Somos Csaba: a karnagyi munka szépsége, hogy sokan hoznak létre valami csodát
Dátum: 2020. szeptember 12., szombat, 3:20

A karnagyi munka szépségét az adja, hogy sokan hoznak létre valami csodát, hogy embereken keresztül szólal meg a zene - mondta el az 50. életévét szeptember 8-án betöltő Somos Csaba, a Nemzeti Énekkar vezető karnagya, karmester, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára az MTI-nek.

Hozzátette: olyan muzsikusnak tartja magát, akit üdít, hogy egyik nap Bach-oratóriumot vagy egy Dvorák remekművet taníthat be vagy dirigálhat, majd másnap egy egészen másra, operafelkérésre, a capellára vagy éppen a Wagner-napokra készülnek.

Kiemelte, hogy a Nemzeti Énekkar olyan kincs, a szokásostól eltérő, különbözőbbnél különbözőbb énekművészek együttese, 82 kiválóság, akikkel minden, a zeneirodalom legszebbjei megvalósíthatók. A legkisebb apparátustól a legnagyobb művekig mindent képesek megoldani önerőből - fűzte hozzá.

A karnagyi munkát úgy jellemezte, hogy csak részben áll felkészülésből és rengeteg tanulásból, mert holtig tanulni kell partitúrával a kézben, a másik része azonban az, hogy tudni kell bánni az emberekkel. Úgy kell valahogy irányítani, hogy a muzsikustársak elfogadva és szívesen, minden talentumot beleadva alkossanak és ne parancsnokként tekintsenek rá. A közös alkotás minden nehézsége és öröme adja a legfőbb csodát - mutatott rá.

A szenvedélyt és az átütő zenei élményt középpontba állító hitvallásáról úgy fogalmazott: akkor tartja a munkájukat eredményesnek és jónak és ő is azokat a típusú előadókat szereti, akik a racionalitás és a profizmus mellett olyan plusz lendületet, szenvedélyt tudnak csiholni és korbácsolni a próbákon, valamint az előadásokon, ami magával tudja ragadni az előadót és a közönséget egyaránt. Ez a fajta plusz és töltés elengedhetetlen - hangsúlyozta.

Elmondta, hogy a régizenétől a kortárs zenéig sok mindent hallgat és vezényel, s mindig abba a darabba szeret bele, amivel éppen foglalkozni kell. Jelenleg Liszt Ferenc Krisztus című oratóriumát próbálják, s ez a mű különösképpen közel áll a szívéhez.

A pályáját felidézve kitért arra is, hogy mint karmesternek és zenekari dirigensnek sok olyan pont van a pályáján, ami emlékezetes maradt opera vagy akár szimfonikus téren. Ezek közé tartozik a Lohengrin dirigálása Debrecenben, a Wagner-operát hatszor is vezényelhette. A Magyar Rádió Énekkara élén töltött éveket az izgalmas oratorikus darabok, a capellák és zenei felvételek jellemezték, s változatosnak tartja munkáját a Nemzeti Énekkar élén is.

Csellózni 6-7 éves korában kezdett el, ahogy édesapja is. Mint mondta, apai ágon sok zenész van köztük, így természetes volt, hogy elkezdett hangszeren tanulni. A csellótanulás mellett hamar kiderült, hogy a szolfézs-zeneelmélet és a hallás terén erős, megnyert egy szolfézsversenyt, majd Debrecenbe került a zeneművészeti szakközépiskolába cselló és zeneelmélet szakra. A debreceni évek mély nyomot hagytak benne, mert a konzervatórium mellett bepillantást nyerhetett a hivatásos együttesek munkájába, így a debreceni Kodály Kórus és Zenekar életébe. Az énekkarban mint énekes kisegíthetett a basszus szólamban, majd bekerült a Csokonai Színház operakórusába is. "Ez nagy élmény volt, erőt adott, akkor határoztam el, hogy ezt szeretném csinálni, karmester szeretnék lenni" - mondta, hozzátéve: ezen belül is a kórus, a vokális irány vált a szenvedélyévé.

A debreceni évek után a másik legfontosabb állomás életében a Zeneakadémia volt. Először karvezetés szakra nyert felvételt és szerzett diplomát, ezzel párhuzamosan pedig az utolsó évben felvételt nyert Lukács Ervin osztályába a karmester képzőre is. A karmesteri diplomáját 1998-ban vehette át. A Zeneakadémia éveiben a Vasas Művészegyüttes Énekkarának karnagya volt, majd 2002-ben megalapította a Vass Lajos Kamarakórust, amelyet 2017-ig vezetett. Négy és fél évig volt vezető karnagya a Magyar Rádió Énekkarának, a Nemzeti Énekkar élén szintén négy és fél éve áll - emlékezett Somos Csaba. Kitért arra is, hogy nyolcadik éve tanít a Zeneakadémián, s az intézmény Alma Mater Kórusát vezeti, mindezek pedig nagy örömöt és felelősséget jelentenek az életében.

A jövő terveit illetően elmondta, hogy az évad gazdag lesz hangversenyekben, vendégül látják Magyarország legnívósabb szimfonikus zenekarait, így a Nemzeti Filharmonikus Zenekar mellett a Magyar Állami Operaház Zenekarát, a Magyar Rádió Zenekarát és a Capella Savaria régizenei együttest is. A Pászti-bérlet első hangversenyét novemberben, az utolsót májusban tartják, emellett tervezik a jövő évadot, s igyekeznek megújulni a működést és repertoárt illetően is.

Elmondta még azt is, hogy az elmúlt hetekben teljes létszámban tartottak próbákat, a héten azonban elővigyázatosságból "elharmadolták" magukat. Három csapatot alakítottak ki, így járnak dolgozni, működőképesek.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Goethe még diák korában gyakran sétált a város határain kívül is. Egyszer egy keskeny ösvényen járt éppen, amikor a vele éppen rossz viszonyban álló diáktársa jött szembe.
 
Szabadtéri előadás világítópróbája volt, mikor a rendező ingerülten ordított rá a világosítókra: – Gyerekek, vegyétek már ki azt a sárgát! Hát nem látjátok, milyen sok?!?
Aforizmák
„Jobb egy asszony, mint egy fotel két karja között halni meg."
George Bernard Shaw
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ