Vitéz Bátor
Dátum: 2006. február 22., szerda, 7:16
Február 19-én, vasárnap 15-órakor volt a premierje a Veszprémi Petőfi Színház Vitéz Bátor című táncos gyerekelőadásának, amit a teátrum igazgatója, Rácz Attila rendezett. Az alábbiakban részletesebben is olvashatnak az előadásról.
Békés Arany Kán, oldalán feleségével, Aranyló Nappal, fiaival, Szagdaj és Harhöhöl Vitézzel, s a legkisebbel, Bátorral, hatalma s gazdagsága teljében pihen jurtasátrában. Büszkén mutatja fiainak aranyalmát termő csodafáját. Ám az aranyalmát az éj leple alatt valakik megdézsmálták. A fiak, hogy vitézségüket bizonyítsák, vállalják a fa őrzését. Ez azonban csak a legkisebb fiúnak, Bátornak sikerül, mivel vacsoráját jószívűen megosztja a kóborló Zöld Manóval, aki tanácsaival segíti. Sőt elárulja, hogy az almát nem madarak, hanem elvarázsolt kánlányok dézsmálják, akiket sárkányok tartanak fogva.
Bátor az egyik madárkát rabul ejti és szívébe zárja, de annak kakasszóra haza kell sietnie a sárkány házába. Hogy elrabolt kedvesét és a kincseket visszaszerezze, a fiú az alsó világot is megjárva megküzd az őt próbára tevő szellemalakokkal, sárkányokkal.
Bátyjainak hamiskodása ellenére is győzedelmeskedik, s immár Vitéz Bátorként üli lakodalmát atyja utódaként.
A táncmesejáték a nomád kor hangulatát archív magyar, mongol, burját, üzbég, türk népzenék és korabeli leírások alapján készített díszlettel és jelmezekkel hozza közel.
Bátor az egyik madárkát rabul ejti és szívébe zárja, de annak kakasszóra haza kell sietnie a sárkány házába. Hogy elrabolt kedvesét és a kincseket visszaszerezze, a fiú az alsó világot is megjárva megküzd az őt próbára tevő szellemalakokkal, sárkányokkal.
Bátyjainak hamiskodása ellenére is győzedelmeskedik, s immár Vitéz Bátorként üli lakodalmát atyja utódaként.
A táncmesejáték a nomád kor hangulatát archív magyar, mongol, burját, üzbég, türk népzenék és korabeli leírások alapján készített díszlettel és jelmezekkel hozza közel.
VITÉZ BÁTOR
táncmesejáték
Szereposztás
| Békés Arany kán | Kőrösi Csaba Petőfi-díjas |
| Aranyló Nap kánasszony | Diószegi Imola m.v. |
| Szagdaj Vitéz, elsőszülött fiú | Kiss T. István |
| Harhöhöl Vitéz, másodszülött fiú | Deme Róbert |
| Vitéz Bátor, harmadszülött fiú | Gula Péter |
| Erdők-mezők Zöld Manója | Subi Zoltán |
| Ördöngős néne | Módri Györgyi |
| Elrabolt kánlányok | Koncz Eszter |
| Főző Ditta | |
| Borsos Beáta |
Valamint:
Csík Edina, Horváth Attila, kelemen Márta,
Podolskaya Viktória, Sinkai attila, Vértes Mihály
Ügyelő: Szentmiklósi Ildikó
Súgó: Soltis Eleonóra
Koreográfus-asszisztens: Vértes Mihály
Rendezőasszisztens: Trinfuj Mihály
Rendező-koreográfus:
Rácz Attila
Fotó: www.fenymuves.hu
Hozzászólás
| Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be! |
Hozzászólások
| Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez! Legyen Ön az első! |
