BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
Eltűnt lágerzenék nyomában
Dátum: 2008. július 30., szerda, 8:43
Tangók, szonáták, szimfóniák: egy olasz zsidó muzsikus, Francesco Lotoro az életét tette fel arra, hogy felkutassa mindazokat a zenéket, amelyeket a náci koncentrációs táborokban írtak, felszínre hozva egy elképzelhetetlen gazdagságú zenei örökséget.

A dél-olaszországi Barlettában élő 44 éves Lotoro 1991-ben kezdte a munkáját, amikor a kutatás még sokkal nehezebb volt, mivel nem létezett az internet. Kezdetben sokat utazott. Az egyik első állomása a csehországi Terezin, az egykori Theresienstadt volt. Itt találkozott a helyi lágerben raboskodott Gideon Klein zeneszerző húgával, Eliskával, aki átadott neki egy fivére által komponált szonátát.

Klein 1941 és 1944 között volt Terezin foglya, ő lett a láger művészeti életének megszervezője. Szonátája mellett vonósnégyest, kórus- és kamaraműveket is írt, emellett 15 zongorakoncertet is adott a táborban. Éppen egy vonóstrión dolgozott, amikor 1944 októberében Auschwitzba hurcolták, majd 1945 januárjában Auschwitz egyik altáborában, Fürstengrubéban gázkamrában végezte életét. A szonátát a híres zongoraművész, Aldo Ciccolini javította ki, majd készített belőle felvételt.

Ugyancsak Terezinbe hurcolták Antonin Dvorák tanítványát, Rudolf Karelt, aki részt vett a csehszlovák antifasiszta ellenállásban és 1943 márciusában tartóztatták le. Őt ebben a lágerben ölték meg 1954 március 6-án.

Terezinben a zongoristák naponta legfeljebb fél órát gyakorolhattak, ez magyarázza többek között Klein művének technikai nehézségeit. „A zongora elvesztette realitását. A muzsikus a fejében komponált és innentől kezdve nem léteztek a hangszer fizikai korlátai. Ezeknek a műveknek különleges lüktetésük van" - vélekedik Lotoro, aki eddig 4000 darabot kutatott fel. Egyetlen kritériuma, hogy a darabot valamelyik lágerben komponálják 1933 március, a dachaui koncentrációs tábor megnyitása és 1945 május, a második világháború befejezése között.

„Az, hogy megengedték a zenészeknek, hogy dolgozzanak, eszköz volt arra, hogy még jobban ellenőrzés alatt tartsák őket. Az auschwitzi táborban hét zenekar volt. Amikor elkezdtem, legfeljebb néhány száz műre számítottam" - magyarázza Lotoro.

Ma már féltve őrzött kincsei között van Rudolf Karelnek ötfelvonásos operája, A mindentudó Greis három hajszála, amelyet WC-papírra írt, vagy Gideon Klein dalocskája, a Ha szabadok leszünk, Afrikába megyünk, amelyet az izraeli Givat Hájim Ihud kibucban őriztek meg.

„Mindenféle Európában írt zenét gyűjtök, de Ázsiában is kutattam: találtam zsidó vallásos énekeket, holland kvéker lelkészek zsoltárait, cigánydalokat, az egyik Fülöp-szigeteki táborban fogságban tartott Edmund Lilly amerikai ezredes dalait, és a szövetségesek táborában őrzött olasz katonák balladáit. Tiszteletben tartom valamennyi zenét, nem vagyok hajlandó választani a jók és a rosszak között. Annak ellenére, hogy táborokban írták őket, nem voltak feltétlenül szomorúak. Hitről, hazáról, családról szóltak" - mondja a muzsikus, aki a helyi konzervatórium tanára.

Lotoro munkáját egyedül, gyakorlatilag anyagi segítség nélkül végzi: kötelességnek tekinti, egyben "az idővel való versenyfutásnak", mivel több mint 60 telt el azóta, és félő, hogy értékes zenék vesznek el. Belefogott a Musikstrasse kiadóval "a koncentrációs táborok zeneirodalma lemezenciklopédiájának", amelyet 32 CD-re terveznek. Eddig hat jelent meg KZ Musik címke alatt. A művész reméli, hogy 2012-ben végez küldetésével, és bízik benne, hogy addigra segítségére siet egy „Rockefeller".

Francesco Lotoro, aki annak idején Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végzett többek között Zempléni Kornél és Vásáry Tamás tanítványaként, már korábban is szerette a nagy kihívásokat: átírta két zongorára Bach számos művét, köztük a Brandenburgi versenyeket és a Német misét, majd rekonstruálta a nagy 19. századi filozófus, Friedrich Nietzsche Karácsonyi oratóriumát.

Göbölyös László

 



Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Jack London amerikai írót egyszer az orvos szigorú zöldségdiétára fogta, semmi mást nem ehetett.
 
Két bíboros szemrehányást tett Rafaellónak, hogy egy festményen Péter és Pál apostol arcát nagyon pirosra festette.
Aforizmák
„ Aki sohasem követ el esztelenséget, korántsem olyan bölcs, mint ahogy gondolja."
La Rochefoucauld
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ