A Zeneakadémia a világ 47. legjobb előadó-művészeti egyeteme
Dátum: 2020. március 11., szerda, 17:10

A brit Quacquarelli Symonds (QS) idei oktatási ranglistán kategóriájában az ötven legjobb között végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, ezen belül az intézményi hírnév szempontja alapján a 21. helyet szerezte meg.

Összesen öt tudományág negyvennyolc képzési területén listázza a cég a világ egyetemeit, köztük az előadó-művészetben is. A kelet-közép-európai régió művészeti egyetemei közül csak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem szerepel az első ötvenben. Az uniós mezőnyt nézve a Zeneakadémia a 14., az intézményi hírnév szempontja alapján pedig a 8. helyen van.

A múlt évhez hasonlóan idén is tíz magyar egyetem szerepel a rangsorban, a szakterületek szerinti legjobb ötvenbe a Zeneakadémia mellett csak egyetlen hazai intézmény került be, és más magyar művészeti egyetem nem szerepel még az első százban sem - közölte a Zeneakadémia kedden az MTI-vel.

A Zeneakadémia összesített 47. helyezettként olyan tekintélyes intézmények szomszédságában szerepel az idei listán, mint a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium (44.), a berlini (46.) és a hamburgi (48.) zeneművészeti főiskola, valamint a londoni King s College (42.), az intézményi hírnév szempontja szerint rangsorolva pedig előbbieken kívül a bloomingtoni Indianai Egyetem (Indiana University Bloomington) és az illinoisi Északnyugati Egyetem (Northwestern University) társaságában.

A QS szakterületi rangsorok készítői öt szempontot vesznek figyelembe, ebből az egyik az intézmény hírneve, tekintélye a tudományos szférában. Kiemelkedőnek számítanak többek között a Zeneakadémia zenetudományi kutatásai, a Kodály Intézetben és a Liszt Múzeumban zajló tudományos tevékenység. A QS-nél az egyetemek oktatói és kutatói minőségét 80 ezer szakember megkérdezésével értékelték, az összpontszám 40 százaléka múlt ezen.

A másik fontos szempont az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakorisága. A Zeneakadémia kutatási eredményeire számos hivatkozás mutat például a Kodály-módszer folyamatos fejlesztése és a Liszt-kultusz erősítése tekintetében. A QS listáin ezen eredményt 20 százalékkal súlyozták az összpontszámban. A harmadik az, hogy mennyi diák jut egy oktatóra. Ebben a Zeneakadémia az egyéni képzés sajátosságai folytán kiemelkedően jól teljesít, hiszen egyetlen hallgatóval a legtöbbször két vagy még több tanár foglalkozik. Ez az arány az intézmények besorolásakor az összpontszám 20 százalékát jelentette. A negyedik a munkáltatók véleménye. A Zeneakadémia diplomásai közismerten kelendők a zenei "munkaerőpiacon", az összpontszám 10 százalékát érte ez a jellemző 40 ezer munkáltató megkérdezése alapján. Az ötödik és hatodik az intézmény nemzetközi nyitottsága, a külföldi hallgatók és oktatók aránya, ami 5-5 százalékkal esik latba. E területen a Zeneakadémia évtizedekre visszanyúló kiváló nemzetközi kapcsolatai, a külföldi hallgatók nagy száma és az együttműködések játszhattak fontos szerepet. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem külföldi hallgatóinak aránya meghaladja a 20 százalékot.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
 
Az 1946-os Csongor és Tünde felújítás egyik legemlékezetesebb színészi alakítása Gobbi Hilda nevéhez fűződik. A fiatal művésznő Mirigy-boszorkány félelmetes figuráját a magyar népmesék szellemében formálta meg, – s a visszataszító, csúf, vén szipirtyó, különösen az ifjúsági előadások közönsége körében, meglepően népszerű lett.
Aforizmák
„ Az udvariasság nem halt meg – csak Angliába menekült."
Duhamel
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ