235 éve született Beethoven
Dátum: 2005. december 15., csütörtök, 13:11
Kétszázharmincöt éve, 1770. december 17-én született Bonnban Ludwig van Beethoven, az egyetemes zenetörténet egyik legnagyobb alakja.

Nagyapja karnagy és basszista volt Leuwenben, majd a bonni udvar muzsikusa, apja a kölni érsek énekese. Tehetsége korán feltűnt: nyolc éves korától szerepelt zongoristaként, tizenkét évesen orgonált, egy évvel később kiadták első szonátáit. Iskolába 1781-ig járt, műveltségét a von Breuning családban szerezte, ahol zenetanár volt. 1787-ben a kölni érsek Bécsbe küldte, itt Mozart volt a mestere, de anyja betegségekor hazatért Bonnba. 1792-ben Bécsbe költözött, s az 1791-ben elhunyt Mozart után Haydnnál tanult.

Az 1794-es francia megszállással bonni támogatása véget ért, 1795-ig csak bécsi pártfogói szalonjaiban lépett fel. A bécsi arisztokrácia mellé állt: Razumovszkij orosz követnek és Lobkowitz hercegnek írta az 5. és 6. szimfóniát, Esterházy Miklósnak a C-dúr misét, Rudolf főherceg érseki beiktatására a Missa Solemnist. Legtöbb műve ajánláskompozíció: mivel állást nem vállalt, ezekből élt, nem is rosszul, alkotásait megfizették. Magas pártfogói palotáiban lakott, 1800-1806 között például a Brunszvik család vendége volt Martonvásáron, több művét itt írta.

Magánélete nem volt boldog, többször akart nősülni, de kapcsolatai rendre megszakadtak. Jérome Bonaparte 1808-ban Kasselbe hívta, de pártfogói évi 4000 forintot adtak neki, csak hogy Bécsben maradjon. 1815-ben öccse meghalt, fiának gyámja Beethoven lett, s bár vágyott rá, alkalmatlan volt az apaszerepre; vad rajongása miatt a fiú öngyilkosságot kísérelt meg.

Európa számos városában hangversenyezett, de 1814-ben süketsége miatt lemondott a nyilvános szereplésről. Hallászavarai 1795-ben kezdődtek, 1808-ra már erősen nagyothallott, 1819-re teljesen megsüketült és magányos különccé vált. Szenvedéseit érzékelteti búcsúlevele, a Heiligenstadti végrendelet. 1819-től csak írásban lehetett érintkezni vele, 400 beszélgető füzete utolsó éveinek fő forrása. 1827. március 26-án halt meg Bécsben, a wa:hringi temetőben tízezren kísérték utolsó útjára, köztük Franz Schubert.

Műveit a felvilágosodás és humanizmus eszméi hatják át és a feltörekvő polgárság szabadságvágyát tükrözik; a zene kifejező erejét a hagyományos kereteket szétfeszítve a maximumra fokozta. A középpontban hangszeres művei állnak, bennük tetőzik a zene klasszikus korszaka. Támogatói jóvoltából tehetsége kötöttség nélkül bontakozhatott ki, újszerű muzsikája nem maradt a szalonokban, eljutott a tömegekhez. Bécs közönsége mindig mellé állt, s ítélete maradandóbb volt a szakma kritikájánál.

Beethoven individualizmusával elszakadt a klasszikusoktól, akiknek ugyanakkor ő az utolsó nagy alakja, egyetemessége viszont - amely Shakespeare-hez és Michelangelóhoz mérhető - elválasztja utódai romantikus zenéjétől, bár ez az irányzat vele kezdődik. Művészete áttörte a zeneélet korlátait, néptáncot, indulót, népdalt, utcai nótát, minden zenei anyagot saját lelke ritmusára gyúrt át, transzcendens régiókba emelt és beépítette műveibe, amelyek a zsarnokság és szabadságvágy nagy ütközetei, a dübörgő Sors (V. szimfónia) és a hősök (Eroica, Coriolán, Egmont) összecsapásai. Darabjai többségét leírás előtt évekig a fejében tartotta. Zongora- és hegedűversenyeket, kilenc szimfóniát, nyitányokat (Egmont, Leonora, Coriolanus), kísérőzenéket (István király), baletteket, dalokat, kórusműveket komponált. Egyetlen operája a Fidelio, amelyhez négy nyitányt írt.

Vérbeli demokrata volt, közismert, hogy az Eroica szimfónia Napóleonnak szóló dedikációját széttépte, mikor az első konzul császárrá koronáztatta magát. Impulzív természetével sokakat megsértett, olykor fölényes vagy gyanakvó volt. Az 1815. évi bécsi kongresszus idején a társadalmi élet központjába került, ám e hiú ragyogás nem tört át rezignációján.

A IX. szimfónia Örömódája - Friedrich Schiller művének feldolgozása 2002 óta a Világörökség része.

(MTI-Panoráma )

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
„Évekkel ezelőtt Illyés Gyula Kegyenc című darabját mutattuk be a Madáchban. Gyula bácsi az egyik próbát meglátogatta és kérte: ne tiszteljük annyira a darabját.
 
Két bíboros szemrehányást tett Rafaellónak, hogy egy festményen Péter és Pál apostol arcát nagyon pirosra festette.
Aforizmák
„ Akkor tudod, hogy jól dolgoztál, ha élvezted."
Pearl Buck
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ