Az 1956-os forradalom 50. évfordulójának ünnepi hónapjában vendégszerepel a MESS fesztiválon és az olaszországi Prato-ban az 56-os témát feldolgozó „Agyő Európa, Európa agyő” című zenés fantáziájával a Miskolci Nemzeti Színház.
Vasárnap hajnalig tartó születésnapi gálán ünnepelték színészek, színházvezetők, újságírók, közéleti szereplők, meghívottak a belvárosi Komédium színház fennállásának 15. évfordulóját.
Az 1956-os évforduló alkalmából október 27-én mutatják be a Budapesti Bábszínházban Háy Gyula Appassionata című művét.
Szókratészünk – a kristálytiszta logika és vitatkozási kultúra legnagyobb idolja – , ez a Kr.e. 470-ben született utcai filozófus máig a leghíresebb ebben a műfajban, anélkül, hogy egy sort leírt volna magvas gondolataiból. Innen szép győzni az ezredévek távolán át mindmáig…
Október 14-én lesz a premierje Neil Simon: Furcsa pár című sikerdarabjának a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. A produkciót Lendvai Zoltán rendezte.
Fillár István kapta a Pécsi Nemzeti Színház idei közönségdíját – a színész az elismerést a teátrum Hűtlen hűség című előadásának premierje előtt vehette át a baranyai megyeszékhelyen pénteken.
Igazi csemegét ígér Márai Sándort és a színházat szerető közönségnek a Veszprémi Petõfi Színház. Október 9-én, hétfőn 18 órakor az Éjszakai Színház vendégjátékát láthatják az érdeklődők. Márai Sándor Kaland című darabját Kőváry Katalin rendezte, a főszereplő Mécs Károly.
Nyolcvan éve, 1926. október 5-én halt meg Jászai Mari színésznő, a legnagyobb magyar tragika, a Nemzeti Színház örökös tagja.
A Vidám Színpad nagyszínpadán október 13-án a Woody Allen két fergeteges egyfelvonásosa, a Central Park West, illetve a Riverside Drive kerül színre Puskás Tamás rendezésében.
Október 4-én, szerdán 17-órakor lesz Csordás Zoltán képzőművész Vihar című kiállításának megnyitója az Új Színház Galériában. A rendezvényt Lévai Ádám grafikusművész, Pavlics Tamás galériavezető és Márta István zeneszerző, az Új Színház igazgatója nyitják meg.
Húsz éve, 1986. szeptember 27-én hunyt el Budapesten Ruttkai Éva Kossuth-díjas színésznő, a Vígszínház vezető művésze.
25 év, 60 bemutató, 2500 előadás, egymillió néző. A legnagyobb szenzációt az 50 év után először Budapesten fellépő Muráti Lili keltette. Legutolsó szerepében Turay Idát ünnepelhette itt a közönség. Egyre szaporodó halottaink száma mutatja csak az idő múlását. Az idén az ő emlékük előtt is fejet hajtunk.
A legjobb új magyar dráma díját Papp András-Térey János Kazamaták című művének ítélték a színházi kritikusok a 2005-2006-os évadban műsorra tűzött darabok közül - közölte Vajda Márta, a Magyar Színházi Társaság ügyvezető titkára csütörtökön.
Amikor a telefonban megkérdezte tőlem, miért szeretnék vele interjút csinálni, s egyáltalán, hogyan jutott eszembe, hogy épp vele, lelkesen ecsetelni kezdtem, milyen sokszor láttam őt a színpadon, és mennyire szeretem. Miután letettem a kagylót, először ujjongtam, hogy sikerült meggyőznöm, de rögtön utána el is szomorodtam. Ugyanis belegondoltam abba, vajon mi az oka annak, hogy az ország egyik legkiválóbb színésze ilyesmit kérdez tőlem?
Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc egyik legendás hőse volt a tizenhat éves, önkéntes vöröskeresztes lány: Magyar Katalin. A belvárosi harcokban áldozta fel életét a forradalom utolsó napjaiban.
A darab igazi írói bravúr: színpadi krimi, melynek végkifejletét maguk a nézők határozzák meg. A krimi egy fodrászszalon életébe enged bepillantást – szereplői a szalon vendégei és munkatársai, akik egy nyomozás kellős közepén találják magukat, és addig nem szabadulhatnak, míg egyikükről ki nem derül, hogy ő gyilkos.
A Valahol Európában hősei – gyerekek és felnőttek – egyaránt példát adnak emberségből, szolidaritásból, hűségből, a szabadságba vetett hit erejéről, amivel méltóképpen emlékezhetünk meg mindazokról, akik életüket áldozták és áldozzák nagy ügyekért, vagy csak elszenvedői a történelemnek. Az immár klasszikussá vált darabot ezúttal Miskolcon mutatják be Halasi Imre rendezésében.
Az erőszak kérdését helyezi előtérbe kíméletlen előadásában Az ünnep című darabot szombaton bemutató Pesti Színház társulata. A dán DOGMA-mozgalom A születésnap (Festen) című filmjének színpadi változatát rendező Eszenyi Enikő hangsúlyozta: a darab aktualitása nem kétséges, hiszen az erőszak ma mindenhol a világban óriási probléma. „Arról van szó, hogy miként tudunk erőszak nélkül, valamifajta normális kommunikációval utat keresni” – fogalmazott.
A tizenévesek mai problémáit mutatja be Stefo Nantsou ausztrál író-rendező Csatárok című darabja, amelyet első alkalommal mutatnak be a szerző hazáján kívül, mégpedig a Kolibri Színházban.
Budapest egyetlen magánszínháza, a Karinthy Színház idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. A különleges évadot bemutatóval kezdték, Joe Bettancourt A New York-i páparablás című vígjátékával. A premier után beszélgettünk a színház igazgatójával és alapítójával, Karinthy Mártonnal.
A Krétakör színház kapta a szombaton véget ért belgrádi nemzetközi színházi fesztivál, a BITEF nagydíját az Anton Csehov műve alapján készült Siráj című előadásáért.
A világítóudvarok befedésével, több mint duplájára, az eddigi 1500-rõl 3100 négyzetméterre növekedett a teljes rekonstrukción átesett Harlekin Bábszínház épülete. Az avató ünnepségre pénteken került sor Egerben.
Október 5-én 18-órakor lesz Szophoklész: Antigoné című darabjának előadása a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Krúdy Kamarájában. A produkciót Honti György rendezte.
Miroslav Krleža a horvát irodalom egyik kiemelkedő alakjaként a vers, a regény, a novella, az esszé és nem utolsósorban a dráma műfajában is maradandót alkotott. A Szentistvánnapi búcsú, amit a Radnóti Színház mutat be Gothár Péter rendezésében, egyedülálló remekműnek számít a szerző fiatalkori drámái között.
Hámori Gabriella(képünkön), Máté Gábor, és Gothár Péter vehette át többek között a Fővárosi önkormányt kulturális bizottságának Fővárosi Színházi Díjait csütörtökön - mondta el Schiffer János főpolgármester-helyettes.
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Goethe még diák korában gyakran sétált a város határain kívül is. Egyszer egy keskeny ösvényen járt éppen, amikor a vele éppen rossz viszonyban álló diáktársa jött szembe.
 
Örkény István a XX. század derekán alkotott. Az akkori kor (főként a politikai réteg) nem nagyon ismerte el munkásságát, sőt, nem nagyon kedvelte azt. Ezért aztán Örkény úgy döntött, hogy önként felhagy hivatásával, s megpróbálkozik az újságírással.
Aforizmák
„ A világ nagy emberei általában nem voltak nagy tudósok, a nagy tudósok pedig nem voltak nagy emberek."
Holmes
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ