Elindultak az első taktusok és egy egyszerű fekete, ezüsthímzéses nadrágkosztümben megjelent Ana. Semmi csinnadratta, semmi faxni, csak bejött és énekelt. Olyan varázslatosan, ahogy csakis ő képes.

Jöttek sorra a slágerek. Elsőként az új albumról a 10 Minutos, majd az É Isso Aí, a Tolerância, a Cabide, a Rosas és az Entreolhares. Előkerült persze a gitár és a tamburin is, és a már legelejétől forró hangulat a koncert alatt egyre csak fokozódott. Ana szemmel láthatólag mindent megtett, hogy rajongói kedvére tegyen: kommunikált velük, kiszólt hozzájuk, sokat mosolygott, odafigyelt rájuk, figyelmesen fogadta és megköszönte a színpadra feldobált ajándékokat, s egyáltalán: nem úgy viselkedett, mint akiért milliók rajonganak. Sokkal inkább úgy, mint aki baráti társaságban van.



Az énekesnőben megvan az a képesség, hogy pillanatok alatt közvetlen, oldott légkört teremtsen, ami ezen az estén sem volt másként. Az egész koncertnek kissé belterjes hangulata volt, mivel Ana végig portugálul beszélt a közönséghez, így valószínűleg mi voltunk az egyetlenek, aki semmit sem értettek az egészből. Pedig ha már Londonban lép föl, legalább pár szót mondhatott volna angolul is. Gondolom én. Nem így tett, és ez a közönséget egy csöppet sem zavarta: mintha Ana Carolina köré odagyűrűzött volna egy kis szelet Brazília. Nem tudom, a rajongók közül hány él Londonban és hányan utaztak csakis miatta Európába, de semmin sem lepődnék meg.

Sikerült a színpadhoz egészen közel jutnom, s szinte karnyújtásnyi távolságból élvezhettem az estét. Különleges koncert volt ez, amit némileg beárnyékolt, hogy mikor egy kósza lufi felém röppent, azt önkéntelenül a színpad irányába továbbítottam, s a következő pillanatban rémültem konstatáltam, hogy a léggömb egyenesen Ana arcába vágódott. Az énekesnő meg sem nyekkent, profin folytatta tovább a dalát, csak amikor a bűnös lufi végre továbbszállt, vetett rám egy kérdő pillantást. Bocsánatkérően mosolyogtam, és szerencsére sem ő, sem a rajongók nem lincseltek meg. Én pedig azon rágódtam, vajon hány ember szokta kedvenc művészének az arcát luftballonnnal telibe találni...?


Galéria megnyitása


Lufi ide vagy oda, a koncert fergeteges volt. A tömeg őrjöngve énekelte Ana minden egyes dalát. Ana Carolina hihetetlen dinamikusan, szívvel-lélekkel énekelt, gitározott és kísérte magát tamburinon. Az extatikus hangulat magával ragadott boldog-boldogtalant, s durva kizökkentésként hatott, amikor az egyik dal után az énekesnő hirtelen elbúcsúzott és elhagyta a színpadot. Egyetlen ráadásra jött csak vissza, s az Elevator című dalával koronázta meg első londoni koncertjét.

Az est befejeztével, a női mosdó sorában várakozva, megszólított az egyik brazil lány. Mondtam neki, nem tudok portugálul. Mire megdöbbenve pillantott barátnőjére és összekaparva minden angol tudásukat megkérdezték tőlem, honnan jöttem. Mondtam, hogy Magyarországról. Furcsán néztek. Angol tudásukból még annyira futotta: „Good music, he?”

Igen, ez tényleg ’good music’. Nem kezdtem bele, hogy mit jelent nekem, hogy itt lehettem. Úgysem értették volna. De láttam a büszkeséget a szemükben: igen, ilyen zenénk is van, nem csak a szamba! S büszkék is lehetnek! Én meg csak irigykedem.


Canjavec Judit

 

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
gabi 2010-10-05 08:26 | Válasz erre | #45
ezt olyan szépen írtad..!:-)

élet 2010-09-30 12:45 | Válasz erre | #44
Nekem is nagyon tetszik ez a zene és ez a hang..! Atyaég..! Megbizsergeti az ember lelkét. Mert lélekből és szívből jön és eljut bennem a legmélyebb regiszterekig.

élet 2010-09-30 12:44 | Válasz erre | #43
milyen igazatok van!!!!:)

yaya 2010-09-30 10:15 | Válasz erre | #42
:)))Én is:))) Az ilyen zenére jó kikapcsolódni:)))

gabi 2010-09-30 08:40 | Válasz erre | #41
Túl kell lépni a múlt sebein és nem visszafele, hanem előre nézni! Gyűjts egy kis pozitív energiát! Ana zenéjét hallgasd meg itt meg a youtube-on, sok van fönn, rákerestem, elképesztő, mennyi pozitív erő-energia árad belőle, én egészen feltöltődtem..!

leslie 2010-09-30 08:19 | Válasz erre | #40
Amikor Ana Carolinát hallgatom, szeretnék brazil lenni.

leslie 2010-09-30 08:12 | Válasz erre | #39
:)))))))))))

yaya 2010-09-29 20:31 | Válasz erre | #38
Végignéztem és hallgattam az itt felvonultatott videókat...elképesztő Ana hangja!!! Annyi érzelem, finomság, és egyben dinamika van a zenéiben... az ember lelkét simogatja, ha hallja:)A koncertjein látott rajongók, euforikus hangulata magával ragadó! Nagyon irigylem a cikk íróját, aki átélhette ezt az élményt!!! A kósza lufi :)... az meg Ana élménye lett:)))
Tényleg "good music"!!!

mazsola 2010-09-29 10:05 | Válasz erre | #37
Veszélyes akkor vagyok, ha féltékenykedem... de erre is a másik fél ad okot, vagy nem?

mazsola 2010-09-29 10:04 | Válasz erre | #36
Ez már nem is a cikkhez tartozó téma :)
Sziasztok, szabin voltam...

Nem szeretem: a hazugságot, logikátlanságot,igazságtalanságot. Ez inkább dühít, és felháborít.

Most aktív süni üzemmód van, lesz (amúgy is jön a hideg, és a sünik téli álmot alszanak)
Mert használtak, és eldobtak. Ez most így erős lehet kicsit, tudom. De kisarkítva így történt.
Majd ebből is igyekszem tanulni....

élet 2010-09-27 19:18 | Válasz erre | #35
ez engem is érdekelne, ha lehet!

gabi 2010-09-13 11:29 | Válasz erre | #34
Minden két emberen múlik, persze. És milyen viselkedésre ez a válasz-reakciód?

élet 2010-09-10 12:30 | Válasz erre | #33
Miután jóllaktak.

mazsola 2010-09-07 12:45 | Válasz erre | #32
ja, vagy pedig kihasználják....és lelépnek.

mazsola 2010-09-07 12:45 | Válasz erre | #31
Na igen.
A kezdeti lelkesedés után már tituláltak fárasztónak, fullasztónak, és veszélyesnek is.
Arra nem gondolnak, h ez válaszreakció részemről egy viselkedésre. Minden két emberen múlik.

gabi 2010-09-07 11:26 | Válasz erre | #30
és az ilyen totálisan magát odaadni képes embertől sokan megijednek, igaz..?

mazsola 2010-09-06 15:54 | Válasz erre | #29
attól mindenki fél nem? többé-kevésbé.
csak van aki hamarabb feldolgozza.
én túl érzékeny vagyok, és túlságosan tudok szeretni....ez gáz.
ezért inkább óvatos vagyok már.

gabi 2010-09-06 08:23 | Válasz erre | #28
Fél attól, hogy megint bántani fogják?

leslie 2010-09-01 10:10 | Válasz erre | #27
De akkor ez azt is jelenti, hogy - remélhetőleg - a süni üzemmód csak átmeneti állapot..?

mazsola 2010-08-30 20:39 | Válasz erre | #26
Lehet.
De túl sok pofont kaptam már a hiszékenységem és a jó szívem miatt.
Most süni üzemmód van.
Aki ismer, az tudja, hogy a süni aranyos, és ok nélkül nem bánt. Csak fél...

mazsola 2010-08-30 20:37 | Válasz erre | #25
Hja, elfelejtettem:
Nem mondták még, hogy nem a méret a lényeg? :P

mazsola 2010-08-30 20:36 | Válasz erre | #24
Az legyen az én titkom egyrészt.
Másrészt, ha valami érdekel, járj utána ;)

Mickey Simon 2010-08-30 14:51 | Válasz erre | #23
Arts Music Magazines and E-zines
Billboard Online
Crohinga - Hungarian Psychedelic Pages
Downtempo.hu
Grand Royal - Guaranteed Every Time
Groove - Magazin fuer elektronische Musik und Clubkultur
Harmony Central-FOR MUSICIANS
Hyperreal
i m p u l s e c r e a t o r
Ink Blot Magazine
KindaMuzik
NME
Online Heavy Metal Magazin
ouk - Magazin für zeitgenössische elektronische Musik
Rave Or Die
RockOnTV
Soundheadz website
Spin Magazine
Subculture HU
Temper
Ultrahang zeitung
Underground Zenei Kulturális Magazin
Urban King
WWW.VH1.COM
Zenész.tk
Hard rock magazin

Ideírtam Neked néhány olvasnivalót, amikről vélhetően szintén sosem hallottál még. Ha valóban érdekel a téma, és naprakész szeretnél lenni, akkor főképp ezeket ajánlom szíves figyelmedbe. Ha segíthetek még valamiben, írj bátran. A nyelvemről nem sokat tudok. Kiskoromban nem foglalkoztak vele, most meg már nem merném felvágatni. Félek a fájdalomtól. Ha eddig jó volt így, akkor most már így marad... :) Üdv: Mickey
Utóljára módosítva: 2010-08-30 14:55

gabi 2010-08-30 11:32 | Válasz erre | #22
csatlakozom!:)

gabi 2010-08-30 11:31 | Válasz erre | #21
Miért nem vágták fel(a nyelved)?:)World music szaklap, sosem hallottam róla...kár.
MTV 2-őn éjjel volt koncert? Hű, ezek szerint eddig én nem voltam elég figyelmes.

leslie 2010-08-29 11:45 | Válasz erre | #20
sose általánosíts, ezzel saját magadtól is elveszed az esélyt

leslie 2010-08-29 11:44 | Válasz erre | #19
Miért tűnik úgy nekem, hogy egyesekről te még nálam is többet tudsz?:)

mazsola 2010-08-27 22:37 | Válasz erre | #18
pasik...
én már nem hiszek el nekik semmit :)

Mickey Simon 2010-08-27 11:49 | Válasz erre | #17
Örülök, hogy téma lett a nyelvem. Nagyon megtisztelő. Pedig nem nagy durranás, higgyétek el! :) Kicsi, és le van nőve... :) Na.
Honnan is tudok erről? Ja megvan! Lassan 25 éve foglalkozom zenével, mindenféle szinten. Például egy éve még létezett a "WORLD MUSIC" nevű zenei szaklap, Ana-ról konkrétan abban olvastam. Kb. három napja (meglepi) láttam egy koncertfelvételét az MTV2-n éjjel kettőkor. Szóval ott van Ő szép csendben a saját rétegének a köztudatában, csak rettentően kell figyelni. A munkám során egyre több menedzserrel, és rendezvényszervezővel hoz össze a jó sorsom. Tőlük is szipkázom az infókat.

mazsola 2010-08-27 10:34 | Válasz erre | #16
fordulj hátra, és kérdezd meg tőle :)
tegnap még volt neki

leslie 2010-08-27 08:22 | Válasz erre | #15
Vagy elvitte a nyelvét a kiscica?:)

gabi 2010-08-23 17:07 | Válasz erre | #14
a válaszadó eltűnt, titkát örökre homály fedi:(

leslie 2010-08-16 08:28 | Válasz erre | #13
Na, ez engem is érdekelne!:)

leslie 2010-08-16 08:28 | Válasz erre | #12
Szerintem közülünk sokan fejbedobnák lufival a kedvencüket:)

gabi 2010-08-14 17:27 | Válasz erre | #11
jaj de jót írtál! Pontosan én is ezt érzem!!! Utánanéztem a google-ban, magyarul semmit nem találtam Ana Carolináról, lehetséges, hogy ez az első és egyetlen cikk magyarul róla? Más nyelven meg sajnos nem tudok, szóval ez furcsa, eddig miért nem, pedig Mickey Simon infoja alapján mégiscsak ismerik itt is, mert hogy én nem ismertem edig, az még nem jelent semit.
Utóljára módosítva: 2010-08-15 10:16

gabi 2010-08-14 17:25 | Válasz erre | #10
Ja, ez a lufis rész irtó mókás!:)

gabi 2010-08-14 17:24 | Válasz erre | #9
Honnan tudsz ilyenekről?

drfichte 2010-08-13 18:29 | Válasz erre | #8
ez a zene igazán mélyre megy, nem egyszerüen közösség-teremtő, hanem átölel mindenkit, egyszerre és külön külön. Naon teccik a három utsó bekezdés - a brazil csajok ájulása (csodálkozása: mi van, magyar és portugálul meg anolul?) és a good music, he - abszolut találó twitter-benyögés:))
de a dalok felejthetetlenek, köszi

Mickey Simon 2010-08-13 11:03 | Válasz erre | #7
Kedves Gabi!
Legjobb tudomásom szerint folytak erről tárgyalások a művésznő menedzsmentjével. Az előzetes számítások szerint kb 1500 jegy kelt volna el. (kétharmada fizetős, egyharmada V.I.P.)
Hahóóóó!!! "Ez itten kérem Magyarország"

Mickey Simon 2010-08-13 10:58 | Válasz erre | #6
...Irigykedik... Akkor én mit szóljak? London nekem nagyon messze van, a font árfolyamának meg utána sem merek nézni. :)) De a cikk írója olyan közel kerül a kedvencéhez, hogy mégy egy lufival is képes eltalálni. Én is akarok Ana-val lufizni! Én is ott akarok lenni a legelső sorban, egy ekkora klasszistól mintegy 80 centire! Kutyafáját! Miről maradtam le?! Ha valakinek itt oka van irigykedni, az én vagyok! Teszem is. Rendületlenül... :)

leslie 2010-08-13 08:45 | Válasz erre | #5
igen esélyes:)

gabi 2010-08-12 13:17 | Válasz erre | #4
És hol? Netán Berlinben?:)

gabi 2010-08-12 13:15 | Válasz erre | #3
Ja és az a lufis rész nagyon vicces volt!:) Szerintem biztos nem haragudott érte és így nem csak a cikkíró, hanem az énekesnő is kapott egy örök emléket!:)

berliner 2010-08-12 13:14 | Válasz erre | #2
Nekem is bejön ez a zene. Az a legjobb benne, hogy ha hallgatom, rögtön meg tudok feledkezni arról, hogy hol vagyok. :-)

gabi 2010-08-12 12:45 | Válasz erre | #1
Hű, micsoda cikk! Teljesen átéreztem belőle, a cikk írója mennyire szereti ezt a brazil énekesnőt és a belinkelt videókat látva-hallgatva ezen nem is csodálkozom! Döbbenetesen jó hangja van ennek a nőnek!!! Ilyen zseniális zenészeket miért nem hívnak el hozzánk??? Például a Szigetre? Alig van ott brazil zenész. Pedig milyen jók..! Mindegy.
Nagyon szerettem a cikket, majdnem olyan élményt adott, mintha ott lehettem volna. És köszönöm, hogy megismertettek ezzel a remek énekesnővel, ezentúl figyelemmel kísérem majd a karrierjét!
Utóljára módosítva: 2010-08-12 12:46

Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
1937-ben meghívtak néhány magyar művészt Londonba, VI. György koronázására. A meghívottak között volt Aba-Novák Vilmos is.
 
J. S. Bach rajongott az orgonákért. Amikor eljátszotta legújabb műveit a hangszeren, hallgatósága mindig álmélkodva figyelte a mester virtuóz technikáját.
Aforizmák
„ Ellenségeinken mérhetjük fel, milyen magasan állunk."
Capus
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ