Negyven éve halt meg Kozma József zeneszerző
Dátum: 2009. agusztus 5., szerda, 13:03
Negyven éve, 1969. augusztus 7-én halt meg Kozma József (Joseph Kosma) magyar származású francia zeneszerző, a francia sanzon megújító mestere, a világsikerű Hulló levelek szerzője.

Budapesten született 1905. október 22-én, apja Kozma Bernát tanár volt. Érettségi után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Siklós Albert és Weiner Leó tanítványaként zeneszerzést tanult, közben Forgács Rózsi kamaraszínházában a zenei hatások és háttérzajok előállítása volt a feladata.

1926-ban lett az Operaház korrepetitora Sergio Failoni mellett, közben avantgárd táncszínházaknak dolgozott. Madzsar Alice mozgásművészeti stúdiójának művészeti vezetője volt, és részt vett a Zeneakadémia kistermében tartott Cikcakk-esték megrendezésében. Néhány dala megjelent a Színházi Élet mellékletében, és ő írta a kísérőzenét az Élet, halál, szerelem című filmhez.

1929-ben ösztöndíjjal Berlinben folytatta tanulmányait. Megismerkedett Bertolt Brechttel, Hans Eislerrel, Helene Weigellel, Kurt Weillel, az ő hatásukra alakult ki ars poeticája: nem szórakozató zenekíséretet, hanem elkötelezett zenét akar írni. Itteni működését a náci hatalomátvétel szakította meg, és ő Párizsba ment, ahol élete végéig élt, 1949-től már francia állampolgárként.

1935-ben ismerkedett meg Jacques Prévert-rel, akinek verseire több mint nyolcvan dalt írt, közülük egy, a Hulló falevelek (Les feuilles mortes) örökzöld világsiker lett. Megzenésítette Apollinaire, Éluard, Aragon, Desnos, Queneau költeményeit is, dalait neves előadóművészek, - Juliette Gréco, Yves Montand, Edith Piaf - szólaltatták meg. Kozma sanzonjainak világa az elhagyott Szajna-part volt, a külvárosi szállodák, a számkivetettek, az otthontalanul kóborló szerelmesek Párizsa.

Prévert révén ismerkedett meg Jean Renoirral, első filmdala a rendező Lange úr vétke című filmjében hangzott el. Ugyancsak Prévert mutatta be a francia filmművészet másik nagy alakjának, Marcel Carnénak is. A náci megszállás alatt a zsidó származású Kozma Georges Moque álnéven komponálta A sátán követei zenéjét, A szerelmek városa stáblistáján azonban már saját nevén szerepelt.

Komoly szerepe volt a francia filmzene fejlődésében és megújításában. Saját varieté- és kocsmaélményeit zenésítette meg, igazi népzenét, utcai dalokat írt, amelyekben nagyobb szabadságot biztosított a szövegnek, hangszerelése forradalminak számított. Ő írta meg Renoir Állat az emberben című filmjéhez a híres, nagy hatású „Sínek-szimfóniát". Összesen mintegy ötven fim zenéjét alkotta meg. A Hulló falevelek Az éjszaka kapui című Carné-filmben hangzott el.

Kozma élete végén a zenés színházra összpontosított. Les Canuts című operáját 1959-ben Berlinben mutatták be, az Elektronikus szerelem 1961-ben Párizsban került színre. Kristóf Károly szövegére komponált operettjét Fel, torreádor címmel 1965-ben játszotta a győri színház.

Balettzenéket írt Roland Petit, Serge Lifar, Jean-Louis Barrault számára, pantomimzenét Marcel Marceau-nak, kísérőzenét komponált Jean-Paul Sartre műveihez, oratóriumok, kórusművek szerzője volt. 1969. augusztus 7-én halt meg a Párizshoz közeli La-Roche-Guyonban. Az életéről szóló dokumentumfilmet Joseph Kosma címmel 1996-ban Serge le Péron rendezte meg.


(MTI)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Baja: 1950. A bácskai városban szereplő Rodolfo és Latabár Kálmán kisétál reggel a piacra. Gusztálják a szép gyümölcsöt, zöldséget, baromfit, végül megállnak egy termetes asszonyság standja előtt. A néni háztáji tojást árul.
 
Varsányi Irén, a Vígszínház nagy művésze az utcán összefutott egy színészkollégájával.
Aforizmák
„A siker titka az őszinteség. Ha már ezt is színlelni tudod, befutottál."
Murphy törvénye
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ