2005.  OKTÓBERI MŰSOR

  2. vasárnap    19.00  Montmartrei ibolya       Jászai-bérlet

  8. szombat     19.00  Montmartrei ibolya       Blaha-bérlet

  9. vasárnap    15.00  Montmartrei ibolya       Jakab-bérlet

13. csütörtök   19.00  Montmartrei ibolya       Palotay bérlet

14. péntek       19.00  Montmartrei ibolya       Bérleten kívül

21. péntek       11.00  Pillantás a hídról            Főpróba

21. péntek       19.00  Pillantás a hídról            Széchenyi-bérlet

22. szombat     19.00  Pillantás a hídról            Premier bérlet

24. hétfő          14.30  Óz, a nagy varázsló       Móra-bérlet

24. hétfő          17.30  Óz, a nagy varázsló       Jókai-bérlet

25. kedd          14.30  Óz, a nagy varázsló       Arany-bérlet

25. kedd          17.30  Óz, a nagy varázsló       Gárdonyi-bérlet

26. szerda        14.30  Óz, a nagy varázsló       Zelk-bérlet

               A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház előadása.

27. csütörtök   18.00  Pillantás a hídról            Ifjúsági „B”bérlet

28. péntek       19.00  Pillantás a hídról            Csatkai-bérlet

29. szombat     19.00  Pillantás a hídról            Lackner-bérlet

                      
                 KISSZÍNHÁZI ELŐADÁSOK
             Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ

15. szombat     19.30  Oszlopos Simeon          Löszl-bérlet (kombinált)

20. csütörtök   19.30  Oszlopos Simeon        Medgyaszay-bérlet (kombinált)

21. péntek       19.30  Oszlopos Simeon          Déryné-bérlet (kombinált)

27. csütörtök   19.30  Oszlopos Simeon          Kisszínházi „A”bérlet

28. péntek       19.30  Oszlopos Simeon          Kisszínházi „B”bérlet

30. vasárnap    15.00  Oszlopos Simeon          Jakab-bérlet (kombinált)

30. vasárnap    19.30  Oszlopos Simeon          Madách-bérlet (kombinált)

Kisszínházi előadásainkat 14 éves kor alatt nem ajánljuk!        

Kálmán Imre - Julius Brammer – Alfred Grünwald

MONTMARTREI IBOLYA    

operett három részben

Az előadás Szenes Andor műfordításában, Szenes Iván átdolgozásának felhasználásával készült.

Violetta ……………………………Geszthy Veronika / Csonka Hajnalka

Ninon ……………………………………………………..Keresztes Ildikó

Raoul ……………………………..…Szappanos Tibor / Ozsgyáni Mihály

Florimond ……………………………………………………Incze József

Henry ……………………………………………………..…Sárdy Zoltán

Spaghetti …………………………………………………...Bregyán Péter

                                                                                                               Jászai-díjas

Frascatti, hadügyminiszter ………………………………Zsolnay András

Színigazgató ……………………………………………….…Bálint Péter

Rotschild báró …………………………………………….…Nagy Gábor

Durand …………………………………………………..…Tándor Lajos

                                                                                                                 Aase-díjas

Páholyos………………………………………………………Valkay Pál

Díszlettervező: Perlaki Róbert                                                                                     Jelmeztervező: Kemenes Fanny Jászai-díjas, érdemes művész
Koreográfus: Fincza Erika                                              
Korrepetitor: Bíró Attila
Zenei vezető: Dárdai Árpád                                                                Rendezőasszisztens: Simon Andrea

Rendező:

Szinetár Miklós Kossuth-díjas, kiváló művész

Bemutató: 2005. szeptember 17. 19 óra

„…hosszabb szünet után a Király Színház ismét megnyitja kapuit, Sziklay Jenő, a szegedi színház igazgatójának vezetése alatt folytatja munkáját, s színre hozza a legújabb Kálmán-operettet. Az új Kálmán-mű ősbemutatója Berlinben volt, magyar bemutatója Szegeden, Julius Brammer és Alfred Grünwald gyakorlott bécsi szövegkönyvírók az új vonalat követve, élő alakokat szerepeltetnek az operettszínpadon, így Delacroix, a nagy festő, Murger, a Bohémélet szerzője, valamint Hervé-Florimond Ronger, a híres francia operett-komponista alakjai köré szőtték a mesét. Az elképzelés tehát vígoperai stílben fogant.” – írják a lapok 1935-ben.

A zeneszerző Kálmán Imre, az operett „tudós muzsikusai” közé tartozott, nem a színfalak mögött tanulta a szakmát, mint a korábbi mesterek többsége, hanem a Zeneakadémián sajátította el mindazt, ami a kor egyik legsikeresebb komponistájává tette. Sokat járt külföldön, hamar bekapcsolódott a bécsi zenei életbe, úgy írnak róla, mint a bécsi operett magújítójáról. Műveiben a magyar elemek ötvöződnek Bécs elegáns stílusával.  Pályája sikerrel indul (Tatárjárás, 1908) életútja valóságos diadalmenet – az ő műveivel kezdődik a magyar operett világsikert arató darabjainak szériája.

Kisszínházi bemutató

A Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központban

Sarkadi Imre:

OSZLOPOS SIMEON   

dráma három felvonásban

Kis János                                Selmeczi Roland

Mária                                      Vlahovics Edit

Zsuzsi                                      Varga Szilvia

Vinczéné                                 Hámori Ildikó                                                                                                 Jászai-díjas, érdemes és kiváló művész

Jób                                          Incze József

Bálint                                       Bregyán Péter Jászai-díjas

Müller                          Bálint Péter

Szabó, bútoros maszek            Zsolnay András

Telefonszerelő              Sárdy Zoltán

Postás, Szállító             Keresztes János

Az előadáson látható festmény Kádár János Miklós munkája.

Díszlet:                         Szlávik István Jászai- és Főnix-díjas

Jelmez:                         Csengey Emőke

Rendezőasszisztens:                 Galicza Eszter

Rendező: Szilágyi Tibor Jászai-díjas, érdemes és kiváló művész

Bemutató: 2005. szeptember 24., 19.30 óra

    Sarkadi Imre a magyar történelem nehéz korszakában, a háború utáni években lett neves íróvá. Tehetségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy drámáit ma is játsszák, mély gondolatiságát nem koptatta meg az elmúlt idő, mint ahogy tette az ebben a korban született, gyakorta sematikus darabok többségével.

            OSZLOPOS SIMEON című darabja először kisregénynek készült, drámaváltozata később készült el. A darab – mint Sarkadi legtöbb írása – a megváltásról, az értelmetlen, amorális létezésről szólnak, gyakorta bibliai parafrázisok. Ez a darab sem lóg ki a sorból, az üdvösségben gondolkodó „hittérítők” és a valódi életre hivatkozó „bennszülöttek” konfliktusa teszi értelmiségi hősét különccé, a gonosz vonzásának ellenállni nem tudóvá.

Arthur Miller.

Pillantás a hídról

dráma két felvonásban

 Vajda Miklós fordítása alapján a szövegkönyvet írta Orbán Eszter és Guelmino Sándor

Eddie               Csuja Imre Jászai-díjas

Beatrice                       Kerekes Éva Jászai-díjas

Catherine                     Balsai Móni

Marco             Gesztesi Károly

Rodolpho                    Sövegjártó Áron

                              Alfieri                    Dóczy Péter

Mike                Gyürki István

Bevándorlási tiszt I.                  x

Bevándorlási tiszt II.                x

Díszlet: Bagossy Levente

Jelmez: Kárpáti Enikő

Dramaturg: Orbán Eszter

Mozgás: Fincza Erika és Gyöngyösi Tamás

Zenei szerkesztő: Herczeg László

Rendezőasszisztens: Dákai Gabriella

Rendező: Guelmino Sándor

Bemutató: 2005. október 22., 19.00 óra

Arthur Miller, a XX. századi amerikai drámairodalom egyik legnagyobb alakja 1915-ben született New Yorkban. 2005. február 11-én connecticuti otthonában érte a halál.                              Minden darabjában egy ismert, de talán még meg nem értett igazságot próbál lemezteleníteni, így hozva érezhető és megérthető közelségbe az emberi természet rejtett félelmeit, gondjait, reményeit. Életműve formai és tematikai sokszínűsége a biztosíték, hogy drámái még hosszú ideig nem kerülnek le a világ színpadairól.

Diákkorában írta első saját maga által komolynak tartott darabját (All My Sons – Édes fiaim – 1947). A PILLANTÁS A HÍDRÓL  1955-ben keletkezett.

Főhőse Eddie Carbone dokkmunkás. A hajókat rakja ki a Brooklyn hídtól egészen a mólóig – ahol már a nyílt tenger kezdődik. Jó ember – mi más lenne? Ha van munkája, dolgozik, a pénzt hazaadja, és csak él.

De ki tudhatja mit hoz a jövő? Eddie Carbone sose gondolta volna, hogy végzete van.

Most, ahogy múlnak a hetek, bajt érlel a jövendő. és ez a baj csak nem akar elmúlni….

FILHARMÓNIA-RAIFFEISEN HANGVERSENYBÉRLET

            EURÓPAI UNIO BAROKK ZENEKARA

              HÄNDEL:            B-dúr concerto grosso, op. 3. No.2.

            DELALANDE:     Sinfonia a Király vacsorájához – 2.     caprice

            BOCCHERINI:    B-dúr gordonkaverseny

            BACH:                 I. /C-dúr/ szvit, BWV 1066.

            Vezényel és gordonkán közreműködik: JAAP TER LINDEN

Október 28. péntek                 19.00 óra

BEST UFF L’ART POUR L’ART

(A Farkas a mezőn-től a Winnetou-n át a Pucér nők-ig)

A L’art pour l’art Társulat legjobb előadása!!

A Társulat ezzel a műsorával a közönség óhajának engedelmeskedik. Színpadra viszi azokat a jeleneteit, dalait, melyek már-már a magyar abszurd klasszikusainak tekinthetők.

Lesz „best of vetítés”, Osztályfőnöki óra, Színészmesterség, „best of Besenyő család” és sok-sok meglepetésnek szánt előadóművészi bravúr. Természetesen a Társulat nem bírt kreatív önmagával, és becsempészett a darabba újdonságokat is, pl.: a Költő új verseit és egy vadonatúj Boborján-jelenetet…

E pazar összefoglaló, visszatekintő, ugyanakkor előremutató színdarab jubileum is egyben.

Ez ugyan a kilencedik előadása a Társulatnak, viszont annyira jó, hogy kettővel is felér, tehát ebben az értelemben a tizedik estnek tekinthető.

Ezzel a humortechnikai csavarral kívánunk minden érdeklődőnek jó szórakozást!

FESTŐTEREM

Október 15.-november 5.

XVII. SOPRONI ŐSZI TÁRLAT

(Soproni képzőművészek kiállítása)

Megnyitó: október 15. szombat 17.00

JEGYIRODA:

Nyitva tartás: hétköznap 9-17 óráig, szombaton 9-12 óráig
9400 Sopron, Liszt Ferenc u. 1.
Tel.: 99/ 517-517, 517-518  Fax.: 99/517-542
E.mail.: jegyiroda@prokultura.hu
www.prokultura.hu