„A Magyar Állami Operaház és a Magyar Nemzeti Balett jelenéért és jövõjéért aggódó gondolatait, törekvéseit támogatjuk. A magyar és európai operajátszás, a zene- és balettművészet kiemelkedõ intézménye a csőd felé sodródik" - áll a közleményben, amelyet Rotter Oszkár, az alapszervezet elnöke jegyez.

Az érdekvédõ szervezet véleménye szerint az operaház jelenleg komoly anyagi gondokkal, működési zavarokkal küzd. Az állami támogatás drasztikus csökkentése mellett teljes mértékben irreális a „modernizáció" végrehajtása.

A közlemény kitér arra: Bozóki András kulturális miniszter az említettek ellenére azt a döntést hozta, hogy jelentõsen csökkenti az intézmény támogatását, ellehetetlenítve ezzel a működését.

Mint írják, az elmúlt napokban a tárcavezetõ jóváhagyott néhány alapvetõ, az operaház létét befolyásoló dokumentumot, amelyeket a dalszínház fõigazgatója elõzetesen egyetlen társadalmi szervvel sem véleményeztetett; az Opera „modernizálását" e dokumentumok alapján kívánja végrehajtani Hegyi Árpád Jutocsa.

A közlemény szerint az operaház mintegy 740 millió forint adósságot halmozott fel a 2003-tól 2005 végéig tartó időszakban, ekkora összeggel tartozik a dolgozóinak. E tartozás döntõ részének jogosságát minden érintett munkáltató és a fenntartó már 2005 novemberében elismerte.

Hozzáteszik: folyamatban van 250 munkaügyi per, amelyek nagyobbik részében - körülbelül 170 perben - a Magyar Állami Operaházat elmarasztalták. Elõkészületben van további 600-800 munkaügyi per.

A szakszervezet felháborítónak és szégyenteljesnek tartja azt a tényt, hogy az ország meghatározó jelentőségű művészeti intézménye kiemelkedõ mûvészeinek és más munkavállalóinak jogait ilyen nagyságrendben csak peres úton lehet érvényesíteni. „Ez az eljárás példátlan!" - hangsúlyozzák.

Az Operaházban negyedik éve a törvényben elõírt minimális béremelést sem kapták meg a munkavállalók - olvasható a közleményben.

Mint az érdekvédõk írják, az operaház működésének fontos dokumentuma, a 2004-ben kötött „Hiller-Szinetár megállapodás" Bozóki András miniszter hivatalba lépését követõen rövid időn belül „szemétkosárba" került.

Az 2004 decemberében kötött megállapodás értelmében a tárca vállalta, hogy az Opera megkapja a működéséhez szükséges, alaptámogatáson felüli összeget, mintegy egymilliárd forintot.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a dalszínház idei költségvetését a fenntartó minisztérium további egymilliárd forinttal csökkentette - írja közleményében a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete operaházi alapszervezete.

Hozzáteszik: „Ezt a lépést a tények ismeretében nem csupán felelõtlennek, hanem cinikusnak is tartjuk a fenntartó részéről".

Keveházi Gábor, a Magyar Állami Operaház balettigazgatója múlt pénteken levélben lemondásra szólította fel Hegyi Árpád Jutocsát, a dalszínház fõigazgatóját, mivel szerinte hozzá nem értõ módon csökkentette a bemutatók és balettek számát.

Az MTI-nek elmondta: barátilag azt javasolta a fõigazgatónak, hogy „az operaház és az általa képviselt művészetek érdekében ajánlja fel lemondását". Úgy fogalmazott: a fõigazgató „tönkre akarja tenni az operaházat", ugyanis a minimálisan szükséges 6,3 milliárd helyett 5,2 milliárdból akarja működtetni az intézményt.

Kesselyák Gergely fõzeneigazgató ugyancsak levélben jelezte Hegyi Árpád Jutocsának, hogy számára is elfogadhatatlan a jövõ szezon tervezete.

Bozóki András a tárca sajtófõnökén keresztül még múlt pénteken azt közölte: tájékozódik az ügyben és egyeztet az érintettekkel.