Az eredetileg meghirdetett öt elõadás helyett szerdától szombatig összesen hatszor láthatta a francia közönség Mission Impossible - Műhelymunka a Hamletrõl című elõadást a párizsi Színművészeti Fõiskolán, amely már az impozáns épület elõcsarnokában megkezdõdött. A gyülekezõ nézõket meglepve a 15 fiatal francia színész asztalra és székekre felállva mint egy mozifilm elõzetésében mutatta be a Shakespeare-dráma szereplõit a Mission Impossible (Lehetetlen küldetés) címû film zenéjének hangszer nélküli felidézése közben.

A cím utal arra, hogy a mai, hollywoodi filmek szórakoztató dramaturgiájához hasonlóan Shakespeare népszerű műveken keresztül szólaltatta meg vájtfülűeknek szóló üzeneteit, ezért is õ a világon a legtöbbet megfilmesített szerzõ. Emellett a Hamletrõl szóló darab megértése maga, és abban a dán királyfi feladata a bosszúállásra is lehetetlen küldetésnek tűnik - mondta Schilling Árpád.

A terembe bevonulva a civil ruhás és eszköztelen színészhallgatók a nézõkkel együtt körbeülték a díszlet nélküli játékteret, s valamennyien az egész elõadás alatt jelen voltak. A Hamlet történetének két percbe sűrített humorral teli pantomimváltozata után a három és fél órás elõadásban gyakorlatilag mindenki eljátszhatott minden szerepet. Jelenetrõl jelenetre változtak a szereplõk, aki Hamlet volt az egyik jelenetben, az Ophelia lett a következõben, vagy Claudius után éppen Polonius. Olyan jelenet is, amelyet két verzióban is láthatott a közönség.

Így a Shakespeare-drámát végigjátszva minden hallgató több oldalról megmutathatta magát, a nézõ pedig láthatott 15 dán királyfit. A közönség mégsem egy próbát, hanem egy komoly műhelymunka végén egy sajátos Hamlet-elõadást jutalmazott hosszú tapssal.

Schilling Árpád egyszerre kapott életében elõször a párizsi Konzervatóriumból és a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemrõl felkérést kurzusvezetésre. Mivel egyiket sem szerette volna visszautasítani, elhatározta, hogy kéthetes váltásokban a francia hallgatókkal Párizsban és a magyar diákokkal Budapesten is a Hamleten fog dolgozni.

Júniusban aztán a Pécsi Országos Színházi Találkozón végül a két csapat találkozott, s ott, illetve Budapesten, majd Párizsban már együtt is dolgoztak a jeleneteken. A rendezõ szerint valamennyi diáknak óriási élményt jelentett egymás országát és színházi világát megismerni.

Schilling Árpád elmondta: ez a munka egyértelműen a hallgatókról szólt, így õt ezúttal nem annyira a rendezés, mint a kulturális különbségekbõl fakadó közös munka izgatta. A nagy hagyománnyal rendelkezõ francia kultúrában a magyarnál egységesebben alakult francia nyelv történetének köszönhetõen a színjátszás elsõsorban szövegalapú, s az elõadások általában nem eléggé kreatívak és bátrak. S bár a franciák nagyon nyitottak a külföldi színházak felé, õk maguk belül nem eléggé azok, s erre a fiatal francia színészek és rendezõk is panaszkodnak.

Ezért a napi nyolcórás szövegelemezés során Schilling arra próbálta francia diákjait rávenni, hogy ne csak szépen, ám felszínesen - néhány ötlettel tarkítva - felmondják a darabot, hanem tegyék valóban magukévá a szöveget, váljanak egyszerűvé, õszintévé, igazzá a közönséggel való kommunikáláshoz.

Franciaországban Schilling szabadabb, liberálisabb és intelligensebb gondolkodást tapasztalt a társadalomnak önmagával való kommunikálásában, ami érzõdött a francia színészhallgatók viselkedésén is. Kevesebb a panaszkodás, az irigykedés, a sértõdöttség. A francia diákok magyar társaikhoz képest sokkal nyitottabbak és segítõkészebbek egymással - véli Schilling.

A magyar diákok Hamlet-elõadása a Zsámbéki Szombatok Kulturális Fesztiválján július 8-án és 9-én lesz látható. A Krétakör Színházban pedig Gyabronka Józseffel, Nagy Zsolttal és Rába Rolanddal egy háromszereplõs elõadásban is színre viszi októberben Schilling Árpád a Hamletet, ez 2007 februárjában Párizsban is bemutatásra kerül.

(MTI-Panoráma - Venczel Katalin, Párizs)