Vimmerby Selma Lagerlöfje
Dátum: 2007. november 12., hétfő, 13:33
Száz éve, 1907. november 14-én született Astrid Lindgren svéd írónő, Harisnyás Pippi, Juharfalvi Emil, Háztetey Károly „szülőanyja”.

A délkelet-svédországi Vimmerbyben nőtt fel, ahol tanárai már az elemi iskolában azt jósolták, hogy ő lesz „Vimmerby Selma Lagerlöfje”. A jóslat csak félig-meddig teljesült, mert bár az ő műveit is világszerte olvassák, Nobel-díjból csak alternatív jutott neki, 1994-ben kapta.

Stockholmban gyorsírást tanult és egy fia is született, de szegénysége miatt kénytelen volt nevelőszülőkhöz adni. Idővel hozzáment főnökéhez, akitől lánya született, végre magához vehette fiát és főállású anyaként élte mindennapjait. 1941-ben betegsége miatt ágyában unatkozó lánya arra kérte, meséljen neki Harisnyás Pippiről.

Így születtek a mesék a Villekulla-villában lakó varázslatos erejű Pippiről, akinek két lakótársa Nilsson úr, a majom és egy fehér ló, ráadásul egy bőröndnyi aranya is van. Szülei viszont nincsenek, anyja angyal lett, apja, a hajóskapitány egy messzi szigeten a négerek királya. A meséket utóbb leírta és lánya tizedik születésnapjára meg akarta jelentetni őket. Próbálkozott is egy kiadónál, amely postafordultával, elborzadva küldte vissza a kéziratot – már az is eredmény volt, hogy nem hívták nyakára a gyermekvédelmi hatóságokat.

Harisnyás Pippi nyomtatásban végül 1945-ben jelent meg, s bár a kritika és a szülők fanyalogtak, a gyerekek imádták. Lindgrent a kiadó gyermekirodalomért felelős szerkesztőként alkalmazta, s ő munka mellett újabb és újabb gyermektörténeteket írt. Volt köztük lányregény, kalandregény, detektívtörténet, tündérmese, egymás után született meg Háztetey Károly, Juharfalvi Emil, Kalle, a kis mesterdetektív. Kalandjaikban csínytevések, izgalmak, mulatságos események keverednek, s az olvasót magával ragadja a végtelen szabadság érzése, a korlátokat nem ismerő gyermeki fantázia világa.

Lindgren könyveit több mint 60 nyelvre, köztük zulura, örményre, szuahélire is lefordították, világszerte 40 millió példány kelt el belőlük s többet meg is filmesítettek. Megkapta az Andersen-díjat, a Svéd Akadémia aranyérmét és a Német Könyvkereskedelem Békedíját. 1987-ben kisbolygót neveztek el róla, az írónő ezután azt kérte, a továbbiakban szólítsák Aszteroid Lindgrennek.

Az erőszakmentességet hirdette, síkra szállt az állatok védelméért, 80. születésnapjára a svéd kormány a Lex Lindgren néven elhíresült állatvédelmi törvénnyel lepte meg. 2002. január 28-án hunyt el Stockholmban, temetésén a svéd király és a kormány is képviseltette magát. Emlékére Astrid Lindgren Irodalmi Emlékdíjat alapítottak.(MTI-Panoráma - Sarudi Ágnes)
Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Borogyin a híres orosz zeneszerző egyszer, amikor elment otthonról, egy cédulát tett az ajtajára ezzel a feírattal: „Egy óra múlva jövök haza."
 
Kiplingtől, a világhírű angol írótól egy táraságban megkérdezték, hogy szerinte kik kormányozzák a világot: a férfiak vagy a nők?
Aforizmák
„ Az ember legtöbbször nem azokat a kísértéseket bánja meg, amelyeknek engedett, hanem azokat, amelyeknek ellenállt."
Somerset Maugham
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ