BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
230 éve avatták fel a Milánói Scalát
Dátum: 2008. agusztus 1., péntek, 10:55
Kétszázharminc éve, 1778. augusztus 3-án nyitották meg a milánói Scalát, a világ egyik legjelentősebb operaházát.

A Scalát az akkor a Habsburg Birodalomhoz tartozó milánói hercegségben, Mária Terézia rendeletére építették egy templom helyén, amelyről a nevét is kapta. (Más források szerint egy Visconti hercegné volt a névadó, így a Scala nem a hangok skálájára utal.) A klasszicista stílusú épületet Giuseppe Piermarini tervezte, timpanonján a diadalkocsit hajtó Apolló szobra látható, színháztermét 1830-ban Alessandro Sanquirico díszítette tovább. A nyitó előadáson Antonio Salieri azóta elfeledett A megismert Európa című operáját játszották.

A színház, amely 1872 óta Milánó város tulajdona, az első világháború alatt zárva volt, a második világháborúban megsérült. Alig két év alatt épült újjá, de csak a folyosók, a nézőtér és a külső fal maradtak a régiek, a hátsó részt - köztük a fából készült színpadot is - eltávolították. A nézőtéren 2284 ülőhely van, négy emeletén 146 páholy található, s efölött még két galéria.

A Scala 1997-ben "magáncéggé" alakult, nyitott magánalapítvány működteti. 2001 decemberétől három évig felújítás miatt ismét zárva volt (egy alkalommal kis híján leégett), kapuit 2004 decemberében nyitotta meg újra, ismét Salieri művével. A renoválás után jobb lett az akusztika, használhatóbb a színpad, ahol akár három operát is lehet játszani egyszerre, mert három elkülönülő részre osztották. A kiemelkedő társadalmi eseménynek számító évadnyitó előadást hagyományosan Szent Ambrus, a város védőszentjének napján tartják december elején, a kétezer méregdrága belépőért mindig óriási a versengés.

A Scalában volt számos Rossini, Verdi, Puccini mű bemutatója, innen indult a hírnév felé Enrico Caruso, Beniamino Gigli, Maria Callas, Monserrat Caballé és Luciano Pavarotti. Emlékezetes botrányok is zajlottak a színpadon, a két évvel ezelőtti évadnyitón például az Aidában a Radamest éneklő tenort annyira feldühítette a közönség füttye, hogy egy jelenet közepén kirohant a színpadról, helyére a második szereposztás énekese lépett - a szükséghelyzet miatt ingben, farmerben.

Érdekesség, hogy 2001 októberében a Ferrari gáláján a Forma-1-es világbajnok Michael Schumacher versenyautóval gördült a színpadra. Idén áprilisban első női karmesterként az amerikai Marin Alsop dirigált az intézményben, a tervek szerint 2011-ben bemutatják Al Gore volt amerikai alelnök globális felmelegedés problémakörét körüljáró művének operaváltozatát.

A színház történetét egy-egy karizmatikus vezető határozta meg, első fénykorát Arturo Toscanini alatt élte, a hatvanas-nyolcvanas éveket Claudio Abbado fémjelezte, őt 1986-ban Riccardo Muti követte, a jelenlegi művészeti igazgató Stéphane Lissner.

A Scalának több magyar vonatkozása is van: 1933-ban került színre Kodály Székely fonója, 1942-ben - három évvel Budapest előtt - Ferencsik János vezényelte Bartók Csodálatos mandarinját. Több mint húsz évig volt a balettmestere Szalay Karola, Róna Viktor 1983-1985 között volt balettigazgató-helyettes. Első magyar énekesnőként Némethy Ella lépett itt fel, 1938-ban Svéd Sándor aratott fergeteges sikert a Tell Vilmos címszerepében. A Scala fennállásának 200. évfordulóján, 1978-ban Marton Éva és Melis György magyarul énekelték Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára című operáját.

(Perge Zita)



Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
1937-ben meghívtak néhány magyar művészt Londonba, VI. György koronázására. A meghívottak között volt Aba-Novák Vilmos is.
 
Az 1946-os Csongor és Tünde felújítás egyik legemlékezetesebb színészi alakítása Gobbi Hilda nevéhez fűződik. A fiatal művésznő Mirigy-boszorkány félelmetes figuráját a magyar népmesék szellemében formálta meg, – s a visszataszító, csúf, vén szipirtyó, különösen az ifjúsági előadások közönsége körében, meglepően népszerű lett.
Aforizmák
„A jó modor azt jelenti, hogy eltitkoljuk, milyen sokat tartunk magunkról, és milyen keveset a többiekről."
Mark Twain
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ