Tánc- és énekkar:

Arató Andrea, Csöbi Virág, Dóka Ágnes, Dóka Gábor, Dóka Zsolt, Fehér Éva,

Hornyák Zoltán, Mezei Anett, Péntek Csaba, Pitz Melinda, Sárközi Márta, Sirkó Anna,

Szabó Dániel, Széplaky Petra, Varga Norbert

Közreműködik:

Dunai József, Hrubos Attila, Kolenicska Levente, Tóth Csaba, Vida Gábor

Zenekar:

Bacsa Zoltán – trombita, Basa István – dob, Bognár Brigitta – hegedű, Benedek Péter – pozan, Dömötör Tiborné – brácsa, Faragó Csilla – fuvola, Hajdú Katalin – hangképzés, Horvátné Fodor Éva – hegedű, Kiss Ágota – hegedű, Koósa Katalin – oboa, Kovács János – kürt, Kovács Mihály – korrepetítor, Kulcsár Erika – cselló, Miklós Zoltán – bőgő,

Palotás József – hegedű, Szabó Sándor – klarinét, Szöginé Bondor Erika – hegedű

Díszlettervező: MENCZEL RÓBERT  

Jelmeztervező: GYARMATHY ÁGNES

Zenei vezető: FEKETE MÁRIA és LÁTÓ
RICHÁRD                                       

Koreográfus: SEBESTYÉN CSABA

Súgó: ARATÓ ANDREA                                      

Ügyelő: DOMJÁN SÁNDOR

Rendezőasszisztens: SZÉPLAKY PETRA

                      Rendező: ÁCS JÁNOS

HERVÉ (valójában Florimond Ronger, 1825-1892) zenész, komponista, karmester, színész és író volt egy személyben. Mindezen hivatásai mellett (különös módon) színigazgatói babérokra is vágyott; 1854-ben saját színházat nyitott. Még egy furcsasága volt: hitt a zene gyógyító erejében. Eljárását „musicotherápiának” nevezte. Betegeknek kedély-javító melódiákat zongorázott, ezért persze őt magát bolond muzsikusnak titulálták. Ilyen címmel – A bolondos zenész – írt is egy zenei értékekben gazdag bohóságot. Kevesen tudják, hogy a francia kánkán néven elhíresült (Algériából importált) tánc és zene nem Offenbach Orfeuszában, hanem Hervé Elzász gyöngye című pasztorikus duójában jelenik meg először. Apróbb és nagyobb operettjeinek száma meghaladja a nyolcvanat, de világsikert csak két műve aratott: a Nebántsvirág és a Lili.
A szarkasztikus, hangú francia operett („musiqette”) megteremtője s a szellemesen könnyed francia operettzene koronázatlan királya; a „frivol Szabadság” utánozhatatlan úttörője. Szövegkönyveinek nagy részét is maga írja.

A Nebántsvirágban, ebben az önéletrajzi és önironikus vonásokat sem nélkülöző zenés színpadi műben „Nebántsvirág kisasszony” zárdában nevelkedik, de a színpadra vágyik, s esze ágában sincs férjhez menni a gazdag főúrhoz, akit neki szánnak. A véletlen mégis úgy hozza, hogy a kisasszony „beugrik” a zárda orgonistájának (titkos operettszerzőjének) színházi premierjébe, s eljátssza a primadonna szerepét. A klastromba történő kalandos visszatérés után másnap a gazdag főúr meglepődve tapasztalja, hogy a primadonna (akibe az előadás nyomán szerelmes lett), valamint a neki szánt zárdai kisasszony – ugyanaz a személy.

Bemutató: 2005. szeptember 30-án, pénteken este 7 órakor a Nagyszínházban

A képeket Walter Péter készítette.