Batta András: az első időszaki kiállítással teljes lett a Magyar Zene Háza kínálata
Dátum: 2023. január 21., szombat, 18:26

"Nekünk írták a dalt!" - A magyar populáris zene hőskora és társadalmi hatásai 1957-től a rendszerváltozásig címmel vasárnaptól várja a látogatókat a Magyar Zene Háza (MZH) első időszaki kiállítása, amelynek megnyitásával teljessé válik az intézmény programkínálata - mondta el az MTI-nek az MHZ ügyvezető igazgatója.

Batta András felidézte, hogy a 2022 januárjában megnyílt zenei intézmény első éve rendkívüli volt: több mint 800 ezer látogatást regisztráltak, az állandó kiállításunk iránti érdeklődés a kezdetek óta töretlen, ami messze felülmúlta a várakozásokat.

"Óriási szenzációt keltett az állandó kiállításunk, amely az európai és magyar zene történetét tekinti át interaktív módon. Népszerűek a koncertjeink, zenepedagógiai programjaink, itthon egyedülálló Hangdómunk immár hét különböző programot kínál, fél éve megnyílt a Kreatív Hangtér is, most pedig az első időszaki kiállításunkkal teljes lett a kínálat" - összegzett.

A vasárnaptól látható tárlat témájáról szólva kiemelte, hogy mára a popzene is a zenetörténet tárgyává vált, a 20. századi zene történetét nem lehet már a könnyűzene nélkül megírni. Az MZH állandó kiállítása is eljut a popzenéig, de a magyar könnyűzene történetét komplexen feldolgozó kiállítás mindeddig sehol nem nyílt még - tette hozzá.

"Az első időszaki kiállítás előkészítése ezért már évekkel az intézmény megnyitása előtt megkezdődött: workshopokat tartottunk, bevontuk a korszak könnyűzenéjének számos szereplőkét és szakértőit, valamint - Horn Márton, a Zene Háza intézményigazgatója és a tárlat társkurátora mellé - megnyertük Jávorszky Béla Szilárd, a magyar populáris zene egyik legismertebb szakíróját, az MZH könnyűzenei könyvtárának vezetőjét is, aki a kiállítás szakmai kurátora lett" - mondta el.

Batta András hangsúlyozta, hogy közel 1000 négyzetméteren megvalósult kiállítás nem egyszerűen a rendszerváltást megelőző több mint három évtizedének magyar popzenéjének történetét dolgozza fel, hanem annak társadalmi vetületeit is, így egész korrajzot ad. Közben megismerhetők ezeknek az évtizedeknek a legfontosabb dalai, az ekkor használt technikai eszközök, de az is, hogy ezek a dalok mit jelentettek a korabeli fiataloknak, hogyan közvetítették a szabadság illúzióját.

"A Nekünk írták a dalt! logikája hasonló, mint az állandó kiállításé: itt sem csak a szakmához, hanem a széles közönséghez szeretnénk szólni. Ez persze komoly kihívás is: egyszerre kell megszólítani azokat, akiknek személyes emlékei vannak a korról, de azokat is, akik csak most ismerkednek vele" - jegyezte meg.

Mint elmondta, a kiállítás 1957-től indul, ekkor rögzítették ugyanis az első rock n roll felvételt Magyarországon, a másik végpont pedig a magyar könnyűzenében is alapvető változásokat hozó rendszerváltozás időszaka. A több mint három évtizedet a tárlat nyolc tematikai csomópont mentén tekinti át.

A fogadótér a hatvanas évek elejét rekonstruálja, amikor a rock n roll és a beat egyfajta "forradalomként" megjelent Magyarországon - mondta el az ügyvezető.

Innen a 3T (tiltott-tűrt-támogatott) kapun keresztül a látogatók beléphetnek a Dalok terébe, ahol megismerhetik a rendszerváltást megelőző évtizedek meghatározó előadóit és népszerű számait, 39 olyan dalt, amely jelentős hatással volt a maga korában a tömegekre, majd a hazai könnyűzene későbbi történetére.

Hallható itt tánczene (Németh Lehel, Harangozó Teri, Aradszky László, Szécsi Pál), beat (Illés, Metro, Scampolo, Atlantis), klasszikus pop (Bergendy, Neoton Família, Cserháti Zsuzsa, Katona Klári), dalszerző-előadók (Cseh Tamás, Zorán, Hobó), klasszikus rock (Omega, LGT, Korál, Taurus, Generál), hard rock (Piramis, P. Mobil, Beatrice, Edda), a nyolcvanas évek popzenéje (Hungaria, KFT, Bonanza Banzai, Bikini), valamint az underground fontos képviselői (Kex, Syrius, URH, Bizottság, Európa Kiadó, Balaton) is.

Batta András elmondása szerint a kiállítás központi egysége a Klubok tere, amely egy korabeli zenés klub hangulatát idézi meg. Itt egy színpad is helyet kapott, ahol hologramos vetítésen elevenednek meg az Illés, az Omega és az LGT tagjai, de időnként valóságosan is fellépnek majd a korszak máig aktív zenészei.

A Médiumok tere azt mutatja meg, hogyan jutott el a zene a hallgatókhoz, a Politika tere pedig a könnyűzene és a politika korabeli kapcsolatát villantja fel. A látogatók itt egy "politikai flipperrel" játszva élhetik át, milyen nehéz volt kijutnia külföldre egy zenekarnak, majd egy videóinstalláció segítségével egy pártirodába is beléphetnek.

A Technológia tere a korra jellemző hangszerek világát, a kényszerű "barkácsesztétikát" és a turnékat ismerteti. Látható itt többek között Radics Béla sokáig elveszettnek hitt Gibson SG gitárja, Somló Tamás, Presser Gábor, Kovács Gyula hangszerei, de a "sufnituning" is, például egy vécédeszkából készített Stratocaster-másolat.

A turnék világát egy félbevágott Barkas furgonba beülve lehet átélni, ahol neves zenészek mesélnek emlékeikről, de helyet kapott egy próbaterem is korabeli hangszerekkel.

A kiállítás kitér a társművészetekre is, elsősorban az underground színtérből kiindulva, ahol a műfaji határok sokszor elmosódtak: többen alkottak egyszerre zenészként, performerként, képzőművészként, például a Bizottság vagy a Balaton tagjai. A korszak legfontosabb filmjeiből egy korabeli lakásbelsőben egy korabeli tévén látható válogatás - közölte a ház ügyvezetője.

Az útvonal a zenefogyasztók korabeli csoportjait bemutató Rajongók terével zárul, ahol a Sziget fesztivál ikonikus K-Hídján keresztül a rendszerváltás utáni zene élet is felvillan.

A január 22-től várhatóan 2023. október 29-ig megtekinthető kiállításra jegyek már kaphatók a www.zenehaza.hu weboldalon keresztül.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
X. Ince pápa, amikor meglátta tulajdon arcképét, amelyet Velázquez festett, így kiáltott fel:
 
Amikor a náci csapatok megszállták Magyarországot, számos más művésszel együtt Salamon Bélát is elfogták, és elhurcolták a Svábhegyre, a magyar Gestapóhoz.
Aforizmák
„ ...az emberek szabadságát csak az veheti birtokba, aki megnyugtatja a lelkiismeretüket."
Dosztojevszkij
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ