Búcsúznak a haszidok
Dátum: 2006. április 26., szerda, 13:06
A Jászai Mari Színház 2004-nyarán, a Tatai Nyári Színház programjaként mutatta be Kárpáti Péter klezmerjátékát, A negyedik kaput. Novák Eszter rendezése májusban búcsúzik a közönségtől, a színház végleg leveszi műsoráról.
A darab az 1800-as évek elején játszódik Lengyelországban és az ukrán mocsárvidéken, a galíciai havasokban, az isten háta mögött. Valaha itt élt egy titokzatos nép, a haszidok közössége. A haszidizmus misztikus, népi mozgalom, mely az ősi, komor zsidó hitet valami panteisztikus örömvallássá varázsolta át. A haszidizmus mesékben, legendákban maradt ránk. A sok-sok legenda közös jegye a naív bölcsesség és a paraszti humor. A negyedi kapu egy eredeti haszid legenda szabad feldolgozása.
Hősünk, Írele gyönyörű nyomorban, az ártatlanság boldog állapotában él Lembergben a feleségével. Mégis elmegy, elindul, hogy megkeresse az ő Tanítóját. Hosszú éveken keresztül vándorol egyik eldugott falvacskából a másikba, fölkeresi a nagy haszid tanítókat, de egyikben sem találja meg a maga Mesterét. Azonban mindegyiküktől tanul valamit. Az egyik bölcstől megtanul nevetni, a másiktól megtanul enni, a harmadiktól megtanulja, hogy van olyan bölcs, akitől az ember nem tanulhat semmit. Egy erdőben, egy titokzatos lánytól megtanulja a szerelem sötét titkait. És vándorol tovább. Egy következő szent tanítónál megtanul amúgy istenigazából lerészegedni, később megtanulja, milyen bölcs dolog a butaság. Jár mestertől mesterig, keresi reménykedve, egyre reménytelenebbül az ő egyetlen és igazi Tanítóját. Addig keresi, amíg az út végén egyszer csak kiderül, hogy ő maga vált Mesterré. Jíde Hers, a falu bolondja ismeri fel benne a „Mestert”, akitől „nagy és misztikus titkokat” tanult meg, például azt, hogy hogyan kell befűzni egy cipőfűzőt.
A negyedik kapu műfaja „klezmerdarab". A zenészek a játék egyenrangú részvevői. Egy átmulatott éjszakán a színészekkel közösen játsszák-muzsikálják-mesélik el nekünk Írele történetét.
Hősünk, Írele gyönyörű nyomorban, az ártatlanság boldog állapotában él Lembergben a feleségével. Mégis elmegy, elindul, hogy megkeresse az ő Tanítóját. Hosszú éveken keresztül vándorol egyik eldugott falvacskából a másikba, fölkeresi a nagy haszid tanítókat, de egyikben sem találja meg a maga Mesterét. Azonban mindegyiküktől tanul valamit. Az egyik bölcstől megtanul nevetni, a másiktól megtanul enni, a harmadiktól megtanulja, hogy van olyan bölcs, akitől az ember nem tanulhat semmit. Egy erdőben, egy titokzatos lánytól megtanulja a szerelem sötét titkait. És vándorol tovább. Egy következő szent tanítónál megtanul amúgy istenigazából lerészegedni, később megtanulja, milyen bölcs dolog a butaság. Jár mestertől mesterig, keresi reménykedve, egyre reménytelenebbül az ő egyetlen és igazi Tanítóját. Addig keresi, amíg az út végén egyszer csak kiderül, hogy ő maga vált Mesterré. Jíde Hers, a falu bolondja ismeri fel benne a „Mestert”, akitől „nagy és misztikus titkokat” tanult meg, például azt, hogy hogyan kell befűzni egy cipőfűzőt.
A negyedik kapu műfaja „klezmerdarab". A zenészek a játék egyenrangú részvevői. Egy átmulatott éjszakán a színészekkel közösen játsszák-muzsikálják-mesélik el nekünk Írele történetét.
Szerző | Kárpáti Péter | ||||||||||||||||||
| Zeneszerző | Kiss Ferenc | ||||||||||||||||||
| Műfaj | klezmerjáték | ||||||||||||||||||
| Bemutató: | 2004. június 16. | ||||||||||||||||||
| Avass Attila, Chován Gábor, Derzsi János, Egyed Attila, Fazekas István, Honti György, Magyar Attila/Molnár Csaba-Kárpáti Péter, Szabó Zoltán, Tóth Ildikó, Wéber Kata/Gecse Noémi | |||||||||||||||||||
| Zenész: | Agnecz Katalin, Babos Károly, Lázár Zsigmond | ||||||||||||||||||
| Díszlet: | Khell Zsolt | ||||||||||||||||||
| Jelmez: | Zeke Edit | ||||||||||||||||||
| Koreográfus: | Foltin Jolán | ||||||||||||||||||
| Dramaturg: | Kárpáti Péter | ||||||||||||||||||
| Asszisztens: | Horváth Réka, Fekete Marianna | ||||||||||||||||||
| Rendező: | Novák Eszter 2006. május 1. hétfő, 19 óra Vidám Színpad, Budapest 2006. május 23. kedd, 19 óra Jászai Mari Színház, Tatabánya |
Hozzászólás
| Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be! |
Hozzászólások
| Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez! Legyen Ön az első! |
