BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
Török Ádám Amerikában és itthon
Dátum: 2011. március 18., péntek, 15:32
Török Ádám, a magyar rock veteránja, a Mini együttes frontembere nemrégiben az Egyesült Államokban járt. Kicsit muzsikált, ismerkedett az ottani zenészélettel. Itthon a folyamatosan üzemelő a Blues Café klub mellett május 1-jére és őszre nagy Mini-bulit tervez. A részletekről faggattuk.

– Ki kezdeményezte az amerikai utat?

– A Los Angeles-i Magyar Ház hívott meg, amelynek új vezetése nagy Mini-rajongó. Már ők is éltes családapák. Először a Minire gondoltak, de nincsenek anyagilag annyira eleresztve. Nekem van szóló és duó programom, azt vettem elő. Régi haverok, egykori hippik, rajongók jöttek egész Kaliforniából, vittek mindenhová. Ők anyagilag nagyon különböző helyzetben vannak, akad nagyon gazdag is köztük. Elvittek Hawaiira, Maui szigetre. Hat napot töltöttem Los Angelesben, 11-et Mauin

– Hány buli volt?

– Egy Los Angelesben, egy Mauin. Lett volna Willie Nelson kocsmájában, de az sajnos elmaradt. Mauin a koncert felejthetetlen volt, de csodálatos volt a környezet is: a tenger, a bálnák. Ahol laktunk, rábukkantunk a Stella Blues Caféra, ahol rendszeresen rendeznek jam sessiont. A házigazda Smoke együttes jazzt játszik. Lementem én is, nagyon jó volt a felszerelés, a zenészek félvérek voltak, a dobos meg fehér, korombeli. Remekül játszották a jazzrockot, szenzációs volt a szaxofonos, egy David Choy nevű zenész. Ingyen játszottak, ami elszomorító. Egy befőttes üvegben gyűjtötték az adományt. A zenekar vezetője elmondta: tíz éve jelent meg legutóbbi cd-jük, a helyszínen árulták. Cseréltünk az enyémmel. Davidék Hawaiin vállalati partykon zenélnek. Ott nem fúziós zenét játszanak, hanem slágereket – ebből élnek.

– És Los Angelesben?

 – A szóló bulim nagyon sikeres volt. Mondták, visszavárnak a zenekarral, de az nagyon drága. Szponzor kellene.

– Milyen egyéb programok voltak?

– A Sunset Boulevard Los Angelesben a rockzene szülőhelye. A klubokban mindenütt kitűnőek a zenészek. Néhol egy nap három banda is fellép, mindegyik élőben zenél és ingyen.

– Mit hallani az amerikai zenészek helyzetéről?

– David Choy és más is mesélte, hogy az élvonaltól távolabbi, de profi zenészeknek kevés a játéklehetőségük, adományokból élnek. Kiszorítják őket a pályáról. Túltermelési válság van, több mint 90 helyen folyik egyetemi szintű jazzoktatás, évente 8-10 ezer jazz-zenész végez. Sok ezer együttesből egy-kettő fut be. A papák, akik valaha szerettek volna zenélni, most taníttatják csemetéjüket, hátha híres gitáros vagy énekes lesz belőle. Ez több ezer dollárba kerül szemeszterenként.    

– Milyen a lemezkiadás?

– A zenészek sok helyen ingyen osztogatják saját kiadású, házilagos készítésű lemezüket, hátha rákap valaki a közönségből, vagy valamilyen kiadó képviselője felfedezi őket.

– És itthon? Mi a helyzet a Minivel?

– Kétéves a Blues Café s egyre nagyobb a sikere. A közelmúltban vendég volt Fekete Jenő és Pribli György gitáros, Kovács Erik zongorista. Horváth Misivel (Horváth Mihály szájharmonikás) vidékre is járunk, zenélünk, beszélgetünk. Új formákat kell találni a fennmaradáshoz. Az emberek szeretik a közvetlen stílust. Ez nem koncert, hanem kulturális esemény. A Minit most nem könnyű eladni, nagy koncertekre tartogatom. Nyáron és november-decemberben tervezek turnét. Van egy felkérésem régi zenészbarátaimmal, a svájci Paul Camillerivel, Tom Beckkel és Roland Sumival, hogy csináljunk kint lemezt, amit itt is forgalmaznánk. Turnéznánk is, Misivel mennék. Ez a terv nyáron indulna. Ha kapnék komolyabb felkérést, régi zenésztársakkal, Balogh Szivacs Jenővel (dob), Németh Alajossal (a Bikini vezetője, basszusgitáros) Németh Karcsival (a Mini billentyűsével) az Egyesült Államokban játszanánk. Itthon újra előveszem a jól bevált Minit: Závodi Janóval (gitár), Köves Miklóssal, Pinyóval (dob) és Karcsival május 1-jén a Tabánban zenélünk. 

Kovács Miklós  

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                         
KovácsMiklós                                                  

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Baja: 1950. A bácskai városban szereplő Rodolfo és Latabár Kálmán kisétál reggel a piacra. Gusztálják a szép gyümölcsöt, zöldséget, baromfit, végül megállnak egy termetes asszonyság standja előtt. A néni háztáji tojást árul.
 
Az évek senki fölött sem múlnak nyomtalanul, s egyre gyakrabban fordul elő, hogy kisebb-nagyobb panaszokkal föl kell keresniük az orvost. Így tett Dobsa Sándor is, aki az idősebbek számára egyet jelent a Stúdió 11-gyel, s kiváló zongorakísérőként a fiatalok előtt sem ismeretlen.
Aforizmák
„ Szép keze van, csakugyan... De képzelje el, milyen csúnya volna ugyanez lábnak!"
Karinthy Frigyes
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ