Lámpaláz ellen
Dátum: 2005. szeptember 18., vasárnap, 0:29
A Collegium Musicum francia estje volt a Zeneakadémia kamaratermében. A kezdés előtt az egyetlen öltözőben a nők készülődtek, a férfiak pedig frakkban várakoztak a folyosón. Rösler Endre ezen az estén Claude Debussy Verlaine-dalaiból énekelt, majd Mende Erzsivel a Pelléas és Mésalinde-ból adtak elő részleteket, Bartók Béla zongorakísérete mellett.

A várakozás hosszúnak tűnt, Rösler széke kerített Bartóknak, s Bartók leült.

Előadás előtt, bevallottan, be nem vallottan, minden igazi művész lámpalázas. Bartók csendesen, magába mélyedve ült a székén, oda-odapillantott Röslerre, aki memorizált, és a torkát próbálgatta. Kettejük közül az énekesen jobban látszott az elfogódottság, mint a pianistán. Röslerről köztudomású volt, hogy jókedvű, tréfás ember, s Bartók valamivel fel szerette volna oldani az énekes kínzó, lámpalázas szorongását. Így hát kedvesen, mosolygósan felkacsintott a drukkoló Röslerre, s odaszólt neki:

– No…mondjon már valami viccet!

(Forrás: Békés István: Legújabb magyar anekdotakincs)

/Fotó: MTI/

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
A háború alatt egy brit kormányülésen egy miniszter azzal állt elő, hogy a hadiállapotra tekintettel nullázzák le a kulturális kiadásokat, és a felszabaduló összeget fordítsák fegyverekre.
 
Kiplingtől, a világhírű angol írótól egy táraságban megkérdezték, hogy szerinte kik kormányozzák a világot: a férfiak vagy a nők?
Aforizmák
„Mire az ember megöregszik, a gyertya többe kerül, mint a születésnapi torta."
Bob Hope
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ