110 éve született Eisemann Mihály
Dátum: 2008. június 17., kedd, 11:23
Száztíz éve, 1898. június 19-én született a Bács-Bodrog megyei Paripáson (ma Parabuc, Szerbia) Eisemann Mihály, a múlt század egyik legnépszerűbb slágerszerzője.

Kántortanító apjától tanult kottát olvasni és zongorázni. A jogi egyetemre járt, ezzel párhuzamosan a Zeneakadémiát is elvégezte. Az államvizsga előtt a nagy tekintélyű Koessler professzor megpróbálta lebeszélni arról, hogy zeneszerző legyen, mondván: ahhoz nem elég szorgalmasnak lenni.

Az elkeseredett Eisemann tisztviselőnek állt, de nemsokára egy apróhirdetés révén bárzongoristának állt. Így találkozott a szövegíró Harmath Imrével, kettejük nevéhez fűződött az 1927-es év két nagy slágere, a Szeret-e még és a Lesz maga juszt is az enyém. Szilágyi Lászlóval közösen írott operettjét, a Miss Amerikát 1929 januárjában mutatta be a Fővárosi Operettszínház. A látványos revüoperettnek, a fülbemászó daloknak hatalmas sikerük lett. A komponista híre még Amerikába is eljutott, s amikor New Yorkból kértek tőle zenei anyagot, Eisemann a Miss Amerika dalait küldte ki. Nemsokára az ő muzsikájára táncoltak a híres Ziegfeld-lányok, alig harminc évesen szárnyára kapra a világhír.

1931-ben ő írta a Hyppolit, a lakáj című filmvígjáték betétdalait, a következő évben mutatta be a Magyar Színház Honthy Hannával, Törzs Jenővel, Kabos Gyulával, Gózon Gyulával az Egy csók és más semmit, amelynek címadó dala az évtized slágere lett. A következő szenzáció A cirkusz csillagai volt, amelyet a Vígszínház társulata a ligeti Nagycirkuszban mutatott be, s az izgalmakat fokozandó a műlovarnőt alakító Rökk Marika és a légtornászt játszó Jávor Pál az akrobatikus jelenetekben dublőr nélkül dolgozott. Az Én és a kisöcsém 1934 karácsonyán került színre, s rövidesen az egész ország dúdolta: "Én és a kisöcsém fütyülünk a nőkre az idén".

Operettjei jutalomjátékot jelentettek Honthy Hannának, Latabárnak, Bársony Rózsinak. A Macskazene, az Angóramacska, a Tokaji aszú, a Fiatalság, bolondság ma már ritkán kerül műsorra, de utóbbi Jaj, de jó a habos sütemény című betétdalát mindenki ismeri. Annál nagyobb sikerrel fut Az egy csók és más semmi, a Fekete Péter - a címadó dal ma is népszerű, a Holdvilágos éjszakán, miről álmodik a lányról nem is szólva, ezt már az 1943-as bemutatón ismétléskor a közönség együtt énekelte a főszereplővel.

A háború után a szocialista kultúrpolitika az operettet a giccsel azonosította, így egy-egy felújítást engedélyeztek, de új szerzőkre, bemutatókra nem volt szükség. Eisemann szórakozóhelyeken zongorázott, a nyilvánosság csak 1958-ban találkozhatott ismét nevével, amikor az Operettszínházban Rátonyi Róbert és Zentay Anna főszereplésével bemutatták utolsó, Bástyasétány 77 című operettjét. A fülbemászó dallamok közül A vén budai hársfák békésen suttognak lett a sláger, kívánságműsorokban ma is gyakran hallható.

Eisemann nyugdíjazásáig a Fővárosi Nagycirkusz karmestere volt. 1966. február 15-én bekövetkezett haláláról nem tudósított a sajtó, csak a temetéséről szóló értesítés jelent meg kishírben.

(Sebők Márta)

 


Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Johannes 2013-02-09 22:24 | Válasz erre | #1
Apai nagymamám Eisemann Margit a zeneszerzõ valamiféle rokona volt, erröl tanuskodik, hogy tobbizben Édesapám meglatogatta a zongoristát, utoljára talán az Old Firenze bárban. Apám halála után Édesanyám folytatta a kapcsolatot ugyanott. Én is voltam egyszer, de nem beszéltem Vele, aztán a Forradalom mindent leállitott. Egyszer beszéltem telefonon E. M. Leányával, sajnos Ö elutasitott minden rokonféle kapcsolat létezését is. Talán félt a szokásos "szegény rokon" szekáns megjelenéséröl. Emil apám sikeres diszlettervezõ volt haláláig, 1944 májusáig. Szeretném a rokonságot összehozni. Dr. Plivelic Ivan, kémikus, Italia, plivelic@libero.it

Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Baudleaire, a híres francia költő találkozott egyszer sétája közben egyik barátjával, Theodore Banville költővel, aki azt javasolta neki, hogy menjenek el együtt fürdeni.
 
Molnár Ferenc jókedvű társasággal vacsorázott egy óbudai vendéglőben. Az asztalok között állandóan ott lábatlankodott egy szemtelen kiscsirke, le-lecsapva a morzsákra.
Aforizmák
„Az ember addig marad fiatal, amíg nem irigyli a fiatalokat."
Oscar Wilde
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ