BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
Művésztanárok, ifjú reménységek
Dátum: 2009. november 10., kedd, 10:20
Kitűnő zenésztanárokkal, kitűnő tanulókkal 13 éve működik a Cserkesz utcában a Kőbányai Zenei Stúdió. A Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének iskolája Közép-Európában egyedüliként könnyűzenei szakképesítést ad. Nehéz bekerülni, a gyerekek szeretik az iskolát – meséli Póka Egon ügyvezető igazgató, ismert zenekarok basszusgitárosa.

– Mit nyújt az intézmény?

– Iskolarendszerű, nappali oktatás keretében három éven át heti huszonvalahány órában tanulnak a gyerekek. A 4. évfolyam mesterkurzus, ide komoly szűrés után kerülnek a legtehetségesebbek a három év tapasztalatai alapján.

– Mekkora a létszám? Hányan kerülnek a mesterkurzusra?

– Évfolyamonként 50-60, a az utóbbira pedig 18-an kerültek az idén... Van lemorzsolódás, de nem csak tanulmányi okokból. Viszik a fiatalokat zenei produkciókba, külföldre, hajóra. Ez jó szakmai gyakorlat, amikor visszajönnek, folytatják. Vannak, akik gyengébb tanulmányi eredményük miatt esnek ki.

– Komolyan veszik az iskolát?

– Elég komolyan veszik, nagyon nehéz bekerülni. A tanárok a magyar zenei élet kvalifikált művészei.

Néhány név közülük: Póka Egon, Hárs Viktor, Lattmann Béla (basszusgitár), Berki Tamás (ének), Csejtey Ákos, Csiszár Péter (szaxofon), Fekete István, Fekete Kovács Kornél (trombita), Fogarasi János, Halász János (zongora), Babos Gyula, Tornóczky Ferenc (gitár), Solti János (dob), Tóth János Rudolf (zenetörténet), Fehér Anna színésznő (színpadi gyakorlat).

– A tanárok között csekély a változás – teszi hozzá az ügyvezető igazgató.

– Tanítanak zeneelméletet, zenekari gyakorlatot, nyelvet, pedagógiát, rendezvényszervezést, stúdiótechnikát, gazdasági ismeretet is.

– Egy nagy családként élünk. A gyerekek koruknál fogva szertelenebbek, olykor nem készülnek, és csodálkoznak, ha ezt számon kérik tanáraik. De belátják: az ember magának tanul, és akik tanítanak-segítenek, hiteles emberek.

– Mennyi ideig „botladozhatnak" a fiatalok?

– Egyénileg változik, vannak nagyon tehetségesek, akikben megvan a kellő bohémság. Komoly a felvételi, ügyetlenek nem kerülnek be. Kevesen vannak, akik nehezebben motiválhatók. Az iskola 23 éves korig ingyenes, normatív támogatást kapunk a gyerekek után. A Zeneművész Szakszervezet nagyon komoly támogatást nyújt. Hiányzás, rossz eredmény esetén a támogatás egy részét megvonjuk.

– Hány tanszakra jelentkezhetnek a Stúdióba?

– Gitár, basszusgitár, zongora, dob, fúvósok (trombita, szaxofon, harsona) és ének.

– Hányszoros a túljelentkezés?

- Tanszakonként változik. Általában tíz gyereket veszünk fel évente és szakonként. Gitárra, dobra és énekre 60-70 gyerek jönne, fúvósokból kevesebben vannak. Idén a gitár a legnépszerűbb. Volt, amikor énekre száznál többen jelentkeztek, de a Megasztárhoz hasonló műsorok most elvonják őket.

– Hogyan történik a szakosodás?

- Három évig minden stílussal ismerkednek. Mindenkinek mindent kell játszania. A negyedik évre kialakul, kit mi izgat.

 Milyen a tanárok és hallgatók kapcsolata?

– A művészeti oktatásban fontos a közeli, meghitt, bensőséges kapcsolat tanár és hallgató között. Nem csak a gyerekek játékával, hanem viselkedésével is foglalkoznak. A tanárok pályája és élete a gyerekek előtt zajlik. Példát kell mutatniuk az órán kívül is.

– Ez egyéni foglalkozással jár?

– Minden gyereknek van főtárgyi tanára, heti 2 órában foglalkozik vele. A többi tárgyat - zeneelméletet, szolfézst, angolt - együtt csinálják. Egyes iskolákban a főtárgyat csoportosan tanulják, Amerikában Pat Metheny 60 gitárossal foglalkozik egyszerre. Van előnye és hátránya, a magyar zeneoktatásban "egy tanár egy növendék" a hagyomány. Az utóbbi években kialakult egy kis zenekar, heti négy órát játszanak, a gyakorlat a legfontosabb. A zenekarban közel kerülnek egymáshoz, segíthetik egymást - az egyik angolból, a másik zeneelméletből szorul rá.

 Milyen a kapcsolat az önkormányzattal?

– Az iskola születésekor önkormányzati képviselő voltam, és felvetődött, hogy az épület - korábban óvoda - kihasználatlan. Rendelkezésünkre bocsátották. Rendszeres támogatást kapunk, a polgármester minden évben saját keretéből ad egymillió forintot. Bár változtak a polgármesterek az iskola indulása óta, a jó viszony nem. Büszkék arra, amit csinálunk.

– Milyen a technikai felszereltség?

– Gyakorlatilag mindenünk megvan. Külföldi iskolákban mértük fel, mire van szükségünk. Akárcsak a számítástechnikában, nálunk is minden fejlődik, amortizálódnak a felszerelések. Vannak saját iskolai hangszereink, a dobfelszerelések sehol sincsenek ilyen igénybevételnek kitéve. Szerződést kellene kötnünk egyes cégekkel, hogy teszteljük a hangszerek tartósságát.


(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Az 1946-os Csongor és Tünde felújítás egyik legemlékezetesebb színészi alakítása Gobbi Hilda nevéhez fűződik. A fiatal művésznő Mirigy-boszorkány félelmetes figuráját a magyar népmesék szellemében formálta meg, – s a visszataszító, csúf, vén szipirtyó, különösen az ifjúsági előadások közönsége körében, meglepően népszerű lett.
 
Örkény István a XX. század derekán alkotott. Az akkori kor (főként a politikai réteg) nem nagyon ismerte el munkásságát, sőt, nem nagyon kedvelte azt. Ezért aztán Örkény úgy döntött, hogy önként felhagy hivatásával, s megpróbálkozik az újságírással.
Aforizmák
„ Ha nem lennének ellenségeim, ki szedné le rólam a rozsdát?"
Kálvin János
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ