210 éve született Gaetano Donizetti
Dátum: 2007. november 27., kedd, 16:35
Kétszáztíz éve, 1797. november 29-én született Gaetano Donizetti olasz zeneszerző, az emberi hang lehetőségeit végsőkig kiaknázó, virtuóz bel canto operák legkiemelkedőbb képviselője.

A bergamói zálogház rendkívül szegény gondnokának harmadik fia énekelt ugyan a helyi templom fiúkórusában, de nem tűnt ki társai közül. Annál sikeresebbnek bizonyult a zeneelmélet terén: kisujjában volt a fúga és az ellenpont, s már igen zsenge korában vonósnégyeseket, szimfóniákat, egyházi műveket komponált. Hamarosan nápolyi szerződést ajánlottak neki, feltételként azt szabták, hogy a következő három évben 12 operát kell írnia. A termékeny szerző számára ez nem jelentett akadályt, vállalásának eleget is tett. Zenéje 1830-ig mégis meglehetősen visszhangtalan maradt, a fordulópontot Bellinivel vívott „zenei párbaja" jelentette. Anna Bolena című operájával Bellini Alvajáróját szárnyalta túl a párizsi közönség előtt, s egy csapásra híressé vált egész Európában. Bellini 1835-ben a Puritánok című remekművével vágott vissza, a nemes versengés lezárását Donizetti legnagyobb formátumú operája, a Lammermoori Lucia megszületése jelentette.

Nápolyban szerették, becsülték, de a cenzúrával meggyűlt a baja: Poliuto című operáját betiltották, kifogásolva témaválasztását. Donizetti ezután Párizsban próbált szerencsét, itteni sikereinek csúcsát a Don Pasquale jelentette 1843-ban, ez legjobb vígoperája, egyben az olasz opera buffa késői korszakának utolsó remeke. Párizsban született Az ezred lánya is, a tenorok réme: egyik bravúráriájában egymás után kilenc magas C-t kell(ene) kiénekelni - annak idején a fiatal Luciano Pavarotti ezt olyan könnyedén tette meg a New York-i Metropolitan operában, hogy a közönség tizenhétszer tapsolta vissza.

Donizetti barátságos és közvetlen ember volt, támogatta zeneszerzőtársait és a tehetséges énekeseket. Magánélete távolról sem volt szerencsés: mindhárom gyermekét el kellett temetnie, felesége kolerajárvány áldozata lett. Donizetti maga is beteg volt, gyakran szenvedett láztól, fejfájásoktól, 1843-tól vérbaj is kínozta. 1844 után megbénult és elhatalmasodott rajta a depresszió. Egy Párizs melletti kisvárosban kezelték, ahol több barátja, köztük Verdi is meglátogatta a szomorú sorsú zeneszerzőt. Utolsó éveit 1848. április 8-án bekövetkezett haláláig Bergamóban töltötte, teljesen elborult elmével.

A rendkívül termékeny komponista után 75 opera, 16 szimfónia, 19 vonósnégyes, 193 dal, 45 duett, 3 oratórium, 28 kantáta és több más zenekari mű maradt. Bár egy időben Verdi, Wagner és Puccini árnyékában szinte feledésbe merült, az elmúlt évtizedekben - a bel canto stílus iránti érdeklődés feléledésével - ismét népszerű, alkotásai felcsendülnek a világ operaszínpadain.

(MTI-Panoráma - Weberné Zsikai Mária, Sajtóadatbank)

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Egyszer azt kérdezte egy lord G.B.Shaw-tól: – Igaz, hogy az ön apja szabó volt? – Igaz! – felelte az író. – Akkor miért nem lett ön is szabó?
 
Egy ragyogó filmötlet megírása kapcsán szóba került egy ismert író neve.
Aforizmák
„ ...már az iskolában megtanultam, hogy nem gondolhatok olyan furcsa és hihetetlen dolgot, amelyet valamely filozófus már előbb ne állított volna..."
Descartes
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ