BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
85 éve halt meg Jacobi Viktor
Dátum: 2006. december 12., kedd, 11:11
Nyolcvanöt éve, 1921. december 12-én halt meg New Yorkban Jacobi Viktor zeneszerző.

Jacobi 1883. október 22-én Budapesten született zsidó családban. Szerzeményei már a Markó utcai reálgimnáziumban szerepeltek az iskolai rendezvényeken. A Zeneakadémián tanult zeneszerzést 1903 és 1905 között, ahol Weiner Leó évfolyamtársaként Koessler János tanítványa volt. Barátságban volt Bartók Bélával és Kodály Zoltánnal, Kálmán Imrével és Szirmai Alberttel. Kálmán elsõ kompozícióját Jacobi verseire írta 1902-ben.

Elsõ, Jakabfi Viktor néven írt operettjét, A rátartós királykisassszonyt még fõiskolás korában, 1904-ben mutatták be a Népszínházban, Küry Klárával a címszerepben. Holger Drachmann mesedarabját Heltai Jenõ dolgozta át - a siker jórészt az õ érdeme volt.

1905-ben a Magyar Színház vitte színre Simonyi óbesterrõl készült darabját, A legvitézebb huszárt. A Martos Ferenc librettójára írt operett címszerepét Ráthonyi Ákos alakította.

Az 1906-ban a Magyar Színházban bemutatott A tengerszem tündére Jókai nyomán, Thury Zoltán szövegére, Heltai verseire íródott, Turchányi Olga és Ráthonyi Ákos voltak a fõszereplõk. A kritika szerint Jacobi „muzsikája lágy, dallamos és magyaros".

Következõ darabja, a Tüskerózsa szintén Jókai-feldolgozás volt, amelyet Az istenhegyi székely leányból Martos Ferenc írt. A fõszerepet Fedák Sári alakította. Van, de nincs című darabaját 1908-ban, a Jánoskát 1909-ben mutatták be.

Elsõ maradandó sikerét a Leányvásárral aratta, amelynek premierje 1911-ben volt a Király Színházban, Fedák Sári, Rátkai Márton, Király Ernõ és Petráss Sári fõszereplésével. Bródy Miksa és Martos Ferenc fordulatos szövegkönyvére Jacobi igen eredeti és szórakoztató muzsikát szerzett, ismert slágere a „No de méltóságos úr..." Ez a darab fõleg angol nyelvterületen vált népszerűvé, számos európai város után még Új-Zélandon is elõadták.

Nemzetközi hírnevét csak növelte Szibill című darabja, ezt is a Bródy-Martos páros szövegére komponálta. A Király Színház bemutatóján a fõbb szerepeket Fedák Sári, Nádor Ernõ, Király Jenõ, Haraszti Mici, Latabár Árpád, Lábass Juci és Rátkay Márton játszották - itt hangzott el Jacobi legnépszerűbb melódiája: Kis Petrovom...

E dal keletkezésének külön története van: Molnár Ferenc hajnalban hazafele tartva, Jacobi ablakából ezt a melódiát hallotta. Az író hamar megjegyezte, majd az Otthon körben, a zeneszerzõ jelenlétében dúdolni kezdte a dallamot. Jacobi megrémült, majd amikor kérdésére Molnár elõadta, hogy évekkel ezelõtt Párizsban hallotta, szinte összeomlott. A tréfa brutális hatását látva, Molnár bűntudatosan vallotta be az igazat.

Jacobi 1914-ben Angliában utazott a Szibill londoni próbáira, de a háború kezdetén a munka félbeszakadt, s õt, mint osztrák-magyar állampolgárt, kiutasították. Jacobi az Egyesült Államokba távozott, itt fõleg korábbi darabjainak színpadra állításán fáradozott, de kisebb zongoradarabokat is komponált, melyek 1915-19 közt meg is jelentek New Yorkban.

Megismerkedve a világhírű hegedűművész Fritz Kreislerrel, közösen írtak operettet Almavirág címmel, melyet 1919-ben állítottak színpadra a New York-i Globe színházban. 1921-ben ugyanott adták elõ Szerelmeslevél című, szintén Kreislerrel írt musicaljét. E műveit nálunk nem mutatták be.

Jacobi amerikai beilleszkedése csak részben sikerült, zenéje veszített közvetlenségébõl, egyéni bájából. 1920-ban járt utoljára Európában. A nagy tehetségû muzsikus élete tragikusan fejezõdött be: 38 éves korában öngyilkos lett.

Jacobit kitűnõ színpadi érzéke, melódiáinak gazdagsága a legkiválóbb magyar operettkomponisták sorába emelte, Huszka Jenõ, Lehár Ferenc és Kálmán Imre mellé. Elsõ operettjei a kor magyaros divatjának feleltek meg, késõbb inkább angol-amerikai témájú és jellegű darabokat írt, melyekben a modern táncok is jelentõs szerepet kaptak. Két fõ műve, a Leányvásár és a Szibill, melyek elkerülik a nemzetközi operett közhelyeit, ma is rendszeresen szerepel a hazai és külföldi színpadokon.

Posztumusz művét, a Fõvárosi Operettszínházban 1925-ben bemutatott Miamit nem tekintik teljesen hitelesnek, ennek zenéjét Vincze Zsigmond karmester-zeneszerzõ állította össze Amerikában komponált darabjaiból.

A Leányvásárból 1941-ben készült magyar film, Podmaniczky Félix rendezésében, Szeleczky Zita, Sárdy János, Latabár Kálmán és Vaszary Piri fõszereplésével. 1981-ben a Szibillbõl tv-film készült.

Jacobi Viktor alakját Kellér Andor örökítette meg Bal négyes páholy című színházi regényében. „A háború elõtti fiatal magyar intellektuelek szent Párizs-áhítatával ízlelgette a francia zene finom fűszereit és ezeknek zamatával tette csiklandósabbá a bécsi operettstílus vaskos fõztjét" - írta róla Lányi Viktor.

(MTI-Panoráma, Sajtóadatbank)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Jacobi András 2014-05-09 10:48 | Válasz erre | #1
Kedves Hölgyeim és Úraim.

A cikk alatt, melynek cime "85 éve halt meg Jacobi Viktor" még mindig az áll, hogy senki sem szólt még hozzá ehhez a cikkhez.

Ez egy helytelen jelentés ! Én már hozzá szóltam ehhez a cikkhez és elmagyaráztam, hogy a jelentésnek az a szakasza, amely azt állitja, hogy: "A nagy tehetségü; muzsikus élete tragikusan fejezödött be: 38 éves korában öngyilkos lett" NEM STIMMEL !

Idezek Maguknak egy cikket a "New York Times" c. híres újság, 1921 december 30-i lapjából, amelyet ha akarják teljes méretben el is tudnák küldeni:

"Victor Jacobi, composer of the music of many musical comedies and light operas, died in the Lennox Hill Hospital yesterday afternoon following a short illness."

Mint már irtam, Jacobi Viktor halálának az oka a leukémia betegség volt.

Kérem ezt a hozzászólást függesszék a cikkhez hozzá !

Üdvözlet
Jacobi András
Utóljára módosítva: 2014-05-09 10:54

Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
 
A híres amerikai írónő, Dorothy Parker nyilatkozta egyszer: – Szeretem a martinit, de legfeljebb kettő pohárral.
Aforizmák
„ Különbözöm, tehát vagyok."
Ignotus
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ