BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
Domenico Cimarosa zeneszező 260 éve született
Dátum: 2009. december 15., kedd, 11:49
Kétszázhatvan éve, 1749. december 17-én született Domenico Cimarosa olasz zeneszerző, az opera buffa műfajának mestere.

Egy kőműves és egy mosónő gyermeke volt, apja halála után a minoriták szegények számára fenntartott nápolyi iskolájába járt. Itt figyeltek fel zenei tehetségére, s 11 évesen felvették az egyházi konzervatóriumba. Megtanult hegedülni, orgonán játszani és elsajátította a komponálás alapjait, több egyházi művet is szerzett. Első vígoperáját 23 éves korában írta, s a nápolyi közönség kedvezően fogadta alkotását. Cimarosa még ebben az évben megnősült, egy gazdag zenei impresszárió lányát vette el. Családi életéről nem sokat tudni: háromszor nősült és háromszor jutott özvegységre, s három gyermeke született.

A következő évtizedben felváltva élt Nápolyban és Rómában, folyamatosan alkotott, ekkor született első igazi sikere, az Olasz nő Londonban. (Pápai utasításra akkor nők nem szerepelhettek színpadon, így ezekben a darabokban a női szerepeket kasztráltak énekelték.) A közönség ünnepelte, sikereivel azonban féltékennyé tette pályatársait, főként a korban igen kedvelt Giovanni Paisiello igyekezett megnehezíteni életét. 1779-ben kinevezték a nápolyi királyi kápolna létszám fölötti (fizetés nélküli) orgonistájának, néhány évvel később a velencei konzervatórium szerződtette, lányhallgatóinak komponálta egyik legkedveltebb oratóriumát Absalom címmel.

1787-ben II. Katalin orosz cárnő udvari zeneszerzője lett (Paisiello utódjaként), a Szentpétervárott töltött négy év alatt több száz zeneművet komponált. Egészsége azonban nem bírta a hideg északi éghajlatot, ezért szerződése leteltével elbocsátást nyert. A népszerű komponistát I. Lipót császár Bécsbe csábította udvari karmesterének, gazdag fizetéssel. Itt mutatták be 1792-ben legismertebb és legsikeresebb művét, A titkos házasság című kétfelvonásos opera buffát. A Mozart Figaro házasságának ellenpárjaként emlegetett darab annyira tetszett a császárnak, hogy a társulatot meghívta vacsorára, ahol kívánságára a darabot még egyszer elő kellett adni. Cimarosa ugyancsak Bécsben írta az Asszonyi furfangok című operáját és A Horatiusok és Curiatisok című tragikus mesterművét.

A császár halála után, 1793-ban hazatért Nápolyba, ahol immár állandó havi fizetéssel lett a királyi kápolna első orgonistája. A francia forradalom eszméivel rokonszenvező Cimarosa 1799-ben részt vett a nápolyi felkelésben, emiatt halálra ítélték, de a király kegyelemből csak száműzte. A megtört komponista Oroszországba indult, de csak Velencéig jutott, ahol megírta utolsó dalművét Artemisia címmel, s misét komponált VII. Pius pápa tiszteletére.

Nem sokkal később, 1801. január 11-én meghalt. Egyes feltételezések szerint rákbetegség végzett vele, más feltételezések szerint azonban megmérgezték, jóllehet ezt a halottkémi vizsgálatot végző pápai orvos becsületszavával cáfolta.

Az olasz opera buffa nagy mestere igen termékeny zeneszerző volt, 64 operát, 5 oratóriumot, 105 kisebb énekdarabot és 32 egytételes zongoradarabot jegyzett.


(MTI)
Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Henrik Ibsen, a nagy drámaíró egy alkalommal Rómában sétálgatott, amikor fölkeltette érdeklődését egy plakát, amelyet nagy tömeg bámult. Közelebb ment, de észrevette, hogy nincs nála az olvasószemüvege.
 
Molnár Ferenc jókedvű társasággal vacsorázott egy óbudai vendéglőben. Az asztalok között állandóan ott lábatlankodott egy szemtelen kiscsirke, le-lecsapva a morzsákra.
Aforizmák
„ A jóságnak legyen ökle."
Jevgenyij Jevtusenko
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ