Halmos Béla népzenész, népzenekutató 75 éves lenne
Dátum: 2021. június 2., szerda, 19:36

Halmos Béla Széchenyi-díjas előadóművész, népzenekutató, a magyarországi táncházmozgalom egyik elindítója és első prímása hetvenöt éve, 1946. június 4-én született Szombathelyen. Az MTVA Sajtóarchívumának portréja:

Gyermek- és fiatalkorát Gyulán töltötte, a városnak 1999-ben díszpolgára lett. Édesapjához hasonlóan építészmérnöki diplomát szerzett, városrendezésre szakosodott tervező építészmérnökként 1970-től néhány év megszakítással a Városépítési Tudományos és Tervező Intézetben (VÁTI) dolgozott. Gyermekkorában hegedülni és brácsázni tanult, katonai szolgálata alatt tanult meg gitározni, egy együttesnek szólógitárosa is volt. 1969-ben Sebő Ferenccel részt vett a Magyar Televízió Röpülj páva tehetségkutató versenyén. A Sebő-Halmos-duó, majd a Sebő együttes alapító tagjaként énekelt versek és népzene előadójaként szerepelt itthon és a világ számos országában.

Népzenével - főként hegedűn játszott többszólamú népi tánczenével - a táncházmozgalom 1972-es indulása óta foglalkozott, nemcsak táncházakban muzsikáló prímásként, hanem táncházzenész-tanfolyamok szervezőjeként és oktatójaként is. Több száz muzsikust tanított hegedülni itthon, de Európa és Amerika országaiban is. 1972-1979 között a Bartók Béla Néptáncegyüttes zenekarvezetője, 1990 és 2009 között a Kalamajka együttes prímása volt. Kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy 2011 novemberében a magyar táncházmódszer felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.

Népzenekutatóként a magyar mellett szlovák, ruszin, román, zsidó és cigány népzenét gyűjtött. Egy széki vonósbanda anyagát feldolgozva készítette el az első zenekari monográfiát, ezzel 1987-ben megszerezte a zenetudományok kandidátusa fokozatot. 1992-ig az MTA Zenetudományi Intézetének főmunkatársa volt.

A kezdetektől fogva részt vett a népzeneoktatásban. Létrehozta és vezette a Táncház Archívumot a Hagyományok Házában, ott volt a Zeneakadémia Népzenei Tanszékének létrehozásánál, ahol oktatott is, miként a Pécsi Tudományegyetem zeneelméleti és kórus szakán is. Hosszú évekig a balatonboglári néptáncos Méta Fesztivál zsűrielnökeként tevékenykedett. A többi közt a Táncház Egyesület első elnöke és az Országos Táncháztalálkozó elindítója volt.

1989-ben megjelent első és egyetlen szólólemezén (Az a szép piros hajnal) erdélyi népzenét játszott, saját és mások gyűjtéseinek felhasználásával. Több filmben szerepelt (Jancsó Miklós: Még kér a nép, Zolnay Pál: Fotográfia, Szomjas György: Talpuk alatt fütyül a szél, Rossz emberek), a rendszerváltást követően zenei rendezőként, szerkesztőként és népzenei szakértőként jegyzett televíziós műsorokat és önálló filmeket (Népzenei Magazin, Táncház, Muzsikusportrék).

Művészi munkássága elismeréseként 1985-ben Állami Díjat kapott, 1989-ben Magyar Művészetért díjjal, 1999-ben Magyar Örökség díjjal, 2000-ben Budapestért Díjjal, 2004-ben Artisjus-díjjal, 2006-ban Bartók Béla-emlékdíjjal tüntették ki. 2007-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. 2012-ben a Népművészet Mestere díjban részesült, ugyanebben az évben kapott Prima díjat is. 2013-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki "népművészeti örökségünk ápolásáért, a népzeneoktatás megszervezésében való tevőleges részvételéért, a Táncház Archívum létrehozásáért, a hagyományok megőrzésében és továbbadásában meghatározó jelentőségű, a szellemi kulturális világörökség részét alkotó táncházmódszer megalkotásáért és elterjesztéséért, rendkívül sokrétű tevékenysége elismeréseként". 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagjai közé választotta.

2013. július 18-án hunyt el Budapesten. A következő évben avatták fel emléktábláját II. kerületi lakása falán, és ugyancsak 2014-ben készített róla portréfilmet Szomjas György, akivel több dokumentumfilmben - köztük egy 12 részes népzenei filmsorozatban - dolgozott együtt, Hosszú búcsú címmel. 2015-ben nevével vándordíjat és emlékérmet alapítottak: a vándordíj 40 év alatti, hagyományos népi hangszeres zenét játszó, táncházat muzsikáló nyertese Halmos Béla hegedűjét használhatja egy évig, az emlékéremmel a táncházmozgalomban végzett kiemelkedő szervezői tevékenységet ismerik el.

2016 elején a Hagyományok Háza honlapján elérhetővé vált Halmos Béla több ezer tételből álló, a többi között publikációkat, tudományos kéziratokat, népzenei kiadványokat, eredeti népzenei gyűjtéseket, videó- és hangfelvételeket, valamint fényképeket tartalmazó hagyatéka. Ugyanabban az évben jelent meg a Halmos Béla emlékezete című könyv, amely egy különleges CD-t is tartalmazott, korábban kiadatlan gyűjtéseiből.

2015 végén indult el a róla elnevezett, népzenei utánpótlást támogató program, nevével Bonyhádon kétévente Országos Népzenei Találkozót szerveznek. 2016-ban először rendezte meg születésnapján a Halmos Béla-napot a Hagyományok Háza, Gyulán pedig idén nyáron is megrendezik a Halmos Béla Népzenei és Világzenei Fesztivált.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Úgy látszik a tehetséget, a zseniket máshol sem becsülik meg. Amikor Robert Burns meghalt, nem sokkal temetése után márványemlékművet állítottak neki.
 
Molnár Ferenc jókedvű társasággal vacsorázott egy óbudai vendéglőben. Az asztalok között állandóan ott lábatlankodott egy szemtelen kiscsirke, le-lecsapva a morzsákra.
Aforizmák
„ ...aki meghallgatja a IX. szimfóniát, és utána nekiül, hogy tapétaminát rajzoljon, az vagy szélhámos, vagy degenerált."
Loos
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ