"Mi itt Debrecenben immár 28. alkalommal teszünk kísérletet arra, hogy az alkotási folyamat végén kikristályosodott teljesítményeket egy nemes verseny keretein belül megmérjük" - mondta köszöntőjében Komolay Szabolcs, Debrecen kulturális alpolgármestere.

Hozzátette: 11 ország 18 kórusa érkezett Debrecenbe a világ minden részéből, közel ezer énekes, akik mindannyian magukkal hoznak valamit hazájukból. "Ez a kulturális sokszínűség lehetőséget biztosít arra, hogy jobban megismerjük és megértsük egymást" - fűzte hozzá.

Komolay Szabolcs kiemelte: a kétévente megrendezett kórusverseny immár 57 esztendeje hozzátartozik Debrecen tradíciójához, és azon kulturális értékeihez, amelyek "jelentős szerepet kaphatnak abban a versenyben, amelynek a végén reményeink szerint Debrecen töltheti be Európa Kulturális Fővárosa szerepét 2023-ban".

"A zene ott kezdődik, ahol a szó hatalma véget ér" - idézte Debussyt az alpolgármester, hangsúlyozva: "ma este a szó hatalma megtörik, és a zene fogja átjárni városunk utcáit és tereit, megmutatva a világnak azt, ami össze tud tartani faji hovatartozástól és nyelvtől függetlenül több száz embert, akik a zene nyelvét használva szólítják meg egymást és a zene iránt fogékony közönséget".

A kórusverseny megnyitóján felidézték, hogy Gulyás György néhai karnagy, zenepedagógus azzal a céllal alapította a debreceni Bartók kórusversenyt, hogy az 1945 utáni kortárs kórusirodalom zászlóshajója legyen.

A kötelező programban a magyarországi és a külföldi kórusok is bemutatnak egy-egy kortárs magyar művet, mellette pedig saját kultúrájuk legjelentősebb kórusműveiből adnak ízelítőt. A különféle kategóriákban két zsűri értékel, a kategóriagyőzteseknek a verseny nagydíjáért folyó vasárnapi küzdelmében pedig az egyesített zsűri hozza meg a végső döntést.

A Bartók kórusverseny idei nagydíjasa 2019-ben meghívást kap az olaszországi Arezzóba, a Kórusmuzsika Európa Nagydíja (EGP) versenyre.

(MTI)