Eötvös Péter zeneszerzőt saját halottjának tekinti a KIM
Dátum: 2024. március 28., csütörtök, 11:33

Eötvös Péter Szent István Renddel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas zeneszerzőt, karmestert, zenepedagógust, a magyar és nemzetközi kortárs zene kiemelkedő alakját a Kulturális és Innovációs Minisztérium saját halottjának tekinti - közölte a tárca hétfőn az MTI-vel.

A 80 éves korában, vasárnap elhunyt Eötvös Péter 1944. január 2-án született Székelyudvarhelyen. 1962-ben a Vígszínház zenei vezetője volt, 1963 és 1971 között film- és színházi kísérőzenéket írt. 1967 óta dolgozott külföldön, 1992-ben alapította meg a Fiatal Karmesterek Nemzetközi Eötvös Intézetét. 1997-től a berlini Művészeti Akadémia, 1998 óta pedig a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja volt.

Eötvös Péter számos elismerésben részesült, 2002-ben Kossuth-díjat kapott világszerte számon tartott, nemzetközileg is elismert zeneszerzői és karmesteri tevékenységéért, a XX. század zenéjének avatott tolmácsolásáért, a magyar zeneművészet nemzetközi hírnevének öregbítéséért. 2003-ban elnyerte a Budapest díszpolgára címet, 2004-ben a világ legnagyobb zenei szakvásárán, a 38. cannes-i MIDEM-en a legnagyobb élő zeneszerző címet kapta meg. 2008-ban átvette a Magyar Kultúra Követe címet, 2011-ben a velencei zenei biennálén az Arany Oroszlán-életműdíjat, 2015-ben pedig Magyar Szent István Renddel tüntették ki. 2016-ban nemzetközi jelentőségű zeneszerzői tevékenységéért neki ítélték oda a Simone és Cino Del Duca Alapítvány zenei nagydíját, 2017-ben Prima Primissima díjban részesült, 2018-ban Goethe-éremmel tüntették ki, 2021-ben pedig elnyerte a 2020-as BBVA Frontiers of Knowledge Award díjat művészet kategóriában. 2024-ben megkapta a Cziffra György Fesztivál életműdíját, 2024-ben a Kossuth-nagydíjat.

Nyolcvanadik születésnapja alkalmából koncertsorozattal köszöntötték a legjelentősebb francia zenei intézmények.

(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Az 1946-os Csongor és Tünde felújítás egyik legemlékezetesebb színészi alakítása Gobbi Hilda nevéhez fűződik. A fiatal művésznő Mirigy-boszorkány félelmetes figuráját a magyar népmesék szellemében formálta meg, – s a visszataszító, csúf, vén szipirtyó, különösen az ifjúsági előadások közönsége körében, meglepően népszerű lett.
 
A múlt század francia irodalmának egyforma büszkesége a két Dumas: apa és fia. Az öreg Dumas leghíresebb, legismertebb művei a „Három testőr" és a „Gróf Monte Christo" sorozat. A fiatal Dumas legjobb műve a Kaméliás hölgy, amely Puccini Traviata című operája szövegköny-vének alapjául is szolgált.
Aforizmák
„ Semmitől sem félek annyira, mint a félelemtől."
Montaigne
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ