BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
Beszélgetés Tolcsvay Lászlóval
A színházban találtam meg a harmóniát
Dátum: 2010. december 21., kedd, 10:50
Idén ünnepelte hatvanadik születésnapját Tolcsvay László zeneszerző, előadóművész, aki a hatvanas-hetvenes években a Tolcsvay Trió és a Fonográf együttes tagjaként lett ismert. Ma is a muzsika körül forog az élete, ugyanakkor a zenés színházban találta meg az őt inspiráló szakmai és emberi harmóniát.

– Hatvanéves koromat nem érdemként, hanem biológiai tényként kezelem. Idén nem adódott lehetőség eddigi pályafutásom, az elmúlt negyvenvalahány év összefoglalására, ezért úgy döntöttem, magamtól nem szervezek nagyszabású fellépést. Viszont a barátaim a hátam mögött nemrég összeszövetkeztek a feleségemmel, és egy fantasztikus meglepetéskoncertet szerveztek a Kogartban – idézi fel.

Tolcsvay László klasszikus zenét tanult, de már 13 évesen játszott a Strangers amatőr beatzenekarban, majd következett a Wanderers. A magyar népzenét a rockkal elegyítő, bátyjával alapított Tolcsvay Trió már önálló, saját dalokat játszó, egyedi hangzású zenekar volt. 1974-től a Fonográf alapító tagjaként zenélt, a csapat 1984-es búcsújáig.

Zeneszerzőként rendkívül aktív maradt a Fonográf után is, előadóként viszont jóval kevesebbet alkotott. Csak négy lemezt készített. A legutóbbi szerzői CD is nyolc éve jelent meg.

– Ez egy kettősség az életemben. Huszonnégy évvel ezelőtt megírtam a Magyar mise című rockoratóriumot, amelynek köszönhetően felkértek a Madách Színházban, hogy írjak zenét Müller Péter Doctor Herz című darabjára. Feldobott a lehetőség, hogy a zenekarok után ismét közösségben dolgozhatok, ezért sem foglalkoztam azzal, hogy koncertezzek, hiszen sorban következtek a musicalek: az Isten pénze, a Beszterce ostroma és a Mária evangéliuma rockopera. Mind a Madáchban. A koncertekhez csak a kilencvenes évek végén tértem vissza, de manapság is fellépek, ha hívnak – sorolja. – Turném tíz évvel ezelőtt volt utoljára, az 1998-ban megjelent Fehér zaj, majd a T.Monográf című albumhoz kapcsolódva.

Mint hangsúlyozza, sohasem volt hajlandó „divatzenét” írni, még akkor sem, ha a lemezkiadó ezt várta el tőle.

– Csak arra vagyok képes, hogy a belső világomat elzenéljem olyan nagyszerű szövegírókkal, amilyen Bródy János vagy Müller Péter Sziámi. Három-négy munkám is dobozban van, és nem jelenhetett meg emiatt, miközben sok helyen bemutattuk ezeket az anyagokat közönség előtt. A Rákóczi-fantáziát például Párizsban és Rómában is – jegyzi meg.

Büszke arra, hogy a Magyar misét tíz éve folyamatosan élőben adják elő zenésztársaival templomokban, koncerttermekben, szabadtéri színpadokon, és nemrég a Mária evangéliuma oratórikus változatát is bemutatták. Nagyon boldog, hogy a zene körül forog az élete, és sorsa úgy fordult, hogy a színházban találta meg az őt inspiráló szakmai és emberi harmóniát.

A nyolcvanas évek közepe nemcsak a Fonográf búcsúja miatt hozott nagy változást az életében. Úgy alakult, hogy Budapestről vidékre költözött, „egyfajta belső száműzetésbe” került, mégis egy teljesebb életet kezdett élni.

– Számomra nagy csalódás volt, hogy a zene egyre inkább a külsőségekről, a „sóbizniszről” szól. Két-három éves átalakulás, tisztulás zajlott le a lelkemben, amikor a Szabadtér Színház megkeresett, és lehetőséget kaptam a Magyar mise megírására. Az oratórium verseit bátyám, Béla írta. Nem pusztán liturgikus művet akartunk, azt szerettük volna, ha nemcsak a hívő embereket érinti meg, hanem a magukat elveszettnek érző tanácstalanok is felismerik benne a mindenki számára alapvető értékeket: a közösséget, egymás tökéletes elfogadását, a szeretetet. A misében a legkülönbözőbb zenei műfajok, a rock, a szimfonikus- és a népzene, a modern és az archaikus hangzás került harmóniába nagyszerű művészek közreműködésével – magyarázza.

A zenész visszatekintve úgy látja, bebizonyította magának, mi minden történhet az emberrel, ha képes a saját lelkében tisztaságot teremteni.

Első musicalje, a Doctor Herz (a szerzőtárs Müller Péter és Bródy) bemutatója 1988-ban volt a Madách Színházban. A darab tomboló siker lett Magyarországon. A Madáchban tíz év alatt 300 előadást ért meg. A művet 1991-ben a manchesteri Royal Exchange színház is játszotta.

– A Doktor Herz csak az egyik kedvencem. Mostanában a Mária evangéliuma ismét foglalkoztat, hiszen január 29-én lesz az új bemutatója a Győri Nemzeti Színházban. Készülök két új mű megírására is: a győri színház felkérésére a Szent László misztériumról oratórikus művet írok, a Budapesti Operettszínháznak pedig egy új rockoperát Rákócziról, 2012-es tervezett bemutatóval – meséli. Mint hozzáteszi, a Rákóczi-kérdés egész életében foglalkoztatta, nem utolsósorban azért, mert ősei a Rákóczi családtól kapták a nevüket.

Tolcsvay négy évtizede állandó zeneszerzője Koncz Zsuzsának; az énekesnő nemrég megjelent 37. albumán is található két szerzeménye.

– Nagyon szeretek Zsuzsának dalokat írni. Általában elképzelek egy majdani lemezt, és megpróbálom kitalálni, mi az az újdonság, amellyel egymást és a közönséget is meg tudnánk lepni. Halász Juditnak is négy évtizede írok dalokat. Vele annyiban más a helyzet, hogy létező versekre írok zenét, vagyis a kiválasztott költeményekben kell megéreznem a megfelelő dallamot. Nemrég ismét kaptam tőle néhány verset. Gondolom, esedékes egy új lemez – fejti ki.

A zenész nem zárja ki a lehetőségét, hogy ismét együtt zenéljen bátyjával, Bélával, akivel (és Balázs Gábor bőgőssel) 1968-ban a Tolcsvay Triót megalapította. Bélával legutóbb három éve játszott együtt. Édesanyjuk 90. születésnapján, a Mátyás-templomban, a Magyar misét adták elő. Úgy véli, meg kellett volna már csinálni a régi Tolcsvay Trió-felvételek digitalizálását is, de a kiadó ezt nem veszi természetesnek.

Gulyás István (MTI-Press)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Kiplingtől, a világhírű angol írótól egy táraságban megkérdezték, hogy szerinte kik kormányozzák a világot: a férfiak vagy a nők?
 
Alexandre Dumas egyik leghíresebb regénye A három testőr. A regényben címe ellenére mégis négy testőr szerepel: Athos, Porthos, Aramis és D'Artagnan. Egy olvasó meg is írta Dumas-nak, hogy a regény címében tévedett, mire az író így válaszolt:
Aforizmák
„ Az igazság hatalmas, és győzedelmeskedni fog. Ez rendben is volna, csak az a baj, hogy nem így van. "
Mark Twain
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ