A gravitáció játszik a leglassabban
Dátum: 2006. január 5., csütörtök, 17:20
Igencsak felgyorsultak az események a világ leghosszabb és leglassúbb koncertjén: a héten akkordot váltottak! A változás fergetegesnek mondható, mivel a 639 évig tartó orgonamű eleddig nem adott túl sok munkát a hallgatóság füleinek meg a zenészeknek, már csak azért sem, mert rögvest 17 hónapos szünettel - a kottában szigorúan előírt bevezető szünetjellel - kezdődött lassan négy és fél éve, 2001. szeptember 5-én. A startszünetnek hála, a késve érkezők sem maradtak le semmiről.

De még most sem késő bekapcsolódni. Aki kíváncsi a műre, netán végig akarja hallgatni, annak már csak 634 és fél évre kell szabaddá tennie magát, és beülni a németországi Halberstadtban a Burchard templomba. Ezt 1808-ban sorsára hagyták az apácák, és a koncert előtt disznóól volt.

A 639 évre szóló orgonaművet egyébként 20 perc alatt is le lehetne zavarni, mindössze 4 oldalas a partitúra. A szerző az amerikai John Cage, aki főként avantgard műveket írt és 1912-1992 között élt. Halberstadtban szó szerint veszik az Organ2/ASLSP című mű (As Slow As Possible=Amilyen Lassan Csak Lehet) utasításait, és évszázadokra elnyújtják annak előadását. Azért csak 639 évre, mert ennyi idő telt el - a koncert startjakor - Németország első pneumatikus orgonájának üzembe helyezése óta. Akkor 1361-et írtak.

Amúgy a 2001-ben kezdődött bevezető szünet sem volt teljesen eseménytelen, nem csak csend szólt, az orgona fújtatóiban finoman áramló levegő neszét is lehetett hallani, ami persze nem terhelte túl a füleket. A szünet letelte, 2003. február 2-a után sem csapott túl vadul senki a billentyűk közé, csupán az első akkord szólalt meg, de már az is akkora örömet keltett, hogy nagyszabású ünnepséget tartottak a hangzat tiszteletére. Azután ugyanaz a gisz moll akkord szólt egészen 2004 júliusáig, amikor is következett egy újabb hang, egy esz, illetve kettő, oktávnyi különbséggel. Hogy a fordulatot legyen ideje feldolgoznia a hallgatóságnak, egészen csütörtökig nem történt változás, ám ekkor vadonatúj akkord következett, a régi pedig elhallgatott!

A 2001-es startnál egyébként mintegy háromszáz zenebarát volt jelen. Szerencsére nem csúszott a kezdés, így nem ér majd véget a tervezettnél - 2640-nél - is később a mű.

A „nyitányt", a 17 hónapnyi fújtatást egy automata játszotta le. A mű második fő részét, a gisz moll akkordot sem emberi kéz nyomta másfél évig, hanem az orgona billentyűzetére helyezett súly. Így végül is a gravitáció „játszik" a leghosszasabban. A billentyű-lenyomó súlyokat ugyanakkor mindig szakember, orgonista pakolgatja.

Hogy aztán 2640-ben kellő vastaps és újrázás esetén lesz-e ismétlés, azt nem ígérte a szervezők első nemzedéke.

(MTI-Panoráma)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Amikor a náci csapatok megszállták Magyarországot, számos más művésszel együtt Salamon Bélát is elfogták, és elhurcolták a Svábhegyre, a magyar Gestapóhoz.
 
Egyik hazai körútján Caruso néhány ezer lírát utaltatott át magának egy kisváros postahivatalába. Amikor a címére érkezett pénzért jelentkezett, az akkurátus postamester sehogy sem volt megelégedve az énekes személyi igazolványaival.
Aforizmák
„ A bölcs udvariassága, hogy színleli a középszerűt."
Balázs Tibor
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ