Jacobi Viktor zeneszerző 100 éve halt meg
Dátum: 2021. december 11., szombat, 12:49

Száz éve, 1921. december 12-én hunyt el Jacobi Viktor zeneszerző, a magyar operett egyik jelentős alakja, a Leányvásár és a Szibill (Sybill) komponistája. Az MTVA Sajtóarchívumának portréja:

Jakabfi Viktor néven született egy budapesti zsidó családban 1883. október 22-én. Szerzeményei már a Markó utcai reálgimnáziumban szerepeltek az iskolai rendezvényeken. A Zeneakadémián tanult zeneszerzést 1903 és 1905 között, ahol Weiner Leó évfolyamtársaként Koessler János tanítványa volt.

Még növendék volt, amikor 1904-ben a Népszínház bemutatta első operettjét A rátartós királykisasszony címmel, a korban igen népszerű primadonna, Küry Klárával a címszerepben. A következő évben a Magyar Színház hatalmas sikerrel állította színpadra Simonyi óbesterről szóló daljátékát, A legvitézebb huszárt, neve ekkor már Jacobi Viktorként szerepelt a plakátokon. Ettől kezdve majdnem minden évben egy-egy új operettel jelentkezett, kitűnő színpadi érzéke, lágy, dallamos muzsikája a legkiválóbb magyar operettkomponisták sorába emelte.

Első maradandó sikerét az 1911-ben bemutatott Leányvásárral aratta, a Király Színház premierjén a főszerepeket a kor nagy csillagai, Fedák Sári, Rátkai Márton, Petráss Sári, Király Ernő alakították. A Bródy Miksa és Martos Ferenc fordulatos szövegkönyve alapján komponált Leányvásárt hamarosan szárnyára kapta a világhír, főként angol nyelvterületen vált népszerűvé, még Új-Zélandon is bemutatták. Jacobi nemzetközi hírnevét tovább erősítette az 1914-ben ugyancsak a Király Színházban színre vitt, és szintén a Bródy-Martos szerzőpáros szövegére írt Szibill, amelynek főbb szerepeit Fedák Sári, Latabár Árpád, Lábass Juci és Rátkai Márton játszották. Ebben a daljátékban hangzik el a szerző kétségkívül máig legnépszerűbb melódiája, Szibill levele: "Kis Petrovom, remélem, megbocsájtja, hogy búcsú nélkül hagytam el magát..."

1914 nyarán Jacobi Angliába utazott a Szibill londoni próbáira, de a munkák az első világháború kitörésekor félbeszakadtak, őt pedig, mint az ellenséges Osztrák-Magyar Monarchia állampolgárát, kiutasították. Az akkor még semleges Egyesült Államokba távozott, New Yorkban telepedett le. Itt főleg korábbi darabjainak színpadra állításán munkálkodott, de kisebb zongoradarabokat is komponált, amelyek 1915 és 1919 között meg is jelentek. New Yorkban ismerkedett meg a világhírű hegedűművész Fritz Kreislerrel, közösen megírt Almavirág című operettjüket 1919-ben mutatták be, ezt egy újabb közös munka, a Szerelmes levél követte 1921-ben. (E műveket Magyarországon nem játszották.)

Jacobi beilleszkedése nem sikerült igazán: zenéje veszített közvetlenségéből, egyéni bájából. 1920-ban még utoljára ellátogatott Európába, de az óhazába többé nem tért vissza. A nagy tehetségű muzsikus élete tragikus véget ért: alig harmincnyolc évesen, 1921. december 12-én New Yorkban önkezével vetett véget életének.

Két fő műve, a Leányvásár és a Szibill (Sybill címmel is játsszák) ma is rendszeresen szerepel a hazai és külföldi színpadokon. A Leányvásárt 1941-ben filmesítették meg Szeleczky Zita, Sárdy János, Latabár Kálmán és Vaszary Piri főszereplésével, a Sybillből 1980-ban tévéfilm készült Pitti Katalinnal és Leblanc Győzővel a főszerepben.

Jacobi Viktor alakját Kellér Andor örökítette meg Bal négyes páholy című színházi regényében. Lányi Viktor pedig így írt róla: "A háború előtti fiatal magyar intellektuelek szent Párizs-áhítatával ízlelgette a francia zene finom fűszereit és ezeknek zamatával tette csiklandósabbá a bécsi operettstílus vaskos főztjét."

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Az évek senki fölött sem múlnak nyomtalanul, s egyre gyakrabban fordul elő, hogy kisebb-nagyobb panaszokkal föl kell keresniük az orvost. Így tett Dobsa Sándor is, aki az idősebbek számára egyet jelent a Stúdió 11-gyel, s kiváló zongorakísérőként a fiatalok előtt sem ismeretlen.
 
J. S. Bach rajongott az orgonákért. Amikor eljátszotta legújabb műveit a hangszeren, hallgatósága mindig álmélkodva figyelte a mester virtuóz technikáját.
Aforizmák
„ Mondd csak meg, ki csodál, s én megmondom, ki vagy."
Sainte-Beuve
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ