Szőnyi Erzsébet Kossuth-díjas zenepedagógus, zeneszerző 95 éves
Dátum: 2019. április 25., csütörtök, 14:29

Április 25-én lesz kilencvenöt éves Szőnyi Erzsébet Kossuth-díjas zenepedagógus, zeneszerző, a nemzet művésze, Kodály Zoltán tanítványa, a Kodály-módszer folytatója, népszerűsítője. Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja:

Budapesten született művészetkedvelő polgári családban. Zongoratanulmányait Benczúr Gyula festőművész unokahúgánál folytatta, emellett zeneelméleti magánórákat is vett. A Szilágyi Erzsébet leánygimnázium énektanár-karvezetője, a Kodály-módszert követő Sztojanovits Adrienne révén ismerkedett meg a népzenével, Bartók és Kodály kórusműveivel. Az iskolai kórus zongorakísérője lett, és rövid zongoradarabok írásával is megpróbálkozott, ekkor születtek első szakrális kórusművei és népdalfeldolgozásai. A kórust több alkalommal meglátogatta Kodály Zoltán, akivel személyesen is megismerkedett.

Érettségi után a Zeneakadémia énektanár tanszakára jelentkezett, de zeneszerző énje már ekkor megmutatkozott, énekvizsgáján saját népdalfeldolgozását adta elő. A főiskolán Viski János zeneszerzésre oktatta, a zongoraszakon Szegedi Ernő és Weiner Leó volt tanára, Kodály Zoltánnál népzenei ismereteit mélyítette el, az ének tanszak munkájában korrepetitorként vett részt. Ferencsik János óráin a vezényléssel is megpróbálkozott, sőt hegedűtanulmányokat is folytatott, tanára volt Bárdos Lajos és Szabolcsi Bence is. Középiskolai énektanári diplomáját 1945-ben, a zeneszerzőit 1947-ben szerezte meg.

Évtizedeken át oktatta a jövő muzsikusait különböző tanszékeken, 1960-tól 1981-es nyugdíjba vonulásáig vezette a középiskolai énektanár- és karvezetőképző tanszakot. A negyvenes évek közepén egy évig helyettesítette Kodályt annak felkérésére a népzenei katedrán, amelyet nagy kitüntetésnek érzett. Az évtized végén Párizsban ösztöndíjjal Tony Aubin zeneszerzésre, Nadia Boulanger zongorakíséretre, Olivier Messiaen esztétikai analízisre oktatta, és I. zenekari divertimentójával elnyerte a párizsi Conservatoire zeneszerzői díját.

Hazatérve bekapcsolódott a magyar zenepedagógia újjászervezésébe. Pályája egyik legfontosabb célkitűzésének azt tartotta, hogy a Kodály-módszert világszerte megismertesse és minél szélesebb körben terjessze. Szolfézst, módszertant és gyakorlati oktatást is vezetett, egyik első zenepedagógiai munkája A zenei írás-olvasás módszertana címmel született. Később íródott az Öt kontinensen a zene szolgálatában, valamint a Zenei nevelési irányzatok a XX. században. Több könyvét is lefordították idegen - a többi közt thai - nyelvre. Az 1960-as évektől nemzetközi zenepedagógiai konferenciákon vett részt, Kodállyal tanított a tengerentúlon, az idelátogató külföldiek képzésére az Esztergomi Nyári Egyetemen alapított kurzust.

Egy néhány évvel ezelőtti nyilatkozata szerint a tanítás és a zeneszerzés egyformán fontos számára, de az élete úgy alakult, hogy többnyire előnyben kellett részesítenie pedagógiai feladatait, zeneszerzéssel csak akkor foglalkozhatott, ha maradt kis ideje. Komponistaként egyéni stílust alakított ki, melynek két fő forrását a magyar népzenében, valamint a párizsi tanulmányai alatt őt ért hatásokban, elsősorban Nadia Boulanger és Olivier Messiaen zenei felfogásában látja. Több operát (Dalma, Firenzei tragédia, Adáshiba, Elfrida) és oratóriumot (Babilon, A hazug katona) írt, komponált kórusokat, gyermekdarabokat (A makrancos királylány, Az igazmondó juhász, A didergő király, Az aranyszárnyú méhecske), műveket szólóhangszerre, dalokat, kórusműveket, színpadi darabokat (Képzelt beteg), kantátákat (Vörösmarty nyomán a Néhány gondolat a könyvtárban címűt), zenekari és kamaraműveket, versenyműveket zongorára, orgonára.

Számos verset is megzenésített, egyebek közt Dante szonettjeit, Ady Endre, Vajda János, Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor, Nagy Gáspár és Pilinszky János alkotásait. A legfontosabbnak azt tartja, hogy a komponista olyan verset válasszon, amely harmóniában van saját egyéniségével, és hogy a költemény engedje magát zenébe foglalni. A kilencvenes években érdeklődése az egyházi zene felé fordult, több misét is komponált, szerzői lemeze 1984-ben és 2004-ben jelent meg.

Szőnyi Erzsébet 2011 óta a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, 1978 és 2003 között a Magyar Kodály Társaság és a Bárdos Lajos Társaság társelnöke, a Nemzetközi Kodály Társaság vezetőségi tagja volt, jelenleg a szervezet tanácsadója. 1992 és 1996 között a Magyar Zenei Kamara alelnöki tisztségét látta el, és tagja volt az alternatív Kossuth-díjat odaítélő alapítványnak.

Művészete elismeréseként a többi közt Liszt Ferenc-díjjal (1947), Erkel Ferenc-díjjal (1959), Apáczai Csere János-díjjal (1994), Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjjal (1995, 2004), Kodály Zoltán-díjjal (2001) tüntették ki. Megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést (1992), a kiváló művész címet (2000) és a Magyar Örökség Díjat (2004). 1994 óta Törökbálinton zeneiskola viseli a nevét. 2006-ban díszdoktorrá avatták a Pittsburgh-i Duquesne Egyetemen, és átvehette a Kossuth-díjat fáradhatatlan zenepedagógusi munkásságáért, a magyar zenei kultúra gazdagítása és elismertetése érdekében folytatott tevékenységéért. 2011-ben Prima díjat nyert, 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal tüntették ki, a következő évben a Zeneakadémián rubindiplomát vehetett át. 2018 decemberében életműve elismeréseként megkapta a Nemzetközi Kodály Társaság Prix d Honneur díját.

Születésnapjáról több eseményen is megemlékeznek, a Magyar Művészeti Akadémia szerzői estet rendez tiszteletére április 24-én a Pesti Vigadóban.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Will Rogers amerikai komikus, aki csúnya ember volt, társaságban így szólt egy hölgyhöz:
 
Molnár Ferenc hajnalban hazafele tartva, Jacobi Viktor ablakából a Jacobi Szibill című művében a később legnépszerűbbé vált Kis Petrovom című dal melódiáját hallotta.
Aforizmák
„Fucsik azt mondta: Emberek, legyetek éberek! Én meg azt mondom: Éberek, legyetek emberek!
Szász János
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ