Megfosztott poézis
Dátum: 2005. november 3., csütörtök, 11:19
Shakespeare legkeserűbb komédiáját, a Troilus és Cressidát mutatja be a Katona József Színház 2005. november 4-én, pénteken 19 órától. Az előadás rendezője a nemzetközi hírű Silviu Purcarete, akinek előadásait merész látványvilág jellemzi.

             Shakespeare: Troilus és Cressida

                Fordította: Szabó Lőrinc


PRIAMUS, Trója királya – Olsavszky Éva


HECTOR Priamus fia – Lengyel Ferenc


TROILUS, Priamus fia – Keresztes Tamás


PARIS, Priamus fia – Mészáros Béla


AENEAS, trójai vezér – Takátsy Péter


ANTENOR, trójai vezér – Barnák László e.h.


CALCHAS, görögökhöz pártolt trójai pap – Czakó Klára


PANDARUS, Cressida nagybátyja – Haumann Péter


AGAMEMNON, görög fővezér – Ujlaki Dénes


MENELAUS, Agamemnon testvére – Elek Ferenc


ACHILLES, görög vezér – Nagy Ervin

AJAX, görög vezér – Tóth Zoltán

ULYSSES, görög vezér – Hajduk Károly


NESTOR, görög vezér – Kun Vilmos


DIOMEDES, görög vezér – Kocsis Gergely


PATROCLUS, görög vezér – Koloszár András m.v. / Novák Kristóf m.v.


THERSITES, nyomorék és mocskosszájú görög – Bezerédi Zoltán


ALEXANDER – Krisztik Csaba e.h.


HELÉNA, Menelaus felesége – Rakotomalala Myriam


CASSANDRA, Priamus lánya, jósnő – Tóth Anita


CRESSIDA, Calchas lánya – Rezes Judit



Díszlet–Jelmez – Helmut Stürmer m.v.

Maszk–Speciális kellékek – Varga Járó Ilona m.v.

Zene – Vasile Sirli m.v.


Dramaturg – Fodor Géza, Török Tamara

Tolmács – Török Tamara, Keszthelyi Kinga m.v.


Asszisztens – Tiwald György


                Rendező – Silviu Purcărete m.v.

Az 1602 körül keletkezett Troilus és Cressida Shakespeare legkeserűbb komédiája.  Az idealista-tapasztalatlan trójai királyfi, Troilus és a görögökhöz pártolt Calchas lánya, az alig felfoghatóan hűtlenné lett Cressida körül forgó szerelmi és harci történet lerántja az ókor nagy küzdelméről a romantikus mázat. A cinikus Pandarus és a mocskos szájú Thersites kommentárjainak fényében a trójai háború hősi témája komikus béka-egér harccá változik, és az emberi erőlködések hiábavalóságára, az eszmények fertőzöttségére és az emberek aljasságára mutat rá.

Shakespeare cinikus megvetéssel vájkál az államférfiak és nemzeti hősök indítékainak szennyében, gőgben, brutalitásban, féltékenységben, a hamis becsületeszmény okozta hiábavaló vérpazarlásban, kicsinyes gyűlölködésben és magasztos szavakkal takarózó kéjvágyban. Az ember alantas ösztönök rabja csupán, és gyarlósága megrontja a becsületes eszményeket is.

„Troilus és Cressida találkájában – írja Jan Kott a Kortársunk Shakespeare című könyvében – szándékos kegyetlenség van. Kerítő hozta össze őket. Vihogása kíséri első szerelmes éjszakájukat. Ebben a világban nincs hely a szerelemre. Meg van mérgezve kezdettől fogva. Ezeknek a háborús szeretőknek csupán egyetlen éjszaka adatott meg. És ezt az egyetlen éjszakát is elrontották nekik. Megfosztották a poézisétől. Bemocskolták. Cressida nem vette észre a háborút. A háború a Troilusszal töltött első éjszaka hajnalán tört rá.”

A pesszimista komédia légkörét a Prédikátor Salamon könyvének híres verse jellemzi: „Felette nagy hiábavalóság, azt mondja a prédikátor; felette nagy hiábavalóság! Minden hiábavalóság!”„hiúságok hiúsága, minden csak hiúság”.

A szerelmeseket Rezes Judit és Keresztes Tamás, a két bohócot, Pandarust és Thersitést Haumann Péter és Bezerédi Zoltán, a görög és trójai vezéreket Kun Vilmos, Nagy Ervin, Lengyel Ferenc, Hajduk Károly, Kocsis Gergely, Mészáros Béla, Ujlaki Dénes, Tóth Zoltán, Elek Ferenc, Priamust Olsavszky Éva, Cassandrát Tóth Anita játssza.

Silviu Purcărete előadásait merész látványvilág és a szabad szövegkezelés jellemzi. Színházi gondolkodás- és látásmódja új megvilágításba helyezi az írott művet.

A hetvenes évek elején kezdte pályáját. A nyolcvanas évek végén szerződött a Románia délkeleti részén fekvő ipari város színházához, a Craiovai Nemzeti Színházhoz, amely hamarosan nemzetközi szakmai elismertségre tett szert. Itt rendezte 1989-ben azt az Übü királyt, amelynek cselekményébe a Macbeth egy-egy jelenetét fűzte.

Két évvel később Bukarest legnevesebb művészszínháza, a Bulandra Színház igazgatója lett, amely 1991 – alapítása – óta tagja az Európai Színházak Uniójának.

A kilencvenes évek közepétől rendszeresen dolgozik külföldön is. Francia nyelven rendezte az Aiszkhülosz szövegeiből adaptált Danaidákat. 1996-tól hat éven át volt a franciaországi Limoges színházának igazgatója, ahol a craiovaihoz hasonló műhelymunkába kezdett.

Ma Párizsban él, de rendszeresen visszatér a romániai színházakhoz, és folyamatosan rendez Európa számtalan városában prózát és operát. A Kolozsvári Állami Magyar Színházban a Rabelais nyomán készült Pantagruel sógornője c. előadása tavaly a POSZT-on is díjat nyert.

Lyonban megalakította a Silviu Purcărete Társulatot, amely a bukaresti Bulandra Színházzal koprodukcióban bemutatta a Shakespeare nyomán készült, Ahogy tetszik, vagy a vásár vége című előadást, amely idén áprilisban a Román Színházi Szövetség (UNITER) legjobb előadásért és legjobb rendezésért járó nagydíját is elnyerte.


Hozzászólás
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
Hozzászólások
Még senki sem szólt hozzá ehhez a cikkhez!
Legyen Ön az első!
Keresés:  KERESÉS
Galéria
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Bemutatkozó
 
Ide jöhet majd a bemutatkozó szöveg
Anekdoták
Egyszer azt kérdezte egy lord G.B.Shaw-tól: – Igaz, hogy az ön apja szabó volt? – Igaz! – felelte az író. – Akkor miért nem lett ön is szabó?
 
Tanguy apó műkereskedésének kirakatába gyakran ki voltak téve fiatal művészek munkái. Egy járókelõ megpillantott a kirakatban egy Cézanne csendéletet, mely négy almát ábrázolt. Betért a kis üzletbe, s megkérdezte, mennyibe kerül a kirakatban lévõ kép?
Aforizmák
„ Az igazságokat gyakran kell ismételni, mert a tévedéseket is gyakran ismétlik."
Goethe
Az oldalt fejlesztette és üzemelteti az Ergo System
Művészeti Szakszervezetek Szövetsége
Művész-világ