Elhunyt Nikolai Gedda - Medveczky Ádám: a tenor muzsikált a hangszalagjaival
Dátum: 2017. február 12., vasárnap, 11:43

Nikolai Gedda lírai tenor nemcsak énekelt a hangszalagjaival, hanem muzsikált - méltatta a 91 éves korában elhunyt operaénekest Medveczky Ádám Liszt- és Kossuth-díjas karmester pénteken az MTI-nek.

Medveczky Ádám felidézte, hogy az 1980-as évek elején Cavaradossi szerepére kapott felkérést Nikolai Gedda a Magyar Állami Operaháztól a Tosca című operában.

"Nem volt semmiféle sztárallűrje, hagyta magát vezényelni, és fantasztikusan nagy élményt adott nemcsak a hangja szépsége, hanem a muzikalitása, a dallamformálása, átélése és emberi kedvessége" - hangsúlyozta Medveczky Ádám, aki 1983-ban dirigálta a művet, és ekkor dolgozott együtt az operaénekessel.

Hozzátette: hajlékony és csodálatos színű hangja volt, énektechnikája pedig képessé tette a nagy szerepek eléneklésére. "Nemcsak énekelt a hangszalagjaival, hanem muzsikált, nagy zeneiség volt benne és ezt nagyon tiszteltem" - hangsúlyozta a karmester, kiemelve: Gedda világsztár volt, egy nagy egyéniség ment el általa.

Medveczky Ádám elmondta, hogy Svédország ontotta a csodálatos énekeseket, ilyen volt Jussi Björling is, aki a legjobb tenor volt abban az időben, és őt követte egy olyan nagyság, mint Nikolai Gedda. "Egy Faust-hangfelvételen ismertem meg a hangját, amikor lehetett, meghallgattam, általa szerettem meg Gounod operáját" - árulta el a karmester.

Nikolai Gedda svéd-orosz származású operaénekes, generációjának ünnepelt lírai tenorja több mint ötven évet töltött a világ operaszínpadain, majd 2001-ben vonult vissza végleg svájci otthonába.

Halálának hírét lánya, Tania közölte csütörtökön elsőként a francia forumopera.com portállal, és elmondta, hogy apja még január 8-án halt meg lakóhelyén, a svájci Toloczhenazban.

Gedda 1925. július 11-én született Stockholmban, német anya és félig orosz apa gyermekeként. Operaszínpadon 1952-ben debütált Stockholmban, majd meghívták a milánói Scalába, a Párizsi Operába, a New York-i Metropolitanbe és a londoni Covent Gardenbe. Herbert von Karajan a legnagyobb Mozart-énekesnek tartotta, mások a hangok poétájának.

Tökéletes hangképzésének és énektechnikájának, hatalmas hangterjedelmének köszönhetően könnyedén és kitűnően tolmácsolta a legnehezebb tenorszerepeket is. Az 1960-as évek végétől többször fellépett a budapesti Operaházban.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
 
„A román Farsang című darabot az aranyos Both Béla, aki nagyszerű színházi rendező és színházalapító, olyan szigorúan állította színpadra, hogy az előadás ettől dögunalomba fulladt. Tulajdonképpen a darab ki lett fordítva önmagából, mintha egy nercbundának a bélését viseltük volna. Már a főpróbán megbuktunk.
Aforizmák
„ A művész legnagyobb földi jutalma a kollégák irigysége."
Varnus Xavér
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ