BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
Március 15. - Széchenyi-díj - Tallián Tibor zenetörténész
Dátum: 2017. március 16., csütörtök, 9:37

Nem számított a Széchenyi-díjra, de nagyon örül az újabb elismerésnek Tallián Tibor zenetörténész, aki úgy érzi, az elmúlt egy év nagyon szerencsésen alakult számára, hiszen májusban levelező tagjává választotta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).

A tudós a magyar zenetudományt egyedülálló módon gazdagító, kiváló zenetörténészi, kritikusi és oktatói pályája, különösen Bartók Béla életműve, a 20. századi zene, a magyar operatörténet kutatása terén kimagasló tudományos tevékenysége, valamint Erkel Ferenc operáinak kritikai közreadásában végzett meghatározó munkája elismeréseként vehette át a rangos kitüntetést március 15-én a Parlamentben.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Erkel-díjas professor emeritusa, az MTA Zenetudományi Intézete korábbi igazgatója, akit Akadémiai Díjjal is kitüntettek 2016-ban, több mint negyven évvel ezelőtt kezdett el foglalkozni Bartók Béla életművével. Mint az MTI-nek nyilatkozva felidézte, az 1970-es évek elején még nagyon szűkös volt a magyar zenetudomány intézményi háttere. Az egyik létező műhely a Bartók-archívumból kinövő Zenetudományi Intézet volt, amely ekkor több kutatóhelyet is kapott, ő maga is így került a főleg Bartók-kutatással foglalkozó intézményhez, Somfai László igazgató mellé.

Az első jelentősebb munkája a Bartók Béla születésének centenáriumára 1981-ben megjelent Bartók-életrajz volt, amelyet 2016-ban bővített, átszerkesztett formában ismét kiadtak. Időközben a kötet egy német, angol és egy szlovák kiadást is megért - mondta el Tallián Tibor. Mint fogalmazott, a szlovák kiadásnak azért is örült különösen, mert egyfajta hídképző szerepet szánt a kötetnek a két kultúra között.

"Bartók nagyon szorosan kapcsolódott Pozsonyhoz, anyai családja onnan származott, és ő maga is ott végezte a gimnáziumot" - mutatott rá a zenetörténész. A Bartók-kutatás jelenlegi helyzetéről szólva hozzáfűzte: nagy örömmel figyeli, hogy elkezdődött Bartók Béla zeneműveinek kritikai kiadása. Legtöbb műve még életében megjelent, de ezek a kiadások nem voltak tökéletesek. A kritikai kiadás nem csupán a zenetudósok, de a muzsikusok és a közönség számára is sok újdonsággal szolgálhat.

Tallián Tibor kitért arra is, hogy már az 1970-es években rendszeresen írt operakritikákat és tanulmányokat, de nagyobb szabású munkába az 1980-as évek elején kezdett, amikor a tűzveszélyessé vált Operaházat bezárták és felújították. A Zeneműkiadó ekkor kötetben dolgozta fel az Operaház múltját, ennek meglehetősen nagy részét ő írta, áttekintve az intézmény és a műfaj történetét is. Már az új évezredben kezdett el foglalkozni Erkel Ferenccel és a Nemzeti Színház operajátszásának történetével, kezdeteivel.

"Időközben elindítottam az Erkel-operák kritikai kiadását is. Kevéssé ismert tény a nagyközönség előtt, hogy Erkel operái egyáltalán nem voltak hozzáférhetőek megbízható kiadásokban, még zongorakivonatokban sem. Ezt a hiányt igyekszünk pótolni most már két évtizede az operapartitúrák kiadásával" - fűzte hozzá Tallián Tibor. A vállalkozás jelenleg a Dózsa György című ötfelvonásos történelmi opera kritikai kiadásánál tart, a zenetudós a sorozatot mindenképpen szeretné folytatni a jövőben is.

A terveiről szólva kiemelte, hogy a Kodály-emlékév alkalmából szeretnének egy kiállítást nyitni a zeneszerző utolsó évtizedeiről a Kodály Archívumban, emellett egy gyűjteményes kötetet is megjelentetne a Kodály Zoltánhoz írt levelekből.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Örkény István a XX. század derekán alkotott. Az akkori kor (főként a politikai réteg) nem nagyon ismerte el munkásságát, sőt, nem nagyon kedvelte azt. Ezért aztán Örkény úgy döntött, hogy önként felhagy hivatásával, s megpróbálkozik az újságírással.
 
A híres debreceni komikus az ország másik végében szerepel. Szünetben bemegy az öltözőjébe egy felhevült anya a lányával, és lelkesen mondja:
Aforizmák
„ Azt mondották, hogy a múltat még Isten sem tudja megváltoztatni: a történetírók képesek rá, és talán ezért is tűri meg őket az Isten, mert e tekintetben hasznára lehetnek"
Samuel Butler
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ