A hangszer csak eszköz
Dátum: 2005. december 18., vasárnap, 18:48
Hegedűzsenik váltják egymást a 2006-os Tavaszi Fesztiválon. Maxim Vengerov és Kelemen Barnabás, Andrew Manze és Szabadi Vilmos mellett - és a névsor még korántsem teljes - Budapest vendége lesz Christian Tetzlaff. Az új generáció egyik legbriliánsabb és legsokoldalúbb hegedűművészével bécsi koncertje előtt, november 27-én beszélgettünk.
Ön Bach szólóműveitől Ligeti Hegedűversenyéig a zeneirodalom legnagyobb és legnehezebb műveit játssza, és úgy tudom, hogy szívesen vesz fel műsorára ritkán játszott darabokat, valamint mai zeneszerzők ön számára komponált műveit is. Ha a személyes kedvenceit kellene megnevezni, kiket említene első helyen.

– Hosszú a névsor, de ha valóban csak a névsor elejére gondolok, akkor Bach és Bartók neve jut először az eszembe.

– De nem csak a nevük kezdőbetűje miatt említi őket az első helyen...

– Nem, dehogyis. Bach minden zenésznek, függetlenül attól, hogy milyen hangszeren játszik nagyon fontos. Az külön szerencse, hogy a hegedűsöknek megírta a partiták és a szonáták sorozatát, amivel egy életre szóló programot adott. Bartókot pedig évek óta rendszeresen műsoron tartom, a Szólószonátát, a két hegedűszonátát hatszor, tízszer is eljátszom egy-egy koncertévadban.

A közelmúltban lemezt is készített ezekből a művekből, partnere Leif Ove Andsnes volt.

– Igen. Visszatérve arra a bizonyos névsorra, Bartókot minden idők egyik legnagyobb zeneszerzőjeként tartom számon. Általában a 20. századi magyar zene - Kodály, Ligeti és Kurtág - nagyon közel áll hozzám.

– A Tavaszi Fesztiválon mégsem Bartóktól vagy Ligetitől játszik, hanem - egy Magyarországon ritkán játszott szerző - Szymanowski alig játszott I. hegedűversenyét adja elő.

– Valóban ritkán játsszák? Nem értem, miért. Szymanowski a 20. század egyik legizgalmasabb komponistája, ráadásul ez a műve tökéletes. Tele van színekkel, szenvedéllyel és formailag is telitalálat. Úgy tapasztalom, hogy a közönség is szereti. Nem tudom, hogy mi lehet az oka, de remekművek egyszerűen eltűnnek a repertoárból. Itt van egy nekem különösen kedves példa, Joachim József Hegedűversenye, mely szinte teljesen ismeretlen kompozíció. Jövőre többször is eljátszom majd ezt a maga műfajában kiválóan megírt darabot. Könnyű volt elsőre beleszeretni ebbe a vonzó, igazán romantikus versenyműbe, melyben rengeteg finomságot, aprólékosan kidolgozott részletet fedeztem fel.

Bizonyára hasznos is egy ilyen felfedezés. Arra gondolok, hogy egy hegedűművész által írt mű alapján könnyebb elképzelni a korszak hangzáseszményét, játéktechnikáját, játékkultúráját. E darab ismeretében máshogy játssza például Brahms kompozícióit?

– Egészen másmilyen volt a hegedűhangzás az 1940-es évek előtt, mint az elmúlt fél évszázadban. Akkor jött a nagy, erőteljes és fényes hegedűhang kultusza, viszonylag kevés frazírozással. Én megpróbálok visszatérni a korábbi hangzáshoz, és Joachim darabja erre igen alkalmas. Az ujjrendekből és a vonásnemekből sok praktikus következtetést lehet levonni. Nagyon jól látszik például, hogy Brahms mennyire ragaszkodott Joachim játéktechnikájához, Brahms és Joachim hegedűművei között technikai értelemben nincs is sok különbség. A válaszom tehát egyértelműen igen.

Nagyszerű karmesterekkel és zenekarokkal dolgozik, kamarapartnerei is kiválóak...

– Ne feledje a családi vonósnégyesünket, a világ legprofesszionálisabb hobby-kvartettjét...

A kvartett felvirágoztatásán kívül, mit szeretne elérni a pályáján?

– Ugyanazt keresem a pompás hangversenytermekben, a legjobb zenekarok és karmesterek társaságában, mint ebben a bizonyos családi vonósnégyesben. Élményt szeretnék nyújtani, s bár egyre nehezebb feladat - okai messzire vezetnének - valahogy megszólítani az embereket. Én ehhez keresem a partnereket, a karmestert, a zongoraművészt, a csellistát, stb. Nincsenek konkrét céljaim, úgynevezett "szerepálmaim", s a hírnév sem érdekel.

– Budapesten Antonio Pappano vezényletével lép fel. Ő ideális partner?

– Abszolút. Nagyon szeretek együtt dolgozni vele. Azt hiszem, hasonlóan gondolkodunk a zenélésről, közösen határoztuk el azt is, hogy a Szymanowski-koncertet tűzzük műsorra. Jó lenne még többet közösen koncertezni, de mivel Pappano a londoni Covent Garden és a római Santa Cecilia Akadémia zenekara között ingázik, erre kevés alkalom nyílik.

Nagyon meglepődtem, hogy egy modern német hangszeren játszik.

– Akkor szoktak igazán meglepődni, amikor elárulom a korát.

Miért, hány éves?

– Öt. Sokáig játszottam én is régi, nagynevű mesterek műhelyéből kikerült hangszereken, volt egy Stradivarim is. De tudjuk jól, hogy a Stradivari hangszereket az évszázadok során többször és radikálisan átépítették, így egy közel 300 éves hegedű és az én hangszerem között nincs is olyan nagy különbség. Az én modern hangszerem hangjának tónusában, színében úgy érzem megtaláltam az igazit, azt, ami a legjobban képes kifejezni engem, illetve azt, amivel a legjobban tudom kifejezni magam. De a hangszer csak eszköz, nem szabadna túl nagy jelentőséget tulajdonítani neki.

Molnár Szabolcs

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Az Egyesült Államokban elterjedt szokás, hogy vezető újságok évente többször, meglehetősen lapos körkérdéseket intéznek a szellemi élet kiválóságaihoz. Azok természetesen nem nagyon lelkesednek a kérdésekért és gyakran csípős, fanyar feleleteket adnak.
 
Jávor Pál nemcsak a színpadon és a filmekben szeretett mulatni, hanem a szabad idejében is. Még fiatal színész volt, amikor egy éjjel az egész havi fízetését elszórakozta.
Aforizmák
„Nehéz elhinni, hogy valaki igazat mond, ha tudjuk, hogy mi az ő helyében hazudnánk."
Henry Louis Mencken
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ