Minden év szeptemberében az Opera különleges koncerttel ünnepli meg zenekara fennállásának évfordulóját, amelynek elődjét, a hajdani Pesti Magyar Színház, majd Nemzeti Színház zenekarát Erkel Ferenc alapította 1837-ben - áll a dalszínház MTI-hez eljuttatott közleményében.

Mint írják, a hangverseny egyben nyitókoncertje is a 2022-2023-as Mítosz & történelem tematikus évadnak, amelynek műsorán magyar szerzők olyan alkotásai szerepelnek, amelyek valamilyen módon a mítoszhoz vagy a történelemhez köthetők. Az Opera Zenekart az esten Kocsár Balázs, az Opera főzeneigazgatója vezényli.

A koncertet Liszt Ferenc két műve keretezi. Nyitányként a Prométheusz csendül fel, amelyet Herder A láncaitól megszabadított Prométheusz című drámájának előzenéjeként komponált a szerző, majd később önálló szimfonikus költeményként is megjelent. Zárásként a Tasso - Panasz és Diadal (Lamento e Trionfo) című alkotás hangzik el, amely Torquato Tassónak (1544-1595) állít emléket. A reneszánsz itáliai költő munkássága és tragikus sorsa sok művészt megihletett, életéből Goethe drámát is írt. Liszt eredetileg a német író születésének századik évfordulója alkalmából a weimari színházban megtartott előadáshoz tervezett nyitányt írni, amely végül ugyancsak nagyszabású szimfonikus költeménnyé nőtt, és a költőhős emberi és művészi kiteljesedését dolgozza fel.

Az Opera 185 koncert műsorán emellett két 21. századi mű is szerepel: Kocsár Miklós Concerto lirico című darabját Szűcs Máté 2001-es diplomakoncertjére komponálta, a világszerte ismert brácsaművész most több mint két évtizeddel az ősbemutató után ismét közreműködik szólistaként az előadásban. Ezt követően hallható Hollós Máté A mítosz születése című szimfonikus költeményének ősbemutatója.

A Magyar Állami Operaház 2020 őszén tűzte ki célul, hogy minden évben október 1-jén, a zene világnapján előadja Mahler monumentális VIII. "ezrek" szimfóniáját.

Az Eiffel Műhelyház mozdonycsarnoka után idén a Magyar Állami Operaház ad helyszínt az eseménynek, amelyen Sümegi Eszter, Létay Kiss Gabriella, Szemere Zita, Szántó Andrea, Meláth Andrea, valamint Horváth István, Haja Zsolt és Palerdi András éneklik a szólista szerepeket, a Magyar Állami Operaház Zenekarát, Énekkarát (karigazgató: Csiki Gábor) és Gyermekkarát (karvezető: Hajzer Nikolett) pedig Hamar Zsolt, a Pannon Filharmonikusok és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar korábbi zeneigazgatója dirigálja.

Mahler VIII. szimfóniáját, amely a kantátától az oratóriumig számos műfajt foglal magába, a zenetörténetben korábban soha nem látott méretű apparátusra írta. A két tétel alapjául szolgáló, egymás mellé helyezett két szöveg a teremtő szellemet dicsőítő Veni, Creator Spiritus kezdetű középkori latin himnusz, valamint Goethe Faustjának zárójelenete, amely ennek jelenkori megvalósulásaként is értelmezhető.

(MTI)