BELÉPÉS Regisztráció Elfelejtett jelszó
RSS
Hírlevél:  OK
Képzőművészek, Iparművészek és Művészeti Dolgozók Szakszervezete

E-mail címünk: kimdsz@freemail.hu

Képzőművészek, Iparművészek, Építőművészek és Művészeti  Dolgozók  Szakszervezete

                    Módosított Alapszabálya

                                 2003

I. Általános meghatározások

1.   A szakszervezet neve és székhelye:

Képzőművészek, Iparművészek, Építőművészek és Művészeti Dolgozók Szakszervezete (továbbiakban: KIMDSZ)

Budapest 1068 Városligeti fasor 38.

2.    A KIMDSZ jogállása:

    
önálló jogi személy.
Tagja a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének. (MSZSZ)

3.   A KIMDSZ tevékenységi köre:

a képzőművészek,

Iparművészek, fotóművészek, művészeti írók, valamint e szakmai területeken működő szervezetek munkatársainak érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezete. Nyitott minden olyan vizuális művészeti alkotó-szervezet számára, amely kéri felvételét.

4.  A KIMDSZ működésének anyagi alapjai:

A szakszervezet működésének anyagi alapját a tagság és pártoló tagság által rendszeresen fizetett tagdíj, támogatás, az esetleges vállalkozások hasznai, az MSZSZ terhére kért és kapott támogatás, valamint egyéb bevételek képezik. A szakszervezet anyagi eszközeivel az elnökség rendelkezik.

5.    A KIMDSZ bírósági nyilvántartásának száma:   716.

A végzés iktatószáma: 6. PK. 60868/1.

6. Pecsét

II. A KIMDSZ célkitűzései

A KIMDSZ célja

1.  tagjainak anyagi és szellemi érdekeit megóvni, illetőleg érvényesíteni.

Nevezetesen:

- Ellátni tagjainak érdekvédelmét, érdekképviseletét; a munkabér, a munkaviszony és megélhetés körében felmerülő vitákban, nézeteltérésekben;
- Előmozdítani általában is a tagság gazdasági helyzetének javítására irányuló törekvéseket;
- Fejleszteni a tagok közötti szolidaritást.

2.  rendszeresen képviselni tagjainak érdekeit, helyzetük és körülményeik javítását szolgáló szempontjaikat, minden illetékes hatóság és fórum előtt. Ott véleményt formálni, és szükség esetén, követeléssel állni elő.

III. A szakszervezet tagsági viszonyai

1. A tagsági viszony keletkezése:

A  tagsági viszony írásbeli tagfelvételi kérelemmel keletkezik;

- A belépést kérheti a képzőművészeti, az iparművészeti, fotóművészeti, a restaurátori és művészeti írói szakma minden alkotója és valamennyi olyan szervezet munkatársa, (munkavállalója) amely szervezet működése e szakmai területeit érinti;


- A szakszervezetnek az a természetes személy lehet a tagja, aki 14. életévét betöltötte, függetlenül attól, hogy aktív vagy nyugdíjas korú, illetve művészként MAOE tagsággal rendelkezik;

- A belépési nyilatkozatnak ki kell térnie arra, hogy az aláíró, egyetért a szakszervezet alapszabályába foglaltakkal, vállalja a tagdíj megfizetését.

2.    
A KIMDSZ tagsági viszony formái:

                  -   rendes tag,
              -   pártoló tag.

A rendes tagot megilletik az alapszabályban meghatározott jogok, és terhelik az ugyanott előírt kötelezettségek. A rendes tagok a szakszervezet szervezeteiben választók és tisztségek viselésére választhatók. (Továbbiakban: tag)

A pártoló tagok a szakszervezet összejövetelein tanácskozási joggal vehetnek részt, tájékoztatást kaphatnak a szakszervezetet foglalkoztató aktuális kérdésekről, de a szakszervezettől anyagi támogatásra nem jogosultak, nem választhatnak szakszervezeti tisztségviselőt és tisztségviselésre nem választhatók. Pártoló támogatásuk mértékét, formáját a szakszervezet elnöksége, a pártoló taggal egyeztetve, esetileg állapítja meg. A pártoló tag rendes taggá válhat, ha a feltételek fennállása mellett, kéri azt.

A szakszervezet rendes tagjairól nyilvántartást kell vezetni, és részükre tagsági igazolványt kell kiállítani. A tagnak tagdíjat kell fizetnie, az alapszabály szerinti mértékben és módon. A tagoknak, befizetett tagdíjuk ellenében, adó-jóváírásra is alkalmas igazolást kell kapniuk.

3.   A tagok jogai:

A tag jogosult, hogy részt vegyen az önálló szakszervezeti politika kialakításában, a szakszervezet tevékenységében, a szakszervezeti egységek munkájában. A küldöttválasztó üléseken választó, és választható, megválasztása esetén részt vehet azon képviseleti szervek, küldöttértekezlet munkájában.

- eldöntendő kérdésekről tájékoztatást, támogatást és intézkedést kérhet.

2. A KIMDSZ, tagjai számára megnyilatkozási fórum, ahol a tagok Írásban és szóban véleményt nyilváníthatnak, javaslatokat tehetnek, kezdeményezhetnek, bírálatot gyakorolhatnak, és panasszal élhetnek.

3. A tagok jogosultak mindazon kedvezményekre, melyeket a szakszervezet tagjai számára elér, biztosít, valamint jogosultak részt venni minden rendezvényen, (konferencián, konzultáción, előadáson stb.) amelyet a szakszervezet rendez.

4.   A tagok kötelességei:

- A tagok kötelesek a szakszervezet alapszabálya rendelkezéseit megtartani.

- A tagok kötelesek a szakszervezet célkitűzései és feladatai megvalósításában
közreműködni.

- A tagok kötelesek a küldöttértekezlet, (ha szükséges, két küldöttértekezlet
közötti időben az elnökség) által megállapított, tagsági díjat rendszeresen megfizetni.

- A tagok kötelesek olyan magatartást tanúsítani, amellyel elősegítik a szakma és
saját érdekeik védelmét.

5.   A tagsági viszony megszűnése:

A tagsági viszony megszűnik

- kilépéssel;
- törléssel, ha a tag nem teljesíti kötelességét;
- a tag halálával.

IV. A KIMDSZ szakmai tagozódása

A KIMDSZ szakmai felépítése négyes tagozódású, az alábbiak szerint:

1./ Művészeti tevékenységet folytató alkotók;

2./ A szakma vállalatainak, intézményeinek, iskoláinak és egyéb más
munka-szervezeteinek bérből és fizetésből élő dolgozói;

3./ A KIMDSZ-hez saját elhatározásból csatlakozó, a művészeti ágazatokban működő valamennyi alkotóközösség, intézmény, szövetkezet, galéria, kör, stúdió, klub, egyesület, gazdasági társaság kollektívája és egyes tagja;

4./ Pártoló tagok a KIMDSZ célkitűzéseinek megvalósítását támogató
műgyűjtők, mecénások, menedzserek és más személyiségek, akik tevékenysége a szakma területét érintik.

V. A KIMDSZ szervezeti felépítése

A KIMDSZ tagjai érdekvédelmi és érdekképviseleti munkájának, főbb szervezeti formái az alapszervezetek, szakmai szekciók, intézőbizottságok, önálló bizalmii csoportok, az elnökség végül a küldöttértekezlet.

1. Az alapszervezetek a bérből és fizetésből élő munkavállalók szakszervezeti alapegysége.
Az alapszervezetek önállóan gyakorolják mindazon jogokat, amelyeket törvények és jogszabályok biztosítanak számukra.

Az alapszervezeten belül a tagok az adottságoknak és szükségleteknek megfelelően csoportokat alkothatnak. A csoport tagjai titkos szavazással képviselőt választanak. A képviselő a tagságot, mind a munkahelyi vezető előtt, mind a szakszervezeti vezető-testületekben képviseli. Munkájáról rendszeresen beszámol a csoport tagjainak. Az alapszervezet képviseleti testülete a taggyűlés.
A taggyűlés, dönt az alapszervezet legfontosabb feladatairól, gazdálkodásáról.

A taggyűlés választja meg, titkos szavazással, az alapszervezet képviselő testületét, a szakszervezeti bizottságot, az elnököt és a titkárt, továbbá a Szakszervezeti Bizottság (továbbiakban: SZB) mellett működő
számvizsgáló bizottságot, illetve számvizsgáló biztost.
2. A Szakszervezeti bizottság (SZB)


- két taggyűlés között gyakorolja a szakszervezet törvényes jogait, képviseli az alapszervezetet;


- a munkavállalók nevében kollektív szerződést köt a tagság felhatalmazása alapján;


- tájékoztatást, konzultációt kérhet, kezdeményezhet, a munkavállalók munkaviszonyával kapcsolatban. A dolgozók életkörülményeit befolyásoló intézkedés esetén gyakorolja véleményezési, és ellenőrzési jogát, eljárást indíthat a hiányosságok, visszásságok megszüntetésére;


- 5 napon belül kifogást emelhet és, eredménytelen egyeztetés után, bírósághoz fordulhat bármely jogellenes munkáltatói intézkedés vagy mulasztás ellen;


- gondoskodik a képviselők megfelelő tájékoztatásáról, valamint más

szakszervezeti szervekkel való kapcsolattartásról;


- előkészíti és összehívja a szakszervezeti taggyűlést, ahol beszámol munkájáról.

3. A szakmai szekciók az önálló művészek szervezetei.


Az önálló szellemi szabadfoglalkozású művészek helyzetük feltárása, érdekeik egyeztetése, szakmavédelmi gondjaik megoldására szakmai szekciókat alkotnak.


Egy-egy művészeti ág alkotóit a szekciótagság által választott vezetőségek képviselik. A tagság megbízásából eljárnak minden olyan kérdésben, amely a szakmában feszültséget okoz. Javaslatokat tesznek a problémák rendezésére, és igénybe veszik mindazokat a törvényes jogosultságokat, amelyekkel a szakszervezet rendelkezik.


4. Az önálló Csoportok munkahelyi szerveződések.

A kis létszámot foglalkoztató munkáltatóknál, és az alapszabály IV/3. pontjában már felsorolt munkahelyeken, önálló csoportok működnek. A csoport tagjait titkosan megválasztott tag képviseli, védi a csoport és az egyes tagok érdekeit, ellátja a partneri funkciót. Közvetlen kapcsolatot tart a szakmai szakszervezet elnökségével. A csoport kérheti felvételét valamely alapszervezethez, vagy szekcióhoz.

5. Az Elnökség a KIMDSZ legfőbb képviseleti szerve.

Az elnökség


- tagjait a tagság az alapszervezetekben, szakmai szekciókban stb. közvetlenül választja. A választás négy évre szól, és a megbízás a tagság akarata szerint ismételhető. A szakszervezet elnökét, alelnökét (ha van) és titkárát (ügyvivőjét) a tagság által delegált tagokból álló szakmai küldöttértekezlet titkosan és lehetőleg többes jelöléssel választja. A választás négy évre szól, és a tagság akarata szerint ismételhető.


- mint választott testület, a KIMDSZ belső érdekegyeztetési fóruma. Feltárja a képző-, ipar-, és fotóművészeti terület ágazatainak, foglalkoztatási csoportjainak helyzetét. Javaslatokat dolgoz ki a felmerülő problémák megoldására. Tagjai kollektív jogainak érvényesítésére, részt vesz a törvény- és jogszabály-alkotói folyamatban, gyakorolja egyetértési, bírálati jogait. Szakmai kollektív szerződéseket köt, és segítséget nyújt a hozzá tartozó, fent felsorolt szervezeteinek. Harcol a küldöttértekezlet programja, az alapszervezetek, a szakmai szekciók, az önálló csoportok kezdeményezései, megbízásai alapján a művészek és munkavállalók kedvező alkotói, munkavégzési feltételeiért.


- együttműködik mindazokkal, akik hozzájárulhatnak az eredményes érdekvédelmi, és érdekképviseleti munkához. Átruházhatja a képviselet jogát, a több szakszervezetet érintő kérdésben, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségére. Az elnökség a tagokat, és a szakszervezetet érintő, konkrét kérdésekben, időlegesen átruházhatja a képviseletet, az általa megbízott, alkalmas, felelős személyre is.


- munkáját a mellette működő, választott társadalmi munkabizottságok segítik. Az elnökség közvetít a rész-szervezetek vitájában. Két küldöttértekezlet (lásd később) között döntésekre az elnökség jogosult.

- munkáltatói jogokat gyakorol a szakszervezet választott titkára, (ügyvivő) fölött, melyet az elnökre átruházhat. A szakszervezet alkalmazottai fölött a munkáltatói jogokat a titkár gyakorolja. A munkáltató nevében az elnök és a titkár jogosult aláírásra.


- kezdeményezi a KIMDSZ tisztségviselők kitüntetését, jutalmazását.


- kötelessége beszámolni a tagságnak a KIMDSZ éves költségvetése

teljesítéséről, anyagi eszközei felhasználásáról, végzett munkájáról.


5. Küldöttértekezlet a KIMDSZ tagsága által választott képviselőkből áll.

A választott küldöttek, (az Elnökség döntése szerint, létszámaránytól függően, illetőleg a szakmai érdekek alapján) rendszeres értekezletet tartanak.

A Küldöttértekezlet

- megtartása, ha az elnökséghez ennek előbbi összehívására nem érkezik igény, 2 évente kötelező. A tagság egyharmadának kérésére rendkívüli Küldöttértekezlet tartandó.


6. Kongresszus a négyévenkénti küldöttértekezlet.

 A Kongresszus


- jóváhagyja, és szükség szerint módosítja az alapszabályt, dönt szervezeti kérdésekben;


- programot ad az érdekvédelmi és érdekérvényesítési feladatok ellátásához;


- fórumot biztosít a szakmában jelentkező gondok nyilvános vitájára, értékeli az elnökség és a tisztségviselők munkáját;


-  határozatképességéhez és döntéséhez egyszerű többség elegendő.

VI. A KIMDSZ gazdálkodása

1. A KIMDSZ a 4. pontbeli anyagi alapokon, az elnökség által elfogadott éves költségvetés alapján dolgozik. Ezen felül munkájához a törvényesség és nyilvánosság biztosításával elfogadhat különböző anyagi juttatásokat.


2. A tagdíj mértékét és felosztását a Kongresszus határozza meg. (Indítvány: Aktív tagok évi 4 000 Ft, illetőleg önálló művészként, vagy munkavállalóként szerzett jogú nyugdíjasok tagdíja nyugdíjuk 0,5%-a.) A pártoló tagok a belépésükkor kötött megállapodás szerint. Az alkalmazottak havonta, az önálló művészek és a pártoló tagok ugyancsak a belépésükkor kötött megállapodás szerint.


. A közös vagyont a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége kezeli, és erről vezeti a főkönyvet. A tagdíjbevételt a küldöttértekezlet határozata szerint felosztva, az Elnökség használhatja fel.

VII. A KIMDSZ alkalmazottai

A feladatok megoldását, tagsággal való személyes kapcsolattartást, a Titkár (ügyvivő) végzi, akinek munkáját társadalmi aktivisták, segíthetik.

A Titkár

- biztosítja a szervezési technikai feladatok megoldását, jogi, közgazdasági és szociális munkát végez;

- ellátja a szakszervezeti munka nyilvánosságának szervezését, tagszervezést, adminisztrációs tennivalókat lát el.

VIII. Záró rendelkezések

Az alapszabályt jóváhagyta a Képzőművészek, Iparművészek és Művészeti Dolgozók Szakszervezetének Kongresszusa, alulírott dátum szerint.

Alkalmazását a Kongresszus

2004. 01.01. napjától kezdődően rendeli el.

A Kongresszus megbízza az elnökséget, hogy e módosított alapszabályt nyújtsa be a Fővárosi Bírósághoz.

Budapest, 2002. november 26.              


                      

                           
MUNKAPROGRAM

                            2003-2006

I. Az alkotómunka feltételeinek és a szabad foglalkozású művészek egzisztenciális helyzetének javítása érdekében.

1. Az elnökség a szakszervezeti jogokból következően feladatának tekinti a  Képző és Iparművészet, Építő és Fotóművészet, illetőleg a teljes szakma képviseletét. Az eredményes képviselet érdekében együttműködési szerződést kötött  a MAOE-vel, és együttműködik a szakmai szervezetekkel, szövetségekkel.

2. Az elnökség részt vett a „Művészet Szabadságáról” szóló, a társadalmi „művész státusz”-t megfogalmazó törvény előkészítésben, amely átfogó megoldásokat kínál a művészi tevékenység feltételrendszerének korszerűsítéséhez. Ezen felül folyamatosan áttekinti a képző- és iparművészeket érintő törvényeket és kezdeményezi a művészeket hátrányosan érintő törvények megváltoztatását. Folyamatosan napirenden tartjuk a képző- és iparművészet, valamint az építő- és fotóművészet helyzetének vizsgálatát, illetőleg javítását.

3. Támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely javítja a kultúrának a nemzeti jövedelemből való részesedése arányát, illetőleg a mecenatúra új rendszerének kialakítását. Ennek keret-feltételeit a benyújtott, fentebbi törvényjavaslat tartalmazza. Az elnökség az érintett szakmák más szervezeteivel közösen kezdeményezi egy, a szakma sajátosságainak megfelelő – további adó- és társadalombiztosítási járulékoltatásra is kiterjedő - jogszabály-tervezet előkészítését, a pénzügyi kormányzat elé terjesztését.

 4. A státus törvénnyel megtámogatandó, nehezen születő közcélú magánmecenatúra mellett olyan állami műpártolást igénylünk, amely garantálja az alkotómunka autonómiáját, ösztönzi és megbecsüli - az egész társadalom közérzetére hatással - kulturális értékek létrehozását.

5. Határozottan követeljük a kormányzati szervektől, hogy az állami és önkormányzati művészeti beruházások fedezésére alkotott, érvényes, ún. "kétezrelékes törvény" működési garanciáinak kérdését, hozzáigazítva az Európai Unió feltételrendszeréhez, tűzzék napirendre.

6. Szükségesnek tartjuk a közterületi, közösségi beruházások támogatásának intézményesítését, az erre szánt összegeket folyamatosan karbantartani, fejleszteni. Fellépünk a művészeti alapanyagokra kivetett luxusadók, stb. hátrányos megkülönböztetések megszüntetéséért. Elvárjuk, hogy a kormány inkább adópreferenciákkal segítse a művészellátó és művészeti kivitelező tevékenység gazdaságos végzését, illetőleg e szakmai vállalkozások létrejöttét.

7. A magyar művészet az Európai Unióhoz való csatlakozás után is őrizze meg identitását. Követeljük, hogy a magyar művészek hazai foglalkoztatását ugyanolyan törvényi garanciák támogassák, mint Európa más nemzeteinek művészeit. Nevezetesen: Ahogyan magyar művészek foglalkoztatását korlátozzák külföldön az ottaniak foglalkoztatását védő érdekvédelmi garanciák,  külföldi művészek honi megbízásához is legyen szükséges az itteni szakszervezet jóváhagyása.

8. Az állam segítse adómentességgel a művészek és állampolgári közösségek kapcsolatainak erősítését. Segítse az európai normákhoz igazodó kulturális egyesületek, alapítványok létrejöttét, más műpártoló formák kialakítását, gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek mecénálási tevékenységét.

9. Az állam Európa más államaihoz hasonlóan jogszabályokkal, adókedvez-ményekkel ösztönözze a gazdálkodó szervezeteket képző- ipar- és fotóművészeti alkotások vásárlására. Ösztönözzön hívatásos művészek megbízására, a környezet esztétikus alakítására, az ipari termék formatervezésére. Ösztönözzön műtárgyvédelemre, identitásunkat kifejező történelmi tárgyi gyűjteményeinek bővítésére, művészeti kiállításokra, pályázatok kiírására, művészeti alkotások menedzselésére.

10. Kiállunk a művészi érték védelméért. Céljainkkal, érdekeinkkel egybeesik minden teljesítmény, szülessék bármely területen! Övezze megbecsülés az eredeti, mások által megismételhetetlen, új utat mutató tudományos, műszaki és művészeti alkotómunkát! Ezzel szemben elítéljük a figyelmetlen, hozzá nem értő bürokratikus ügyintézést, a hatalommal való mindennemű visszaélést!

11. Szakszervezetünk fellép a szakmai munka nyilvánosságáért. Folyamatosan tájékoztatja a tagságát eseményeiről, a szakmát érintő belső és külső folyamatokról. Támogatjuk a közösségvállalás más formáit is, így alkotóközösségek, gyűjtőkörök, szakkörök stb. létrejöttét is. Ezek amellett, hogy szolgálják a belső demokratizmust, gazdagítják művészet és közönsége találkozásainak alkalmait, reprezentálják összetartozásukat.

12. El kívánjuk érni a honorárium-rendszer folyamatos karbantartását! Ezt kívánja szolgálni konkrét, egyedi érdekképviseleti munkánk is. E munka alapját a tagság szoros összefogása teremti meg. Szolgáltatásainkat tagságunk felmerülő igényei szerint növelhetjük.

13. Szakszervezetünk szakmai érdekvédelmet és képviseletet biztosít szakmai témákban azon művészeknek is, akik alkalmazottként az ipar, kereskedelem, vagy az oktatás stb. területein dolgoznak. Összetett ügyekben fórumaink munkájába külső szakembereket is bevonunk. Művészeti Intézmények létfeltételei javítását, érdekeit az Országos Érdekegyeztetés fórumain is képviseljük.

14. Munkánk a védekezés állapotából, többek között a Művészet Szabadságáról szóló törvény kimunkálásával, átlépett az offenzív lobbyzá szintjére. Konkrét esetekben az egész szakmát mozgósítani kívánjuk a közös célok elérésére!

II. A művészet-utánpótlás, a művészeti iskolák érdekében

1. A KIMDSZ fontosnak tartja a tehetséges fiataloknak a közoktatásban, és egyéb közművelődési utakon való tanulását, érvényesülését. (Ezért támogattuk a főiskolák kollégiumi igényeinek biztosítását is.)  Átfogó javaslatunk a pályakezdő művészek támogatására, menedzselésére, életkörülményeik, szakmai előmenetelük javítására:

Szükséges egy „Kockázati Alap” létrehozása, amely a szakma kezelésében, a művész számára, alkotásának elkészítéséhez, kötött futamidejű, kamatmentes hitelt nyújthat.

A „Kockázati Alap” ÁFA-mentesen legyen igénybe vehető

műterem építésére;

műterem korszerűsítésére;

anyag vásárlására;

eszköz vásárlására.

2. Figyelemmel kísérjük, hogy a pályakezdő, alkalmazottként foglalkoztatott fiatalok, kezdő bére e szakmában se lehessen a társadalmi minimumnál alacsonyabb. Támogatjuk olyan szakértői bizottság működtetését, amely a szakma értékeinek megfelelően határozza meg a bértáblázatnak létminimum feletti kezdőbérét.

3. Figyelemmel kísérjük a két művészeti egyetem és a hozzájuk tartozó, gyakorló-szakközépiskola oktatási feltételeinek alakulását, és szükség esetén lépéseket teszünk értük. Olyan szakmák védelmét vállaljuk, amelyek hiánya veszélyezteti nemzeti építészeti, képzőművészeti, iparművészeti örökségünk megőrizhetőségét, megújítását.

4. Az állam építsen műtermeket, ill. preferálja műtermek építését! Az állam vegye saját kezelésbe a meglévőket, - (műtermeket, műteremlakásokat, telepszerű műtermeket, a műteremnek használt "nem lakás céljára szolgáló" helyiségeket, alkotótelepeket stb.) és újonnan épülőket, hogy egységes elvek szerint, lehessen őket kezelni, működtetni. Ne lehessen sem privatizálását, sem lakbérét, „piacosítani”, a verseny-szféra elvei szerint nyereség-orientáltan kezelni.

 A jelenleg hatályos lakástörvény, kezdeményezésünkre ugyan a bérlőkiválasztó, (Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány) hozzájárulásához köti a műtermek elidegenítését, ám e paragrafus (55.§) érvényét megsemmisíthetik, a jelenlegi kezelői-tulajdonosi jogokat gyakorlók, - szándékainak sokfélesége okán, - önkényes, piaci törvények szerinti lakbér megállapításával: A művészet támogatása helyett, kiszoríthatják a művészt műterméből.


III. A művészeti dolgozók érdekében

1. Alkalmazottként dolgozó művészeink találkozhatnak a munkanélküliség eshetőségével. Az elfogadhatatlan élethelyzettel szemben igyekszünk intézményi garanciákat kiépíteni. Segítségül más, érintett szakszervezetekkel közösen kívánjuk felkutatni a munkaerőhiánnyal küszködő területeket. Lehetőséget látunk gazdálkodó szervezetek, intézmények működési területeinek kiszélesítésében, kulturális szolgáltatásaik bővítésében, új munkahelyek létesítésében. Végül fellépünk szakmai tovább- és átképzések lehetőségéért, azok kedvezőbbé tételéért, végül a szakmai nyugdíjrendszer korszerűsítéséért.

2. A szakma területein olyan bérszínvonalat kívánunk elérni, amelynél a fő munkaidőben végzett tevékenység biztosítja a létfenntartás szükségleteit. Fellépünk a létminimum alatti fizetések fölemeléséért, illetőleg a költségvetésből gazdálkodó kulturális területeken esetleg jelentkező, az eddigi, a törvényes bértáblához viszonyított lemaradás megszüntetéséért. Minden munkakörben ki kell fizetni a napi munkaidőn túli, a pihenő és munkaszüneti napokon végzett munka ellenértékét. Kezdeményezzük a több országban már megvalósult, bevált un. 13.-havi fizetés bevezetését és feltételeinek biztosítását!

3. Kollektív szerződések kötését támogatjuk minden szakmánkhoz tartozó területen, biztosítjuk azok szankcionálható betartását. Figyelemmel kísérjük az átfogó szakmai kollektív szerződés-rendszer korszerűsítését.

4. A bővülő forrásokkal lépést tartó, százalékos elvet követő, kiszámítható állami szociálpolitika  kidolgozását, bevezetését támogatjuk.

5. A tagság szociális biztonsága érdekében el kell érnünk, hogy ami a munkavállalói, nem csupán állampolgári jogon, törvények szerint jár, illesse meg az önálló, de nem vállalkozói művészi tevékenységet végzőket is. (Pl.: üdülés, stb. lásd. Művész Státuszt.)

6. Támogatjuk a művészeti területen dolgozók korengedményes szakmai nyugdíjrendszerének fenntartását, korszerűsítését. Gyorsítani kell a nyugdíjazás feltételeinek felülvizsgálatát, védjük a nyugdíjak reálértékének megőrzését.

7. A szakszervezeti alapszervezetek anyagi bevételeitől és az igénylők rászorultságától függően  szociális juttatásokat osztanak el, illetve kedvezmények biztosításáért lépnek fel munkaadóknál, megbízóknál. Tagságunk támogatása érdekében igyekszünk létrehozni olyan  "intézményeket", amelyek bevételeiből segíthetjük rászoruló tagjainkat.

IV. Kapcsolataink a területen működő szervezetekkel

1. Céljaink megvalósítása érdekében összefogunk minden hasonló célú szervezettel, elsősorban az MSZSZ -be tömörült társ-szakszer-vezetekkel. Ennek konkrét eredménye a Művészet Szabadságáról szóló törvény közös megalkotása, előterjesztése.

2. Tagságunkkal egyező művészekből szerveződő minden szakmai szervezettel (pl.: szövetségek, kamarák stb.) egymás munkáját kölcsönösen biztosító-segítő, tájékoztató kapcsolatokat tartunk fenn.

3. Szoros együttműködést valósítunk meg a művészeti terület összes érdek-védelmi szervezetével, egységes fellépéssel élünk a művészek alapvető érdekeinek védelmében.

4. Kiemelkedő partnerünk a Magyar Alkotóművészeti Alapítvány és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete. A MAOE-vel tagságunk, kevés kivétellel azonos, ezért a szakszervezeti jogosítványok gyakorlásával segítjük a két intézménynek, a művészek érdekében folytatott munkáját.

5. Kiállunk a Képző és Iparművészeti Lektorátus szerepének megőrzéséért, működési feltételeinek javításáért. A művészi minőség biztosításában betöltött, mással nem helyettesíthető munkájáért. A Művészet nem lehet a versenyszféra része. Az államnak, a gazdaság nehéz, átalakulási időszakaiban, kiemelten kell támogatnia a művészetet. Csak így lehet a kultúra folytonos, szakadási hely nélküli.

V. Az adó-feltételek átalakítása érdekében

1. A Művészet Szabadságáról szól törvényben kezdeményeztük a bennünket érintő adótörvények felülvizsgálatát. Az átalakításban továbbra is részt kívánunk venni.

2. A fenti törvényjavaslattal megoldást ajánlunk, hogy adózással kapcsolatos követeléseink tárgyát, ne tekintsék művészetellenesen, "adókedvezmény" igénylésének! A szakma sajátosságait tekintetbe vevő adózás nem kedvezmény, hanem a szellemi innovatívitásnak, alkotások létrejöttének elengedhetetlen előfeltétele.

3. Törvényjavaslatunk a művészet sajátosságait figyelembe vevő adó törvényben is érvényesítse, hogy a szellemi alkotótevékenység nem igazodhat a naptári gazdasági évhez. Az alkotó nem iparos, költségeit több évi bevétellelszemben is számolhassa el! Az  ÁFA törvény preferálja az alkotótevékenységeket, az alkotásokat!


VI. Az érdekérvényesítő harc formái és eszközei

1. Az alkotmányos szakszervezeti jogok szerint, az érdekérvényesítő harc klasszikus formái is rendelkezésünkre állnak. Az állampolgári engedetlenség, bojkott, tüntetés azonban  elsősorban alkalmazotti munkakörben lehet hatásos. E formák az alkotók területi szétszórtsága és kicsiny létszámunk következtében, nem működnek. A művészi alkotómunka társadalmi jelentősége viszont csaknem fordítottan arányos a szakma kicsiny létszámával. Így az Elnökség erre kívánja alapozni érvelését, közvetlen kapcsolatfelvételeiben. A megvalósuló, munkánkat segítő, Művész Státuszt meghatározó törvény, egyénekre, közösségekre vonatkozó érvényét, MAOE-, kamarai stb. tagsághoz lehet kötni, így a visszaélések határok közé szoríthatók, kiküszöbölhetők.

2. Az önálló művésznek, az őt képviselő szakszervezetnek, az állami jogalkotásban kell egyéni és szakmai érdekeit érvényesítenie. Nem munkaadó-munkavállalói viszonyban. Ezért a kormányzati szervektől elvárjuk, hogy mindazokba a jogalkotási folyamatokba vonják be a szakszervezetet, amelyek a tagságot és a szakmát érintik! Vonják be akkor is, ha nem a művelődési, hanem az ipari, kül- és belkereskedelmi, szolgáltatás, szociális ügyek stb. területek részéről vagyunk érintettek! Elemi jogunk hogy rólunk ne nélkülünk döntsenek. Ezért a parlamenti bizottságokban a véleményezési jog gyakorlásának érvényt kell szereznünk.

3. Elvárjuk a szakszervezetek jogainak tiszteletbentartását, ill. bővítését, korszerűsítését! Az alkotmány, mint legmagasabb szintű jogszabály biztosítja, hogy a szakszervezet rendeltetésének, az eredményes érdekképviseletnek, érdekvédelemnek megfelelhessen. A szakma képviseleti testületei, feladataikat jogszerűen, a legnagyobb nyilvánosság ellenőrzésével végezhetik.

4. Egy új Szakszervezeti Törvény előkészítésében és elfogadtatásában együttműködünk minden érdekelt féllel! Ebben súlyt kell helyezni a szakszervezeti jogok garanciáján felül az állam, a munkáltatók szervezete, az egyes munkáltató kötelességeinek, felelősségeinek meghatározására. E törvénynek tartalmaznia kell a jogi norma minden kellékét. Így a jogsértés, a végrehajtás felfüggesztése, érvénytelenítése, eredeti állapot helyreállítása, kártérítés, szabálysértés stb. kategóriáit, valamint a jogérvényesítés eljárásmódjait, szankcióit is.

5. Különös nyomatékot kap az érdekvédelmi munkánkban a szakszervezeti tagok és tisztségviselők munka- és személyiségi jogi védelme. A KIMDSZ saját kezdeményezéseit, konkrét céljait minden szükséges  fórumon a megegyezésig képviseli.                                            



VII. Szövetségeseink

1. Erősítenünk kell a költségvetésen belüli  támogatási pozíciónkat! Hogy a társadalom elfogadja jogos követelésünket, szövetséget ajánlunk az ebben érdekelt társszakszervezeteknek.

2. Tevékenységünk elválaszthatatlanul összekapcsolódik a többi művész- szakma, zenész, színész, író, filmes, artista stb. érdekvédelmi munkájával, a legtöbb gazdasági kérdésben. Ezért velük állandó kapcsolatot tartunk fenn. Támogatjuk más, újabb együttműködési formák létrehozását is.

3. Munkánk összefoglaló lényege: képviseljük a gondolati és alkotói szabadság érdekeit, ennek gazdasági, jogi előfeltételeit. Csak így lehet kívánatos szinten a művész-társadalom, a befogadó társadalom hasznára. Ebben szolidárisak vagyunk bármely más nemzetbeli pálya-társunkkal. E célból együttműködünk minden más, a szakmán kívül eső szervezettel, foglalkozási réteggel, értelmiségi csoportokkal is.

4. A művészet érdekképviseletével célunk, a művészet szerepének, mint a társadalom lelkiismeretének, morális szabályozójának megerősítése a változó államban, társadalomban. E program megvalósítása során - a fentieken túl - jogi követelésekkel, törvény-előkészítéssel lépünk fel az állammal és kormánnyal szemben, a művészi munka feltételeinek érdekében, a "rólunk ne nélkülünk" döntési elv alapján, egyetértési jogunk gyakorlásával;

A társadalomnak ajánlásokat teszünk szakmáink erkölcsi eszmei hasznosulása érdekében.

5. Elismerjük a pártok érdekérvényesítésének dinamikus egyensúlyára épülő társadalmi demokráciát, de nem kötelezzük el szakszervezetünket egyetlen párt mellett sem. Elismerve a pártok szerepét, a mi feladatunk, hogy megismertessük velük az egyetemes kulturális értékek védelmében megfogalmazott céljainkat. Továbbá megjelenítsük  választási ciklusokon túli, hosszú távú érdekeinket.

Budapest 2003-02-09.            


A Képzőművészek, Iparművészek és
Művészeti Dolgozók Szakszervezetének Elnöksége 2007-es Munkaprogram tervezete itt olvashatómunkaprogram.rtf

Koffán Károly, a KIMDSZ elnökének 2007-es beszámolóját itt olvashatják: Elnöki beszámoló.doc
Keresés:  KERESÉS
alma: csak szólok, hogy...
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Molnár Ferenctől megkérdezték, hogy szerinte a békegalamb hím- vagy nőnemű. Az író elgon-dolkodott, majd határozottan így válaszolt:
 
A nagy angol író, Bernard Shaw utazásai során az egyik kis város határában az ég felé tekintő és könyörgő társasággal találkozott. Megkérdezte tőlük, hogy mit csinálnak.
Aforizmák
„ A tizedik Múzsa, aki most kormányoz: a sajtó."
Trollope
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ