Szabadságharc Szebenben
Dátum: 2005. október 9., vasárnap, 11:30
Ősbemutató Pozsgai Zsolt darabjából október 14-én, a Kecskeméti Katona József Színházban.

POZSGAI ZSOLT:

SZABADSÁGHARC SZEBENBEN

későromantikus színmű -két részben


Kosztka Tivadar, 14 éves
                                      SORBÁN CSABA

Édes, Tivadar anyja, 34 éves                                KUBIK ANNA

Kosztka, Tivadar apja, 36 éves                             KŐSZEGI ÁKOS

Susa, Tivadar nővére 16 éves                              GIDRÓ KATALIN

Ópapa, tábornok a szabadságharcból, 76 éves    ÁDÁMTAMÁS

Pirics Jancsi, Tivadar barátja, 14 éves                  BORI TAMÁS

Tanár Úr                                                            HEGEDŰS ZOLTÁN

Polgármester, 56 éves                                       RUBOLD ÖDÖN

Bodor, a pék                                                      FAZAKAS GÉZA

Schubert, a kalapos                                          KEDVEK RICHÁRD

Szabó, mézeskalácsos                                      FLÓRIÁN ANTAL

Fürdőmester                                                      BÁHNER PÉTER

Bodor felesége                                                    JARÁBIK KLÁRA

Ili, 12 éves, és Cigánylány                                 PETHŐ ORSOLYA

Brácsás lány                                                      HEGEDŰS LUCA

Hegedűs fiúk                        HEGEDŰS GERGELY, KELLER DÁNIEL

Dobos Ferenc Jóska                                        BASA ISTVÁN

Történik Kis-Szebenben, 1864, május végén, a levert szabadságharc után 15 évvel.

Díszlettervező: MIRA JÁNOS                         

Jelmeztervező: JÁNOSKÚTI MÁRTA

Ügyelő:BÁHNER PÉTER                                                                                

Súgó: BA ÉVA

A rendező munkatársa: TEKLESZ ZSUZSA

Rendezte: BODOLAY GÉZA

Szabadságharc.

Szebenben.

Pozsgai Zsolt már azt is nyitva hagyja: melyikben?

Az erdélyiben vagy a felvidéki Kis-Szebenben, a gyermek Csontváry Kosztka Tivadarnak és szüleinek városában.

Ahol mindjárt kiegyezik Deák Ferenc a tizenhárom-tizennégy-tizenöt aradi tábornok gyilkosával, a mi szeretett Ferenc Jóskánkkal.

Akinek a színházépületünket köszönhetjük. Meg aztán Doberdót és a rákövetkező újabb háború alapjait. De ráfoghatunk-e mindent a királyokra?

Hány olyan év volt a tizenkilencedik-huszadik században, amikor mindenki azt beszélhetett, amit akart?

A mi gyerekkorunkban egy másik forradalomról hallgatott az egész ország.

Ám gyereknek lenni mégis jó. Örök-gyereknek gyönyörűség. Ha pedig valaki festeni tud, akkor túlléphet a mindenkori kocsmákon. Erről szól a fájdalmasan gyönyörű népköltészetünk és zenénk is.

Bemutató: 2005. október 14-én, pénteken este 7 órakor Nagyszínházban

Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Voltaire-t egy vita hevében ellenfele idiótának nevezete. Voltaire derűsen nézett rá, és így szólt:
 
Varsányi Irén, a Vígszínház nagy művésze az utcán összefutott egy színészkollégájával.
Aforizmák
„ Amit nem értünk, azt véletlennek nevezzük."
Teller Ede
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ