Elhunyt El Kazovszkij festőművész
Dátum: 2008. július 21., hétfő, 14:08
Életének 59. évében elhunyt El Kazovszkij orosz származású Kossuth-díjas magyar festőművész - tudatta a családl. A kortárs magyar művészet egyik legjelentősebb alakját hosszú szenvedés után hétfőn érte a halál.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium El Kazovszkijt saját halottjának tekinti. A tárca sajtóirodájának tájékoztatása szerint temetéséről később intézkednek.

El Kazovszkij Leningrádban (Szentpétervár) született. Bár a lexikonok 1950. július 13-át adják meg születési dátumként, egy közeli barátja arra hívta fel a távirati iroda figyelmét, hogy valójában 1948-ban született, bő egy hete ünnepelték 60. születésnapját. 1965 óta élt Budapesten; 1977-ben elvégezte a budapesti Képzőművészeti Főiskola festő szakát, mesterei Kádár György és Kokas Ignác voltak.

1980 és 1983 között Derkovits-ösztöndíjas, 1982-ben a Smohay Alapítvány ösztöndíjasa volt. Munkásságát 1989-ben Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el. 2002-ben Kossuth-díjat kapott nemzetközileg is elismert, sokoldalú képzőművészeti munkásságáért, a modern kor életérzését kifejező, sajátosan egyéni világú képeiért, úttörő jelentőségű díszlet- és jelmezterveiért.

El Kazovszkij a festészet, a díszlet- és jelmeztervezés mellett installációkat is készített és performansszal is foglalkozott. Alkotói pályafutása a 70-es évek végén kezdődött. Ekkor indította el performansz-sorozatát, a Dzsan-panoptikumot is, amelyben a színpadi teret, a mozgást, a szöveget és a zenét kapcsolta össze a hagyományos festői és szobrászi szemlélettel.

Művészetét mitologikus gondolkodásmód jellemzi; képei, installációi, performanszai mítoszok születésének, elhalásának a metaforái. Állandó motívumokból építkező jellegzetes világát görög és archaikus toposzok köré szervezte.

Alkotásaiban oázisok, sivatagi állomások, lakatlan szigetek elevenednek meg képzelete nyomán; színházi díszletekre emlékeztető, kulisszaszerű helyszíneket mutató festményein álomszerű környezetbe helyezi állandó szereplőit, angyalokat, múmiát, hattyúkat, Vénuszokat, párkákat, balerinákat vagy éppen a lélek-szimbólumát, a kutyaszerű vándorállatot.

Életművében nincsenek elkülönülő korszakok, a téma, a motívumkészlet alig változott.

Számos egyéni és csoportos kiállításon szerepeltek művei, alkotásai számos közgyűjteményben megtalálhatók egyebek mellett a budapesti Kiscelli Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában, a szombathelyi, a kecskeméti és a paksi képtárban, a szolnoki Damjanich János Múzeumban, a Hatvani Galériában, a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban, a győri Xantus János Múzeumban, az ausztriai Galerie Gaudens Depedit-ben és a lengyel Muzeum Sztukiban.




 

 
Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Molnár Ferenctől megkérdezték, hogy szerinte a békegalamb hím- vagy nőnemű. Az író elgon-dolkodott, majd határozottan így válaszolt:
 
A nagy angol író, Bernard Shaw utazásai során az egyik kis város határában az ég felé tekintő és könyörgő társasággal találkozott. Megkérdezte tőlük, hogy mit csinálnak.
Aforizmák
„ A művész nem a valóságot ábrázolja, hanem azt a látomást, amit a valóság élménye kelt az emberi lélekben. Ez a többlet a művészet."
Márai Sándor
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ